Kezdőlap Történelem Kategória: Magyarság

Magyarság

Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Nemzetközi példa, itthon mégsem ismert: Közúti fuvarozásm magyar módra!

Szabolcs Fürjes 129
Az 1930-as évek elejére a vasút elérte azt a kiterjedést, ahonnan már semmiképpen nem lehetett gazdaságosan növelni a vonalak hosszát, és a bekötött települések, mezőgazdasági termelők, vagy éppen iparvállalatok számát, addig teherautókból még mindig rettenetesen kevés volt. Persze szekerekkel is lehetett fuvarozni, de az a szállítási mód egyre kevésbé felelt meg a kor
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Amikor a körvasút a Markó utcáig ért – iparkolosszus Észak-Pesten

Szabolcs Fürjes 149
Ma már nehezen hihető, hogy a ma belvárosi területnek számító Markó utcát elhagyva majdnem a Szalay utcái ért a Körvasút. Ahogy az sem kézenfekvő, hogy az 1896-ban átadott Újpest vasúti híd, pontosabban az ezzel létrejövő Budapest-Esztergom vasútvonal csatlakozott bele a körvasútba, és nem fordítva, mint ahogy azt ma gondolnánk! Borítóképen: Az Újpesti rakpart a Margit
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Duroplast szörnyecskék az NDK-ból

Szabolcs Fürjes 202
Gyermekkoromban – régen volt… – az utcánkban ez egyik ház előtt állt két különleges kisautó. Formás darabok voltak, de akkoriban már nem közlekedtek velük, csak álltak az út szélén… Egyikükről a festék is teljesen lemállott, és érdekes barnás árnyalatot vett fel. Kérdeztem szüleimet: Ez meg mi ez? Borítóképen: Népautók egymás között… Egy VW Bogár és […]
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Milyen autókkal közlekedtünk 1927-ben?

Szabolcs Fürjes 243
Előbb a “friss termés”! 1927-ben összesen 3652 gépjármű – ebből 2602 személyautó és 1050 teherautó – került rendőrségi vizsgát követően forgalomba Magyarországon. A járművek közül 284 hazai gyártású volt, míg a többség, 3368 darab, külföldről érkezett. Borítóképen: Almássy László Ede, a kitűnő magyar versenyző Steyr XII. kocsijával, ami kiválóan szerepelt az
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Új a nap alatt? Szó nincs róla, az újrahasznosítás csak a csecsemőnek új!

Szabolcs Fürjes 238
Cséry Lajos 1872-ben vásárolt egy 2600 holdas földbirtokot az akkor Vecséshez tartozó Pusztaszentlőrinc területén. Az uradalomban tehenészete és gyümölcsösei voltak, és félmillió facsemetét ültetett el a dűlőutak mentén. Az 1890-es években szerződést kötött a fővárossal az ottani szemét feldolgozására, melynek helyéül birtoka déli részét jelölte ki. Borítóképen: Jön a
Magyarság Történelem Világ

A Nagy Háború előestéjén: a hadmentességi díj

Szabolcs Fürjes 174
1912. Könnyen lehet, hogy korábban, az 1900 évek első pár évében is hasonló rendszer működött, de látni kell – persze így utólag könnyű… -, hogy az alábbiakban ismertetett hadmentességi díj rendszere kifejezetten arra szolgált, hogy a lehető legtöbb arra alkalmas férfi kapjon katonai kiképzést, ezzel együtt bevethető legyen háború esetén. Már csak azért is, mert […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Több kép – egy történet: a Gellért-hegyi sziklakápolna

Szabolcs Fürjes 179
A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. Borítóképen: A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ikervár: az itt termelt árammal szántottak és légkondícionáltak is – 120 évvel ezelőtt!

Szabolcs Fürjes 222
Az ikervári telep több szempontból is különleges jelentőséggel bírt. Egyrészt ez volt Magyarország legelső nagy vízerőműve, másrészt olyan egyedi rendszerben épült, amilyenre itthon korábban nem volt példa. Harmadrészt pedig sokáig ez volt az egyetlen olyan hazai erőmű, amelynek áramát szántásra is felhasználták. Borítóképen: Az ikervári turbinaház az alsó csatorna felől,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ágyrajárásból lett szecessziós csoda Budapesten

Szabolcs Fürjes 236
A 20. század elején Budapest kedvezőtlen lakásviszonyainak egyik legsötétebb oldala az ágyrajárás volt. Az ipari és kereskedelmi élet fejlettsége tízezreket vonzott Budapestre a nőtlen és hajadon munkások közül, akiket megfelelően elszállásolni az egyik legnagyobb lakásügyi problémának tartották. A céhkorszakban az ilyen fiatal munkásokat családtagnak minősítették, és

Galéria

Logó