Ebben az esetben sokat nem kell azzal bajlódnunk, hogy hol is lehetünk, de talán érdekesebb is, hogy időben hol vagyunk! 1913-14 során került kiépítésre az a rendszer, ami lehetővé tette a Balaton-parti települések világítását. Azóta persze teljesen más megoldásokat láthatunk a tó partján, de
Épített örökség
… amiről azonban nem igazán esik sok szó, a napi közbeszédben nincs benne. Nem mintha ez nagy baj lenne, de ha már az itt folyó tudományos munka több, mint egy évszázada igen kimagasló szinten folyik, akkor bizony nem szabad megfeledkeznünk róla! Borítóképen: A főépület – 1906 Hol vagyunk? Nos, eléggé eldugottnak nevezhetjük a helyet, mert […]
A Kassa-Oderbergi vasútvonal 1871-es megnyitásával a Magas-Tátra vasúttal is elérhetővé vált, ennek következtében pedig a turizmus rohamos fejlődésnek indult. Igen ám, de az igazán komoly hegyek közötti közlekedés nem volt jól megoldott, ezért az akkori döntéshozók a fejlesztés mellett döntöttek. Borítóképen: Ótádrafüreden a Tátrai Villamos Vasút 1910 körül Persze a vonal
A 20. század első éveiben volt egy kisebb megtorpanás a gazdaságban – a Millennium gazdaságélénkítő hatása elmúlt, és a világgazdaságban is akadtak feszültségek -, de 1909-re változott a helyzet. A válság elmúltával pedig ismét jobban pezsgett az élet, és ezt különösen Budapesten lehetett érezni. Borítóképen: A Fogaskerekű fölfelé halad – 1909 Persze a pezsgő élethez
Amikor a szombathelyi villamosok egykori történetével foglalkozó írásunk megjelent, már említettük, hogy az üzemhez szükséges elektromos áram az induláskor az ikervári erőműből jött, valamint azt is, hogy Éhen Gyula a város későbbi polgármestere – még városi tanácsnok időszakában – beszélte rá BatthyányLajos grófot, hogy birtokán létesítsen a Rába erejét használó erőművet.
Nos, a felsővezetékeket hiába is keresnénk, mert ekkor még a munkavezetékeket alul a sínek mellett, vagy azok alatt futó áramvezetéket építettek ki. Ma már a felsővezetékes rendszer egyeduralkodónak számít, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alul vezetett munkavezeték bizony sokkal jobb esztétikai megjelenést biztosított a korai villamosok számra. Borítóképen: Teréz
De úgy tűnik, hogy ez nem volt elég a MÁV nagyobb éberségre szólító intelme… Októberben ugyanis egy másik szerencsétlenség borzolta a kedélyeket! Egészen pontosan 1907 október 10.-én 12 óra 38 perckor jelezték Soroksárról, hogy Budapest-kitérőre jön a 903-as számú gyorsvonat, ami egy napi járat, úgynevezett „rendes napi vonat” volt. Borítóképen: Vonatroncsok az 1907-es
Bár nincs birtokunkban statisztika, hogy az egyes években hogyan alakultak a hazai vasutak baleseti statisztikái, mégis azt gondoljuk, hogy 1907 biztosan nem volt a hazai vasút legjobbja… Legalábbis baleseti szempontból nem, mert az addigra több, mint 17.000 kilométer hosszan működő vasútvonalak teljesítménye egyébként kiváló volt, de a biztonság mintha csökkent volna…
És nem először… Úgy tűnik, hogy amikor egy bizonyos P.J. vasútépítő azt írta a Balaton déli partján folyó vasútépítéssel kapcsolatban, hogy „az illető mérnökök, állítólag, nem veszik figyelembe a Balaton haragos természetét s az ott lakó emberek tapasztalásait” 1914-ben újfent igazolást nyert, pedig addigra őrületes összegeket elköltöttek a Balaton vízszintjének
Igen, helyesen a Keleti pályaudvar, de ahogy a Nyugati esetében, itt is gyakran lemarad már a pályaudvar megnevezés. Úgyis tudja mindenki, hogy miről van szó, és rövidebb. Miről van szó? Nos, manapság a kopottság, az elhasználtság és hasonló érzetek párosulnak a pályaudvarokhoz – különös tekintettel a pályákra -, de ez nem mindig volt így, és […]