Miért gondoljuk, hogy a Csepel D344 megjelenése már egy újabb korszak nyitánya a Csepel és a hadsereg kapcsolatában? Nos, ennek igen egyszerű oka van: a Csepel D344 tervezése idején még mindig érvényes volt a korábbimegállapítás: az import több oknál fogva sem volt megoldás, így a hazai
Magyarság
Nem titok, hogy a hazai autógyártás beindítása nem csak az újjáépítés, az ehhez szükséges emberi erő szállítása, valamint az import ellehetetlenülése miatt volt égetően fontos a második világháború után, hanem azért is, mert a totálisan szétvert, és szinte minden eszközétől megfosztott hadsereg számára is elengedhetetlenek voltak a járművek. Borítóképen: Csepel 350
Egy tó életében – amit messze nem mérhetünk a hozzá képest rövidke emberi élethez – természetes, hogy vannak változások, amelyek hosszabb idő alatt drámai méretűek lehetnek. A Balaton és a Velencei-tó sorsa – nyilván a tavak életciklusában gondolkodva – sokak szerint eleve elrendelt, arra kárhoztattak, hogy végül feltöltődjenek, megszűnjenek állóvíznek lenni… Borítóképen:
„Kistétény, közel fekszik a fővároshoz. Nagyközség 167 házzal és kb. 2000 németajkú, r. kath. vallású lakossal. A postája helyben van, a távírója és vasúti állomása pedig Budafok. A helység azelőtt puszta volt és Nagytétényhez tartozott. 1873-ban lett önálló községgé. <…> A szőlőbirtokosok között számosan vannak budapestiek. A határban mészkőbányák vannak és a
Nem volt elég, hogy 1917-ben még mindig dúlt az első világháború, úgy tűnik, hogy a háborútól távolabb sem volt biztonság… És persze tudjuk, hogy a Duna bizony „veszélyes üzem”, mert ha nagy és széles is, de a partról szemlélve a fenségesen nyugodt folyó bizony könnyen végzetes lehet, ha… Ha az ember nem jár el úgy, […]
Ebben az esetben sokat nem kell azzal bajlódnunk, hogy hol is lehetünk, de talán érdekesebb is, hogy időben hol vagyunk! 1913-14 során került kiépítésre az a rendszer, ami lehetővé tette a Balaton-parti települések világítását. Azóta persze teljesen más megoldásokat láthatunk a tó partján, de ez volt az első működő rendszer. Borítóképen: Kábelfektetés a partról Miért […]
… amiről azonban nem igazán esik sok szó, a napi közbeszédben nincs benne. Nem mintha ez nagy baj lenne, de ha már az itt folyó tudományos munka több, mint egy évszázada igen kimagasló szinten folyik, akkor bizony nem szabad megfeledkeznünk róla! Borítóképen: A főépület – 1906 Hol vagyunk? Nos, eléggé eldugottnak nevezhetjük a helyet, mert […]
A Kassa-Oderbergi vasútvonal 1871-es megnyitásával a Magas-Tátra vasúttal is elérhetővé vált, ennek következtében pedig a turizmus rohamos fejlődésnek indult. Igen ám, de az igazán komoly hegyek közötti közlekedés nem volt jól megoldott, ezért az akkori döntéshozók a fejlesztés mellett döntöttek. Borítóképen: Ótádrafüreden a Tátrai Villamos Vasút 1910 körül Persze a vonal
A 20. század első éveiben volt egy kisebb megtorpanás a gazdaságban – a Millennium gazdaságélénkítő hatása elmúlt, és a világgazdaságban is akadtak feszültségek -, de 1909-re változott a helyzet. A válság elmúltával pedig ismét jobban pezsgett az élet, és ezt különösen Budapesten lehetett érezni. Borítóképen: A Fogaskerekű fölfelé halad – 1909 Persze a pezsgő élethez
Amikor a szombathelyi villamosok egykori történetével foglalkozó írásunk megjelent, már említettük, hogy az üzemhez szükséges elektromos áram az induláskor az ikervári erőműből jött, valamint azt is, hogy Éhen Gyula a város későbbi polgármestere – még városi tanácsnok időszakában – beszélte rá BatthyányLajos grófot, hogy birtokán létesítsen a Rába erejét használó erőművet.