Kezdőlap Történelem Kategória: Épített örökség (Page 52)

Épített örökség

Épített örökség Erdély Magyarság Nagyjaink

A Vallásszabadság napja: Emlékezve 1568-ra és az erdélyi vallási tolerancia kezdetére

január 13-án ismét eljött a vallásszabadság napja, egy mélyen jelentőségteljes dátum a vallási tolerancia és a szabadság történetében. Ezen a napon emlékezünk meg Erdély első fejedelmének, János Zsigmondnak, és a 1568-as tordai országgyűlésnek az emberiség történetében egyedülálló döntéséről: a
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

„A megszüntetett Keleti-, Déli- és Nyugati-pályaudvarok helyén…”

Micsoda? Pontosan; a fejpályaudvarok megszüntetése nem újkeletű gondolat, már 1937-ben felvetődött Pieri Cézár MÁV műszaki tanácsos és munkatársai által készített tanulmányban. A fejpályaudvarok rendszere mellett más problémát is azonosítottak, amire pedig megoldást is találtak. Borítóképen: Az 1937-ben kidolgozott terv, és a mai vasúthálózat Budapesten A témának csak
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Ez is magyar találmány: levélkézbesítő automata

Méghozzá elektromos kivitel, ami nem csak a kézbesítők dolgát könnyített meg, hanem számos más előnye is volt. Azt nem tudni, hogy ezt a rendszert aztán miért nem alkalmazták a későbbiekben, de – talán éppen azért, mert nem közismert – érdemes a bemutatásra. Nem csőposta, nem bonyolult szerkezet, mégis zseniális megoldás! Borítóképen: Levélkézbesítő automata egy fővárosi
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Villamosítás: ahogy 1929-ben csinálták

Ma mindössze hat áramszolgáltató vállalat működik Magyarországon, melyek feladata maga a szolgáltatás és annak műszaki biztosítása, illetve a szükséges fejlesztések elvégzése. Arról sok szó nem esik, hogy ezek a vállalatok hogyan működnek, de egy kis utánajárással biztosan kideríthető, mi azonban itt és most a villamosítás hőskorába megyünk vissza, azt mutatjuk meg, hogyan
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Történelem

Bátori-Schulcz Bódog honvéd ezredes- Komárom egyik hősére emlékezünk születése napján

Bátori-Schulcz Bódog, a néhol Bátori-Sulcz Bódogként is ismert történelmi alak, Körmöcbánya városában látta meg a napvilágot 1804. január 4-én. Élete során jelentős hatást gyakorolt a magyar történelemre, különösen az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepével. Bódog honvédezredesként 23 csatában vett részt, ahol hősiességét és vezetői képességeit egyaránt
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Hideg van januárban? Irány Egerszalók!

Magyarországon igen komoly hagyománya van a fürdőkultúrának, amit természetesen a sokfelé feltörő – vagy éppen fúrás útján felszínre hozott – gyógyvizek adják. Bár Egerszalók nem tartozik a régen bevett fürdőhelyek közé, mégis valami olyat tud, amit a világon csak igen kevés hely ad. Borítóképen: A Sóhegy És akkor itt meg is állunk, ugyanis személyes történetünk […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaságtól Örs vezérig

Hát ez így nem biztos, hogy érthető… Igen, itt és most az Örs vezér teréről lesz szó, arról a térről, ami folyamatos viták tárgya, de – és talán ebben az egyben értenek egyet a szakértők… – valahogy mégsem akar összeállni a kép, a tér valahogy mintha nem töltené be azt a funkciót, amit egy városi […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Jó üzlet, vagy pofátlanság? A Buchwald nénik

„… úgy lesült a Dunaparton, hogy most már vetélkedhet a Hangli előtt posztoló Buchwald nénivel, akinek arcszíne a kapuciner és fekete kávé színe között foglal helyet…” – írta a Színházi Élet Szirmai Vilmos színészről a lap 1914. május 24.i számában. Borítóképen: Vigadó tér a bérelhető Buchwald székekkel, háttérben a Vigadó épülete – 1909 (forrás: Fortepan, […]
Épített örökség Magyarság Történelem

Beszkárt ( BSZKRT ) megalakulása 1922 december 27.

1922. december 27-én jött létre a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), közismertebb nevén a Beszkárt, amely alapvetően átalakította és centralizálta Budapest közösségi közlekedését. A város közlekedési rendszere addig számos kisebb cég és versengés által volt meghatározva, egészen 1918 novemberéig, amikor a főbb vállalatok egyesültek a Budapesti Egyesített