Az 1903-ban épített régi Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át. Sávoly Pál tervező ezt a hidat tartotta legkiemelkedőbb alkotásának, pedig jó pár hidat épített pályafutása alatt. Mi
Épített örökség
Ha eláruljuk, hogy a Dreschler-palota Lechner Ödön véleménye szerint az udvarhölgy, máris könnyen kitalálható, hogy a Magyar Állami Operaházzal szemben lévő épületről van szó, amit talán a legtöbben, mint Állami Balett Intézet, vagy Magyar Táncművészeti Főiskola néven ismernek. Borítóképen: A Dreschler-palota aHajós utcából nézve Az épület története igen érdekes, ugyanis
Van nagyobb élmény, mint anagyvárosból kisvonattal kimenni a természetbe, hogy ott aztán túrázhassunk, vagy éppen a Hámori tó csónakjain andalogjunk, és persze közben együnk-igyunk finomakat, netán a Palotaszállóban töltsünk pár napot, meglátogatva az őshámort, vagy éppen a Bükk rengetegeit? Van ezer csoda, nem kérdés, itt van mindjárt az egyik! Borítóképen: A tettrekész
Debrecen valamennyi fennmaradt szélmalma közül a Hortobágyi malom épülete maradt meg a legjobb állapotban. Az 1860-as években igen jelentős mennyiségben működtek a város gabonaőrlői, állítólag 100 malom is forgatta a kerekeit. Ezeknek a malmoknak az emléke ma már csak utca nevekben él, úgymint Ötmalom utca, Egymalom utca, Kétmalom utca és Malomköz. Borítóképen: A malom a
Amikor tervezgettük merre vegyük az irány a Kárpát-medencében, az volt az elsődleges szempont, hogy olyan helyet válasszunk, amit nem ismerünk, nem jártunk ott, de minden bizonnyal meglepetéseket tartogat számunkra. Számtalan ilyen hely van, azonban nekünk ezúttal Kaszóra, a somogyi kistelepülésre esett választásunk. Borítóképen: Vadász kastély, Kaszó (forrás:
Alpár Ignác József (születési nevén Schöckl Ignác József) Pesten született 1855. január 17.-én. Nagy utazó vált belőle, sok tanulmányúton járt, és az egyik ilyen út alkalmával megbetegedett, napra pontosan 95 éve 1928. április 27.-én Zürchben érte a halál. A magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja volt. Borítóképen: Az
A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny
Pontosabban a Népszínház épületét látta, ami dalszínháznak épült, de 1908-ban – miután az Astoriánál működő Nemzeti Színházat tűz- és életveszélyesnek nyilvánították – ide költözött a Nemzeti Színház, az akkor 500 fővel nagyobb befogadóképességű épületbe. Az épület 1964-ig adott otthont a Nemzeti Színháznak, mikoris a metróépítés okán lebontották. Borítóképen: A megújuló
A Hősök terén az impozáns Millenniumi emlékmű mellett található egy másik, sokkal kisebb, ám nem kisebb jelentőségű alkotás is. Nem, arról azért szó nincs, hogy észrevehetetlen lenne, de talán sokan nem tudják, hogy a ma látható mű bizony nem az eredeti, de még csak nem is egy alkalommal cserélték le az eredetileg az I. világháborúban […]
Bizony-bizony, hobbitok nem léteznek, csak az író, és a filmrendező fantáziájában, és – hacsak nem számítógépes kibertér – persze díszletként. Díszként hat ugyan, de nem díszlet, se moziba, se távoli országba nem kell utaznunk, ha egy igazi, élő, valóban létező, és tényleg használt látványosságot akarunk látni! Borítóképen: Gomboshegyi pincesor, Hercegkút Hová kell