„A’ menyetske bízván a’ maga erejében, a’ mi szemének szájának tetszett azt tselekedte, ’s nem lévén szerentséje a’ jó neveltetéshez, még arra a’ szemtelenségre is vetemedett, hogy aratásban, midőn innep napokon a’ betyárok a’ tsárdákon dőzsölni szoktak, az Ura mellöl éjtszaka el szökött, ’s ki
Épített örökség
Mióta használják őseink a jurtákat? Milyen rend uralkodott bennük? Hogyan rendezték be? Volt-e bennük tisztálkodási lehetőség? Elismerően nyilatkozott-e a jurtákról a Bizánci császár? Mennyi időt vett igénybe a felállításuk és lebontásuk? Mi a különbség a kelet- illetve a közép-ázsiai jurták között? Hány teve kellett a szállításukhoz? Ezekre, és hasonló kérdésekre válaszol
„A szelíd dombokkal övezett települést mindössze százharmincan lakják. Az itt élő emberek hagyományokhoz való hűsége meglepi az idegent. A környék bővelkedik értékekben: Kelemér őrzi Tompa Mihály költői munkásságának emlékeit és itt található a Mohos tavak Európa-hírű tőzegmoha lápja is” – írja Kerékgyártó Mihály a Szabad Föld 1986-os 27. számában. Borítóképen: Gömörszőlős
Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.
A matyók Borsod m. Ny-i felében síkvidéki területen fekvő három szomszédos település: Mezőkövesd, Tard, Szentistván lakói. Területükre használatos a Matyóföld megnevezés is. Jellegzetesen a 18–19. sz. során kialakult néprajzi csoport. Korábban nem vált ki környezetéből. Mezőkövesdnek a 15. sz.-ban jelentékeny városi kiváltsága volt, lakossága a hódoltság alatt is megmaradt
Számtalan becenévvel illetik ezeket a mára ikonikussá vált mozdonyokat, sokak kedvence, pedig eredetileg nem személyszállításra gondolva alakították ki, hiszen az ’50-es évek elején még igencsak gyér volt a személyforgalom „kisvasúti berkekben”, de formája, megkapóan kis méretei, valamint a kisvasúti vonalakon szerzett jó élmények végül szinte elengedhetetlen kellékké
A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége pénteken hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel. Az eljárás
A város a középkorban Zólyom vármegye székhelye volt, az újkorban Besztercebánya vonzáskörzetébe tartozi. Egy legenda szerint a vár falai között halt meg 1095. június 29-én Szent László király. „Zólyom ősrégi tették a Garam által alkotott félszigeten.Királyi vár volt annak idején a hírhedt Giskra kezére került, a mikorában bevehetetlen várnak tartották. Mátyás király
Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje. A vesztett muhi csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában