Az evangélikus egyház vezetősége 1927 decemberében jelezte a városnak, hogy a csatolt tervek alapján, saját telkein emeletes bérházat kíván építtetni. A telket özv. Palicz Lajosné született Bencs Mária nagylelkű adományának segítségével szerezték meg. Borítóképen: Luther-ház – 1930
Épített örökség
Miért szerencse, hogy elhúzódott annak a hivatali épületnek a megépítése, amiben ma Budapest Újpest 1. posta működik? Nos, mert közben az időközben elavult, régi rendszerű telefonközpont helyett a legmodernebb központhoz lehetett igazítani az épületet, és magát az építést. Igen, akkoriban igen gyors volt a fejlődés – még akkor is, ha az építés halasztásának oka – […]
A pesti későközépkori városfal, mint építészeti alkotás, majd műemlék, fennállása óta közismert. Napjainkban a kb. 2,2 km hosszú falszakasz műemléki és régészeti védettség alatt áll, és a két oldaláról hozzáépített házak udvarán műemlékileg helyreállított formában egyre több részlete válik szabaddá. Borítóképen: Pest madártávlati képe DNy felől (Hallart-Wening 1084) A
Talán mondanunk sem kell, hogy mikor, és miért volt szükség a helyreállításra… Igen, az Algyői Tisza-híd is áldozata lett a visszavonuló német csapatoknak. 1944. október 8.-án a mederhidat és az ártéri részeket is felrobbantották. Márpedig a híd igen fontos volt, mert az Alföld, és a tengeri kikötők összeköttetése 1920 után már a Szeged-Szabadka-Eszék vonalon enyhén […]
A borítóképen látható füzetek biztosan sokak számára ismerősek. Ezek bőven nem a legrégebbi termékek, ha jól sejtem, még magam is inkább a cikkben az első képen látható formátumot használhattam kisiskolás koromban. Borítóképen: Füzfői füzetek Persze ezeket szigorúan be kellett csomagolni valami kékes-lilás egyenpapírba, meg egyen-vinyetta is dukált hozzá, és egy időben még
A romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején. Egykor Cserépvárral és a Dédesi várral együtt Eger elővára volt. Borítóképen: Régi képeslap a Szarvaskői Várhegyről (1910 körül) A Szarvaskői vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján jól be lehet határolni,
Ma már sokan a fantasztikum világába sorolnák, ha azt mondjuk, hogy egykor a mai Nagykörút helyére csatornát terveztek, pedig nem csak, hogy ezt tervezték, de a terv alapját egy nagyon is létező természeti képződmény adta. Ez volt a Rákos-árok! Borítóképen: Ilyen lett volna a Nagykörút De mi is volt a Rákos-árok? A Duna egykori folyóága […]
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Borítóképen: Wesselényi Miklós. Barabás Miklós festménye Szülei id. báró hadadi Wesselényi Miklós (1750–1809) közép-szolnoki főispán és
A Ganz már majdnem a kezdetektől jelen volt a hazai vasút életében, hiszen az első vonalat 1846. július 15-én adták át, és előtte két évvel történt, hogy Ganz Ábrahám létrehozta vasöntödéjét Budán – akkor még mindössze hét munkással. Borítóképen: A Ganz és társa pavilonja az 1885-ös Országos kiállításon Az indulásnál még ugyan nem gyártottak a […]
Ezúttal egy mai – legalábbis nem száz évre visszatekintő – iparremeket mutatunk be, hanem egy olyan műtárgyat, ami 2007-ben készült el. Ezzel együtt története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza… Borítóképen: A Kőröshegyi völgyhíd, háttérben a Balatonnal Ha M7, akkor Balaton. Ha Balaton, akkor M7. De nem mindig volt autópálya, sőt a tavat déről kerülő vasút […]