A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése
Épített örökség
Az ikervári telep több szempontból is különleges jelentőséggel bírt. Egyrészt ez volt Magyarország legelső nagy vízerőműve, másrészt olyan egyedi rendszerben épült, amilyenre itthon korábban nem volt példa. Harmadrészt pedig sokáig ez volt az egyetlen olyan hazai erőmű, amelynek áramát szántásra is felhasználták. Borítóképen: Az ikervári turbinaház az alsó csatorna felől,
A 20. század elején Budapest kedvezőtlen lakásviszonyainak egyik legsötétebb oldala az ágyrajárás volt. Az ipari és kereskedelmi élet fejlettsége tízezreket vonzott Budapestre a nőtlen és hajadon munkások közül, akiket megfelelően elszállásolni az egyik legnagyobb lakásügyi problémának tartották. A céhkorszakban az ilyen fiatal munkásokat családtagnak minősítették, és
A mérnökök már hosszú ideje foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a nagyvasutak forgalmában a gőzerőt elektromos energiával kiváltani. Bár sokan azt gondolták, hogy ezt a problémát a városi villamos vasutaknál már megoldották, és a nagy távolságok miatt csupán nagyobb feszültségű áramot kellene alkalmazni, a valóság ennél összetettebb volt. Borítóképen: A
MÁG? Igen, a Magyar Általános Gépgyár rövidítése, a Podvinecz és Heisler nevő vállalkozás utódjaként jött létre. Az elődvállalat már 1904-ben gyártott Phönix néven autókat (Cudell elemekből, majd Cudell licensz alapján). 1911-ben a vállalat indult az ún. szubvenciós teherautó programban, államsegélyt is kapott, majd 1912 július 4.-én vette fel a Magyar Általános Gépgyár
Nem, ez az autós szépségverseny nem Párizsban volt, és nem tőlünk nyugatra valamelyik nagyvárosban, hanem Budapesten, a Margit-szigeten. A korabeli beszámolókat olvasva egészen hihetetlen felhozatal volt, pedig az ország az automobilizmus terén jókora lemaradásban volt – még mindig inkább a vasúton volt a hangsúly. Megpróbáljuk visszaadni az esemény hangulatát, ami bizony
1927 január 31,-én ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Szegedi Gazdasági Vasutat (SzGV), amelynek terve több évtizeden át foglalkoztatta a szegedi alsótanyák lakóit. A nehézkes közlekedési viszonyok miatt Alsótanya sokáig elérhetetlenebb volt Szeged számára, mint Budapest. Az első elképzelések nem egy gazdasági vasútról szóltak, hanem egy olyan vonalról, amely az
1935 elején Győr ipara még súlyos válságban volt: a munkanélküliség, az ínségmunka és az általános gazdasági pangás jellemezte a helyzetet. Erről dr. Szauter Ferenc polgármester is beszélt a Győri Hírlapnak adott újévi nyilatkozatában, kiemelve, hogy a válság különösen a nehézipart sújtotta, és Győrt érintette a leginkább: Borítóképen: Rába Speciál típusú autóbuszok városi
Az 1949-es Bécsi Nemzetközi Autókiállításon a magyar küldöttség hatalmas sikert aratott. Különösen nagy érdeklődés övezte az új magyar távolsági autóbuszt és a Csepel-motorkerékpárt, amelyeket a kiállítás legkiemelkedőbb darabjaiként emlegettek. Borítóképen: A sofőr büszkén mutogatja az érdeklődőknek a budapesti Szabadság téren (forrás: Kanadai Magyar Munkás, 1949) Az
A magyar vasút és a Ganz gyár szinte egy időben jött létre. 1846-ban indult el az első magyar gőzvasút, és a negyvenes évek végén Ganz Ábrahám Budán megnyitotta hétfős vasöntödéjét. Ebből az apró műhelyből fejlődött ki a későbbi Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagongyár és Hajógyár Rt., amely minden korszakában együtt haladt a magyar vasúttal. […]