Kezdőlap Történelem Kategória: Épített örökség

Épített örökség

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Milyen a légkondi, ha Ganz?

Szabolcs Fürjes 73
Nos, a legfontosabb tulajdonsága talán – amellett, hogy hatékonysága kiváló volt! -, hogy súlya mindössze a fele volt a hasonló külföldi gyártmányoknak! De ez így túl egyszerű lenne, megmutatjuk azt is, hogyan épült fel, hogyan működött, és hogyan helyezték el az Egyiptomi Államvasutak (ESR) számára 1937-ben leszállított motorkocsikba! Borítóképen: A motorkocsi belseje,
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Magyar vasút: Az első 50 év képeken – 1. rész

Szabolcs Fürjes 86
Pontosabban: térképeken! Azt pontosan tudjuk ugyanis, hogy évről évre hogy alakultak a vasútépítések hazánkban, de talán jobban szemlélteti a fejlődést, ha térképeken mutatjuk meg, hogyan hálózták be a vasútvonalak Magyarországot. A történet természetesen 1846-ban indul. Borítóképen: A Tiszai Vasút felszentelése ~1857 1846-ban adták át a forgalomnak az első magyarországi,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Gigantikus munka: a Máramarossziget-Kőrösmező határszéli vasút építése

Szabolcs Fürjes 99
Nehezen tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Monarchia idején, már 1891 körül készültek a háborúra. Ennek oka pedig az, hogy a „kiválóan hadászati fontosságú vasútnak előtanulmányozását és az átalános költségvetés elkészítését a kereskedelemügyi miniszter 1891 május 2-án 27846. sz. a. kelt leiratával rendelte el”. A mondat talán jobban érthető, ha az akkoriban
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Magyarország első vidéki villamosvasútja

Szabolcs Fürjes 103
„Pozsony és környéke már a középkorban Magyarország fontos közigazgatási és gazdasági központja volt: a koronázó városban 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és 7 királynőt koronáztak, 1848-ig itt ülésezett az országgyűlés. 1850-ben Pozsony szabad királyi város majdnem 42.000 lakosa lakott a 100 utcában levő kb. 1.400 házban.” Borítóképen: A BLVVV számára 1895-ben
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Hallod Bivaly, hogy dübörgünk? Avagy; igény szüli a mozdonyt!

Szabolcs Fürjes 160
Egy olyan korban teljesített szolgálatot a hazai vonalakon – és aztán más országokban is – a borítóképen látható két nagyszerű mozdony, ami elég szélsőséges viszonyokat hozott. És a szélsőséges helyzet szélsőséges megoldásokat kívánt meg… Nem véletlen tehát, hogy a tavaly éppen 100 éve bemutatott MÁV 424 mellé 1928-ban megérkezett a MÁV 22 sorozat is.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az első gyorsvonati mozdony, a Monarchia legjobbja!

Szabolcs Fürjes 129
Nem, egyáltalán nem túlzás azt állítani a MÁV 220-as sorozatú mozdonyairól, hogy a maga korában kiemelkedő teljesítményű volt, ugyanis az eredetileg az 1873-ban elkészült 2’B tengelyelrendezésű MÁV 1a. osztályba sorolt mozdonyairól így írtak hatvan évvel később: „Volt idő azonban, amikor méreteivel, súlyával és teljesítőképességével nemcsak a hazai összvasutak
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

1928, Csepel: kikötők, erőmű, vasút – mi kell még?

Szabolcs Fürjes 176
Talán nem tudják sokan, de a csepeli kikötőknek ma is komoly jelentősége van a hazai és nemzetközi áruforgalomban, de az 1920-at követő években létkérdés volt, hogy milyen módon sikerül tengeri kapcsolatot létesíteni az addigra már kialakult magyar külkereskedelmi partnerek irányába. Ennek oka az volt, hogy a magyar ipari- és mezőgazdasági termékek messze földön keresettek
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Budapesti villamos Bukfenc – de nem fejreállás!

Szabolcs Fürjes 147
Budapest lakossága mindig is nagytempóban növekedett, de ez a növekedés különösen nagy lendületet vett a 20. század első negyedében. Míg 1900-ban nem érte el a város lakossága a 900.000 főt, addig 1920-ra 1,2 milliónál is több lakónak adott otthont a város, de a növekedés nem állt mag; 1930-ra egyenesen a 1,5 milliós lélekszámot ostromolta a […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Szárd-Piemonti királytól Solferinón át a MÁV-ig

Szabolcs Fürjes 117
A Szárd Királyság 1847 előtt Szardínia szigetét jelentette, de – miután egyesítették a Savoyaiak kontinentális birtokaival nem csak kiterjedése, hanem neve is megváltozott: ekkortól a Szárd-Piemonti Királyság nevet viselte. De ez nem volt elég: Károly Albert szárd–piemonti király – aki 1831-től Szardínia és Piemont királya, Savoya uralkodó hercege volt – az egységes

Galéria

Logó