Kezdőlap Történelem Kategória: Épített örökség (Page 3)

Épített örökség

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Fraknó vára

Szabolcs Fürjes 216
Ha ma rátekintünk a térképre, olyan helyet, hogy Fraknó nem találunk. Sem az ország mai területén, sem pedig azon túl… Olyat azonban igen, hogy Forchtenstein (1972-ig Forchtenau), ami Burgenlandban található. Miután azonban ez a két név valójában műszó, mi inkább a Fraknó elnevezést használjuk a településre – ami egy kis falu – a terület megnevezésére […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Eltűnt világ: a Nagy Berek

Szabolcs Fürjes 253
Ha manapság rákeresünk a Nagy Berekre, akkor megtaláljuk ugyan, de a ma ismert Nagy-Berek legnagyobb része valami egészen már, mint korábban. A táj átalakult, helyesebben átalakították. Az első emberi beavatkozás a Sió csatorna megépítése volt: Galerius császár Galerius császár i. sz. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió ősét, mikoris a Balatont a Kapos […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A pozsonyi országgyűlések

Szabolcs Fürjes 178
„Ha te, nyájas olvasó, Bécsben gőzhajóra szállsz, s lefelé indulsz a Dunán: három óráig tartó út után hátad mögött marad a német haza, s a koronázó halom mellett Pozsonyban, magyar földön kötsz ki. A városnak festői képe van. Házak hosszú sora tekint a fejedelmi Dunára, mely itt egyetlen mederbe folyva össze, 130 ölnyi szélességben hömpölygeti […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Szeged és az alföldi vasút: egy kevéssé ismert történet

Szabolcs Fürjes 194
Bár a Déli Vasúton a Budapest-Fiume teljes összeköttetés csak 1873-ban valósult meg, a tervek már régen ismertek voltak. Nem tudunk róla, hogy különösebb ellenzői akadtak volna a terveknek, de arról tudunk, hogy voltak olyanok, akik nem tartották a Déli Vasutat egyedüliként működve teljeskörű megoldásnak a magyar gazdaság szempontjából. Borítóképen: Eszék vasútállomás, a
Épített örökség Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Magyar Nagydíj: Kétszer lehetett próbálkozni – nekünk harmadikra sikerült!

Szabolcs Fürjes 166
„Ma már minden európai állam megrendezi többszáz kilométer távolságra körpályán az úgynevezett „Grand Prix” versenyeit, sőt ez évben Magyarországon is először kerül lefutásra a Magyar Nagydíj” – írta a Pesti Hírlap 1935 január 5.-i száma. Abban ugyan tévedtek, hogy ebben az évben rendezik az első Magyar Nagydíjat, de a többi stimmelt! Borítóképen: Nuvolari
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A magyar ipartörténet tanúja: egy épület Budapesten

Szabolcs Fürjes 159
A háború után az új rezsim arra törekedett, hogy minél nagyobb szervezeti egységekbe tömörítse az egyes termelési ágakat – legyen az a mezőgazdaságban, vagy az iparban. Ennek két oka volt véleményünk szerint; egyrészt volt egy közgazdasági kényszer, hiszen az egyes önállóan gazdálkodó gazdasági egységek mérete nem volt versenyképes a nemzetközi piacokon (vegyük figyelembe
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az ősi táj emlékezete: a Nagy-Sárrét

Szabolcs Fürjes 140
A mai napig fennmaradt – részben – az az igen érdekes ősi táj, ami valójában a valódi természetességét adja az Alfold nagy részének, hiszen a folyószabályozások előtti időkbe vezeti vissza azt a szerencsés látogatót, aki ide érkezik. Borítóképen: Tanya a Sárréten, 1891 A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén. A 620
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Bory és Fái Első magyar Automobil-gyár Székesfehérvár, avagy: Egy elfeledett élet…

Szabolcs Fürjes 331
Mint azt a Központi Értesítő 1906. évi 41. számából megtudhattuk, a cégbejegyzést 1906 február 13.-án kérték. A közkereseti társaság két tagja pedig Bory József és Fái Henrik voltak „Henrik automobilkészitő és -javitó iparosok székesfehérvári lakosok” voltak. Bár eredetileg a címben szereplő néven indították a vállalkozást, a cégbíróság az „Első magyar” szavakat a
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A magyar vasút eleve a MÁV-ra volt tervezve? Avagy; magántőke, vagy állami beruházás?

Szabolcs Fürjes 157
Mielőtt egyszerű „igen”, vagy „nem” válasszal élnénk, egy kicsit érdemes a kérdést körbejárni. Egyértelmű válasz ugyanis igazából nem létezik, ugyanakkor azt kell, hogy mondjuk, egyes körök érdekei azt kívánták, hogy Magyarországon államvasúti rendszer jöjjön létre, de még ez a kijelentés sem feltétlenül állja ki az igazság próbáját. Borítóképen: A Buda az 1846 július

Galéria

Logó