Miért szerencse, hogy elhúzódott annak a hivatali épületnek a megépítése, amiben ma Budapest Újpest 1. posta működik? Nos, mert közben az időközben elavult, régi rendszerű telefonközpont helyett a legmodernebb központhoz lehetett igazítani az épületet, és magát az építést. Igen, akkoriban igen
Magyarság
Úgy tűnik, hogy az élelmiszerek rendelése és házhozszállítása nem pontosan mai találmány. És ebben az esetben nem ám arra gondolunk, hogy a vállalatok egymásnak szállítanak, hanem kifejezetten arra a modern kor termékének hitt esetre, amikor a vállalat a kiskereskedelmi tevékenysége során vállal házhozszállítást! Borítóképen: Pesti Hengermalom-Társaság – 1896 Sőt,
1895-ben a Kilimandzsárón Teleki Sámuel minden előtte próbálkozót túlszárnyalva 5.310 méteres magasságig jutott fel. Igaz ugyan, hogy az 5895 méteres legmagasabb pontra – a Kibo kráterének délnyugati elhelyezkedő Uhuru-csúcs – nem sikerült feljutnia, de személyében volt olyam magyar, aki eljutott ide, mielőtt 1973. július 17-én, reggel 8 órakor elindult Rijekából az
„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni. Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja […]
A történet nem ma kezdődött: már az 1836. évi XXV. törvénycikk és az 1840-es országgyűlés IV. törvénycikke is tartalmazta a vasútvonaltervét. Széchenyi tervezetében a Pest-Cegléd-Nagykikinda, valamint a Cegléd-Szolnok-Arad-Temesvárvonalakat javasolták megépíteni. A tervek nagy népszerűségnek örvendtek, és amikor 1854-ben Szegedre ért Budapest-Cgléd irányából a vasút, a
Az ezredéves országos kiállításon helyet kapott a hazai mozdonyok fejlődéstörténete is. Ennek – a korabeli vélemények szerint – éppen ideje volt, mert ugyan a fejlődés elég gyors volt, de közben a szakemberek nem igazán foglalkoztak a történeti kérdésekkel, akkoriban nem sok forrás volt, ami a magyar vasút, illetve a magyar mozdonyok történetével foglalkozott. Borítóképen:
A PALT (Passengers And Luggage Together – utasok és poggyász együtt) az Ikarus, az AUTÓKUT (Autóipari Kutató Intézet), és a Csepel Autógyár közös tervezete volt a hetvenes évek végén, melynek lényege, hogy repülőtéri utasokat a repülőgépről a poggyászaikkal együtt juttassák a reptéri terminálhoz, majd későbbi elképzelés szerint már közvetlenül a szállodába, vagy
Sokszor hallottuk a mondást de igazán a pontos leírását magyarázatát eredetét nem ismerjük, így voltunk a Pellengérre állítással is. Lássuk hát. Borítóképen: Budapest, Tabán – Fehér sas tér, szemben a Hadnagy utca és a Jakab lépcső találkozása – 1910 – itt állt valaha egy pengellér A pellengér (szégyenfa, szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér,
Sinkó László (Budapest, 1940. március 18. – Budapest, 2015. július 31.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits
Talán mondanunk sem kell, hogy mikor, és miért volt szükség a helyreállításra… Igen, az Algyői Tisza-híd is áldozata lett a visszavonuló német csapatoknak. 1944. október 8.-án a mederhidat és az ártéri részeket is felrobbantották. Márpedig a híd igen fontos volt, mert az Alföld, és a tengeri kikötők összeköttetése 1920 után már a Szeged-Szabadka-Eszék vonalon enyhén […]