Bár nincs birtokunkban statisztika, hogy az egyes években hogyan alakultak a hazai vasutak baleseti statisztikái, mégis azt gondoljuk, hogy 1907 biztosan nem volt a hazai vasút legjobbja… Legalábbis baleseti szempontból nem, mert az addigra több, mint 17.000 kilométer hosszan működő

Hosszú időn át az volt az általános vélemény a tudományos világban, hogy a tenger feneke kietlen pusztaság. Valahogy összefüggött ez a feltevés azzal a másik feltevéssel, hogy egykor a Szahara-sivatag is tengerfenék volt. A felfogás akkor kezdett megváltozni, mikor az első tengeralatti kábeleket lefektették. Borítóképen: Az első magyar tengerkutató expedíció Mikor volt ez?

„Magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság ez év alatt Budapesten — mint értesülünk — új vállalat alakult f. hó 23- án. A vállalat tárgya a Fekete-, valamint egyéb tengereken és vízi utakon saját és idegen (bérelt) járművekkel személy- és árufuvarozási hajózás folytatása” – írta a Magyar Lloyd 1897. évi 35. száma. Borítóképen: Magyar hajójáratok a Földközi- és […]

Pontosabban: térképeken! Azt pontosan tudjuk ugyanis, hogy évről évre hogy alakultak a vasútépítések hazánkban, de talán jobban szemlélteti a fejlődést, ha térképeken mutatjuk meg, hogyan hálózták be a vasútvonalak Magyarországot. A történet természetesen 1846-ban indul. Borítóképen: A Tiszai Vasút felszentelése ~1857 1846-ban adták át a forgalomnak az első magyarországi,