Kezdőlap Történelem Kategória: Épített örökség (Page 6)

Épített örökség

Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Hercegnevelde a Budakeszi úton: a Kochmeister-villa

Szabolcs Fürjes 243
Báró Kochmeister Frigyes Sopronban született 1816-ban. Bár korán árvaságra jutott, de tudásvágyának köszönhetően mégsem kallódott el, sőt! Csak egy fontos momentum az életéből: az 1864-ben megalakított Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke volt! Borítóképen: A kochmeister-villa Budán (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866) Persze eddig el kellett jutni! A helyi iskolák elvégzése
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A MÁV előtt, az „utolsó pillanatban”… Aztán: vasútháború

Szabolcs Fürjes 194
1866 júniusában vagyunk. Akkoriban érdekes cikkek jelentek meg a sajtóban arról, hogy úgy tűnik, nem épül meg Pest második állomása, mert a reménybeli építtető vállalkozás anyagi problémákkal küzd. Borítóképen: A pesti vasúti indóház. — 1866 (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866, Myskovszky rajza) A Vasárnapi Újság így írt erről ekkor: „Budapestnek ez idő szerint csak két
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Sáros mocsárból szecessziós luxus: a Gellért gyógyfürdő története

Szabolcs Fürjes 214
Hol kezdődik a történet? Nos, ezt nem tudjuk, de az biztos, hogy az első írásos emlékek a 13. századból származnak, amikor II. András magyar király ispotályt és fürdőt alapított itt. A török időkben az Acsik ilidzse fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén. Borítóképen: A Sáros fürdő 1866-ban (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866) Itt máris kell […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az első „lóvonatu pálya” Pesten

Szabolcs Fürjes 210
1866-ban arról számolt be a sajtó, hogy Bécsben megnyílt az első lóvonatú pálya. Azt is megtudhattuk az akkori cikkekből, hogy ilyen pályák már régóta szolgáltak New Yorkban, illetve Londonban, de mi sem maradtunk le nagyon, mert már megalakult, és dolgozott az üzem beindításán a Pesti Közúti Vaspálya Társaság. Borítóképen: Orczy út, szemben a Bíró Lajos […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Kastély Ózdon – Erdélyben!

Szabolcs Fürjes 219
Igen, ez az Ózd Erdélyben található, és manapság Magyarózd névvel illetik. A település Maros megyében található, az Ózd-patak völgyében. A település története a távoli időkben kezdődött, hiszen már 1332-ben egyházas hely volt. Borítóképen: Az ózdi Perki-kastély 1865-ben A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Ózddal partnervárosi kapcsolatban lévő település nevében
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A fiumei hajógyártás

Szabolcs Fürjes 221
Fiume 116 évig volt közvetlen magyar fennhatóság alatt, 1779 és 1918 között (kisebb megszakításokkal a napóleoni betörés idején, illetve a Bach korszakban). Igen, Fiume corpus separatumként Horvátországról leválasztott terület volt, Magyarország része. Ez a körülmény igen fontos a hajógyár története szempontjából. Borítóképen: A fiumei hajógyár az 1860-as évek első felében
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Balaton lecsapolása és a siófoki ünnepély

Szabolcs Fürjes 240
A Balaton szabályozásának ötlete nem volt újkeletű, hiszen már az 1825-ös országgyűlés döntött az ügyben, azonban különböző érdekütközések miatt mégsem valósult meg. 1860 körül viszont így írtak a lapok: „Végre azonban elnyugodtak a pártok, a tisztább nézetek kivívták a diadalt, s a nagy munka, melyre bármely művelt ország büszke lehet, teljesedésbe ment”. Borítóképen: A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ilyen ma már nincs: Heckenast Gusztáv új kiadói épülete

Szabolcs Fürjes 196
Igen, arról a Heckenastról van szó, aki 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal, és akiknek a nyomdájában aztán 1848 március 15.-én kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az elhíresült eset előtt Heckenast már 1838-ban megnyitotta 8.00 kötetes kölcsönkönyvtárát, Landererrel pedig 1840-től a Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ganz: világhódító 7.500 négyzetméter

Szabolcs Fürjes 276
Ganz Ábrahám Svájcból érkezett hazánkba, és 1844-ben hozta létre első öntödéjét Budán. Bár nem magyarnak született, de magyarrá lett, amit az (is) bizonyít, hogy a Szabadságharc idején „Ne bátsd a magyart!” felirattal ellátott ágyúcsöveket öntött a honvédők számára, amiért Haynau hat heti fogságra ítélte… Borítóképen: Ganz öntödéje Budán a mai Ganz utca és a mai […]

Galéria

Logó