Kezdőlap Történelem Kategória: Épített örökség (Page 2)

Épített örökség

Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Reneszánsz csoda Zalában: az egervári várkastély

Szabolcs Fürjes 127
Ahogy azt Eger város nevének egyik megfejtéseként is ismerjük Egervár esetében szintén az égerfa lehet a névadó, hiszen Egervár neve a korábban mocsaras területen gyakori égerfa és a 13. században már a település létező várának összevonásából adódott. De Eger város, és Egervár bizony még
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Csepel Művek

Szabolcs Fürjes 128
Cikkeinkben már igen sokat foglalkoztunk a Csepel Autógyár történetével. Az autógyár egy külön vállalat volt, nem volt része a Csepeli Fémműveknek, de történetük közös tőről fakad. Igen, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekről van szó, illetve annak leányvállalatairól, ami azonban egy ponton összevontak… Borítóképen: A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek főbejárata a Szent Imre
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Bobó helyett Szörnyella? Csak majdnem… A MÁV M42, az utolsó

Szabolcs Fürjes 173
Igen a MÁV M42-es „sorozatot” akkor kezdték el tervezni, amikor a MÁV elhatározta, hogy lecseréli az akkora már kiöregedett M44 sorozatú tolatómozdony típust egy hasonló kaliberű, de a kornak megfelelő felépítményű mozdonytípusra, és ez lett az M42-es. A előző mondat idézőjele pedig nem véletlen… Borítóképen: A GYSEV M42 típusú mozdonya a soproni pályaudvaron (szerző:
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A ’68-as közlekedéspolitikai koncepció, 2. rész: Tovább gyűlnek a viharfelhők

Szabolcs Fürjes 159
Az előző részben az első figyelmeztetések egyikét idéztük fel, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedésre nem fordított elég figyelmet az akkori – és az előző – vezetés, ezért aztán nemhogy a termelés fokozódásával, az utasforgalom növekedésével nem tudott lépést tartani az ágazat, hanem még a természetes amortizáció pótlása, illetve a megfelelő karbantartások
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az egri minaret

Szabolcs Fürjes 210
Az egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke; Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Valószínűleg a 17. század elején épült. Már ezek a tények is önmagukban is érdekesek, de az talán a leginkább csodálatos az építmény történetében, hogy mind a mai napig fennmaradt. Borítóképen: Az egri minaret különböző korokban […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Menekülés vagy kollaboráció? A WM különös “transzformációja”

Szabolcs Fürjes 164
A német megszállás után Weiss báró és családja nem mutatkozott nyilvánosan többé Budapesten. Weiss Jenő és Alfonz rejtőzködött, barátoknál húzták meg magukat. Két hétre rá Jenőt, két fiával együtt, letartóztatták. Alfonz továbbra is bujkált, Kornfeld Móric báró Oberlenzendorfba, aztán Mauthausenbe került, ahogy Báró Chorin Ferenc Oberlenzendorfba, majd onnan vissza Pestre.
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

IV. Nemzetközi Automobil Kiállítás, 1908

Szabolcs Fürjes 146
Bár Magyarországon az automobilizmus még gyermekcipőben járt, mégis 1908-ban már negyedik alkalommal került megrendezésre az automobil kiállítás. Ez eddig csupán annyit jelent, hogy volt már egy réteg legalább, aki az autók iránt érdeklődött, de talán még ennél is fontosabb, hogy máris megjelentek a magyar gyártók! Borítóképen: A kiállítás hirdetése 1908-ban De hol
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

„A jövőnek országútja a vasútszerű biztonsággal épült műút”

Szabolcs Fürjes 136
A címül választott idézet 1905-ből való, amikor Magyarországon még igencsak ritkaságszámba mentek a műutak, az automobilizmus pedig éppcsak megérintette azt a pát kiváltságos helyzetben lévő honpolgárt, aki megengedhette magának, hogy valamilyen géperejű személyszállító járművet (direkt nem írtunk automobilt!) vásároljon. Borítóképen: Műút a Vaskapunál (makadám) „Az első
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Amikor a vasúttal hódítottuk meg a világtengereket

Szabolcs Fürjes 263
1873 június 23.-án megnyílt a már régen tervezett teljes Budapest-Fiume vonal. Nem volt „rövid menet” ugyanis a vonal a konkrét tervekben már 1848-ban szerepet, sőt mi több, az 1836. évi XXV. törvénycikk is tartalmazott már – magánvasútként megépülő, támogatott – egy olyan vonalat, ami akár a Budapest-Fiumei is lehetett, méghozzá így: „Pestről a magyar tengeri […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A vasútról a ’48-as forradalom előestéjén

Szabolcs Fürjes 204
Bár a forradalom napját 1848 március 15.-re tesszük, látni kell, hogy 15. az a nap volt, amikor az elégedetlenség elérte azt a kritikus tömeget, ami robbanáshoz vezetett. Így visszanézve a történteket, tulajdonképpen az egész reformkor, már egészen 1825-től kezdődően a ’48-as események irányába mutatott. Borítóképen: Széchenyi vasútterve Nem csoda tehát, hogy a magyar

Galéria

Logó