Kezdőlap Történelem Kategória: Épített örökség (Page 2)

Épített örökség

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Újjáépítés: Hogyan fogtak hozzá?

Hivatalosan 1945 április 4.-én hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona – ehhez is igazították aztán sokáig a felszabadulási ünnepségeket -, de az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 21.-én összeült Debrecenben, a Református Kollégium Oratóriumtermében. Borítóképen: Látkép a királyi palota romkupolájából az ideiglenesen
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Csoda Patakon: a Megyer-hegyi tengerszem

„Május 7 én a IV. osztállyal kirándultunk a Megyer hegy oldalán levő kaolin bányába, ahol a tanulókat dr. Hollós András mérnök kalauzolta és látta el szakszerű magyarázatokkal. Innét felmentünk a hegy tetejére, ahol növendékeink a régi malomkőbánya és a kilátás természeti szépségeiben gyönyörködtek” – írta a sárospataki Római katolikus polgári iskola 1922-es értesítője.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A régi és az új Margit híd

A Margit híd abban a formában, ahogy ma ismerjük nem is olyan nagyon régen jelent meg, ugyanis a ma látható külső megjelenés (a 2009-ben indult rekonstrukció műszaki jellegű változtatásai mellett) valójában csak 2014 júliusára áll elő azzal, hogy a Buda felőli második mederpillér déli oldalán pótolták a második világháború óta hiányzó Herkules-szobrot, így a négy-négy […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Zalaegerszeg nagyközség és a vasút – amit a térkép mutat

Érdekességre leltünk, amikor Zalaegerszeg város fejlődédét vizsgáltuk térképek segítségével. Az történt ugyanis, hogy egy 19. századi, Európa egészét ábrázoló térképen nem leltük nyomát Zalaegerszegen a vasútnak. Pedig – gondolnánk – a nyugati városban lehetett talán az egyik legkorábbi vonal. Nos, nem így volt… Borítóképen: Zalaegerszeg napjainkban És sokan voltak, akik
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

1937: A Hunnia Filmgyár új műtermei – Európa legmodernebb filmstúdiója!

A Hunnia Filmgyár Rt. a magyar filmgyártás történetének egyik legjelentősebb alkotóműhelye volt. 1928-as alapításától az államosításáig eltelt 20 esztendőben Magyarország legnagyobb filmgyára, mely az 1940-es évek kezdetére Európa harmadik legtöbb filmet gyártó országává vált. Borítóképen: A Hunnia Filmstúdió 1936-ban épült új stúdiója Az első világháborúig a Corvin
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az újjáépítés diszkrét bája…

A régi Ferenc József híd vasszerkezetét 1895-96. években Feketeházy János terve alapján a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) építette. Borítóképen: Az újjáépítésben részt vett kisebb vállalkozások A híd külső formájában a Lánchídra hasonlít, statikailag azonban nem lánchíd, hanem Gerber-rendszerű rácsos híd. Két szélső nyílása egyenként 79,30 m támaszközű,
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

„Móré renegáttá lett!” A kisnánai vár

A mai Kisnána falu elődje, Egyházasnána a XII. században már bizonyosan létezett. A település Mindenszentek tiszteletére épült temploma a kisnánai vár mai kápolnájának elődjével azonos. Körülötte, a templomdombon terült el a falu temetője, amelynek legkorábbi datálható sírjai a XII. századból származnak. Borítóképen: Kisnánai vár A 13. század elején az Aba nemzetség egyik
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Mi van a homlokzat mögött? Átrium-ház

Azonnal pontosítani kell a címet, ugyanis eredetileg Atrium-ház (így, rövid „A”-val az elején) volt a neve, és mi inkább azt mutatjuk meg, hogy mi volt a homlokzat mögött. Azt pedig, hogy az eredetileg mozinak tervezett épület – amiben manapság kortárs színház és előadótér üzemel, galériával és bárral – mai állapotában milyen, azt a Kultúrbrigád, a […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Nyíregyháza nevezetessége: a Luther-ház

Az evangélikus egyház vezetősége 1927 decemberében jelezte a városnak, hogy a csatolt tervek alapján, saját telkein emeletes bérházat kíván építtetni. A telket özv. Palicz Lajosné született Bencs Mária nagylelkű adományának segítségével szerezték meg. Borítóképen: Luther-ház – 1930 (forrás: Fortepan, 211782) A Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomról könnyen