Jelen esetben ez a gördülő állomány nem jelent mást, mint két mozdonyt és hat személyszállítókocsit. Ez talán nem túl sok, de van több örömhír is a vonallal kapcsolatban! Ezt is megírjuk, de ahogy azt már csak szoktuk, előbb felelevenítjük a helyi kisvasút történetét! Borítóképen: Természetesen
Épített örökség
A Kisföldalatti vonalát Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án délután, de más források szerint a megnyitón nem volt ott, hanem csak május 8.-án tekintette meg a földalatti vasutat. A király „legkegyelmesebben megengedte”, hogy az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút elnevezés helyett felvegyék a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet.
A Nagy-Eged igen különleges hely Egerben. Itt van ugyanis Magyarország legmagasabban fekvő szőlőterülete, egyes részei 500 méter tengerszint feletti magasságot is meghaladják. Persze az egri borok nem véletlenül híresek, az itt készült borok pedig igen különlegesek, de van itt más, nagy érdeklődésre számot tartó felfedezni való is. Borítóképen: A Nagy-Eged A
„Kőbánya tavat és új parkot kap. Az újhegyi építkezés mellett látható, vízzel telt hatalmas bányagödröt egy év alatt tóvá varázsolják, elhanyagolt környezetét rendbehozzák, fásítják, s megnyitják a kőbányaiak előtt. A nagy munka hétfő délután kezdődik” – Esti Hírlap, 1976 szeptember 18. Borítóképen: A Mély-tó „A szomszédos Újhegyi lakótelepen pihenőpark, horgászótó. Ez a
Igen, a világ első betonzsilipjének címét is viseli a műtárgy, melynek vasszerkezetét nem más, mint Gustave Eiffel tervezte. De ne szaladjunk ennyire előre, a történet korábban kezdődött… Borítóképen: A zsilip napjainkban A magyar gazdaság, főleg a Tisza-vidék elmaradottságának legfőbb okát sokan Kelet-Magyarország és a nyugati felvevőpiacok közötti leküzdhetetlen
1440-ben Giskra serege elfoglalta a várat, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben, és ezek után szívesen tartózkodott itt, egy alapos átépítés után. De a vár története korábbra vezet… Borítóképen: Zólyom vára 1920 körül A település első vára, a Pusztavár a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, […]
Galántai Esterházy Pál Mária Lajos Antal (Kismarton, 1901. március 23. – Zürich, 1989. május 25.) magyar filantróp, mecénás, a 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa az Esterházy családban. A „felszabadulás” után a Rákosi-korszak elején, 1949. február 8-án 15 év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték egy koncepciós perben. Az 1956-os
Mióta ismerik a hévízi tó áldásos hatásait, nem tudjuk pontosan, de azt is itt talált különböző régészeti anyagok elárulják, hogy már a rómaiak is megfordultak itt, és azt is pontosan tudjuk, hogy az 1700-as években már a messze környékről jártak ide különböző mozgásszervi betegségekben szenvedők. Borítóképen: A tó A tó, ahogy ma ismerjük, persze nem […]
„A vállalat tárgya: a Budapest székesfőváros területén a Gizella térről kiindulva, a Harminczad utczán, Deák Ferencz téren Váczi körúton és Andrássy úton át a városligeti Artézi fürdőig vezetendő földalati villamos közúti vasút és csatlakozási vágány kiépítése és üzemben tartása…” – olvasható a Központi Értesítő 1895 január 6-án megjelent számában, melyben a Budapesti
A tisztai pályaudvart 1859. május 24-én nyitották meg a közforgalom számára. Az ünnepélyes megnyitáson a város nem képviseltette magát, mert a vasutat építő Tiszai Vaspálya Társaság nem volt hajlandó figyelembe venni a városnak a pályaudvar elhelyezésére vonatkozó kívánságát.