A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy
Épített örökség
Talán, ha Dobó István 44 évvel azelőtt megsejtette volna, hogy milyen dicstelen körülmények között bukik el az általa 1552-ben védett vár, nem vállal annyi áldozatot a török elűzése ügyében! Persze ez történelmietlen megállapítás, mert egyrészt Dobó nem sejthette mi történik később, másrészt viszont éppen az ő sikere kellett volna, hogy ráébressze az akkoriban döntési
A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek
Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg Tarnaszentmárián nagy valószínűséggel Géza fejedelem öccse, Mihály építtette a templomot,
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található.
Sporttörténeti sorozatunkban az első igazi Magyar futball Clubot mutatjuk be.
Azt mindenki tudja, hogy a tihanyi alapítólevél az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Az is közismert, hogy az okiratot I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Van azonban pár olyan tény, ami nem biztos, hogy eleddig kellő hangsúlyt kapott az apátsággal
Az új magyar találmányról tudósító korabeli lapból kiragadott fenti példa jól illusztrálja, mily elkeseredetten vette tudomásul a közvélemény a tudós értelmiség kivándorlását, s mily lelkendezve számoltak be egy-egy szenzációsnak ígérkező találmányról, amelynek megvolt a reménye, hogy otthon leljen gazdára s majdan ott is kamatozzon.
Egészen elképesztő történelme van annak a kisvasútnak, ami ma a forgalmas nagyvárosból kiindulva hosszú, közel egyenes szakaszon halad, majd a 48-as főközlekedési út mellett éri el Fancsika megállóhelyen át Csereerdő volt állomást, teljes hossza pedig Gút és a Gúti erdő szívén át Nyírbéltekig 48 kilométer volt! Ma már csak Hármashegyaljáig közlekedik, de az eredeti ZSUZSI,
Mindjárt egy örömhírrel kezdjük sorozatunkat; az Almamelléki kisvasút felújításon esett át 2022-ben, így a 120 éves múltra visszatekintő vonal megújul! Bizony, a Zselic csodás tájain robogó vonatok már ilyen régen megjelentek. Nézzük tehát ezt a nagyszerű történetet! 1899-ben épült meg a MÁV Szigetvár-Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamellék községet. A