1957-ben nyitott meg a Divatcsarnok az egykori Párisi Nagyáruház épületében. Ha visszafelé megyünk az időben, akkor azt találjuk, hogy Goldberger Sámuel, a messze földön híres textilgyáros Andrássy út felé neoreneszánsz, míg a Paulay Ede utca felé neoreneszánsz Párisi Nagyáruházaként üzemelt
Magyarság
Az 1930-as évek elejére a vasút elérte azt a kiterjedést, ahonnan már semmiképpen nem lehetett gazdaságosan növelni a vonalak hosszát, és a bekötött települések, mezőgazdasági termelők, vagy éppen iparvállalatok számát, addig teherautókból még mindig rettenetesen kevés volt. Persze szekerekkel is lehetett fuvarozni, de az a szállítási mód egyre kevésbé felelt meg a kor
Ma már nehezen hihető, hogy a ma belvárosi területnek számító Markó utcát elhagyva majdnem a Szalay utcái ért a Körvasút. Ahogy az sem kézenfekvő, hogy az 1896-ban átadott Újpest vasúti híd, pontosabban az ezzel létrejövő Budapest-Esztergom vasútvonal csatlakozott bele a körvasútba, és nem fordítva, mint ahogy azt ma gondolnánk! Borítóképen: Az Újpesti rakpart a Margit
Gyermekkoromban – régen volt… – az utcánkban ez egyik ház előtt állt két különleges kisautó. Formás darabok voltak, de akkoriban már nem közlekedtek velük, csak álltak az út szélén… Egyikükről a festék is teljesen lemállott, és érdekes barnás árnyalatot vett fel. Kérdeztem szüleimet: Ez meg mi ez? Borítóképen: Népautók egymás között… Egy VW Bogár és […]
Előbb a “friss termés”! 1927-ben összesen 3652 gépjármű – ebből 2602 személyautó és 1050 teherautó – került rendőrségi vizsgát követően forgalomba Magyarországon. A járművek közül 284 hazai gyártású volt, míg a többség, 3368 darab, külföldről érkezett. Borítóképen: Almássy László Ede, a kitűnő magyar versenyző Steyr XII. kocsijával, ami kiválóan szerepelt az
Cséry Lajos 1872-ben vásárolt egy 2600 holdas földbirtokot az akkor Vecséshez tartozó Pusztaszentlőrinc területén. Az uradalomban tehenészete és gyümölcsösei voltak, és félmillió facsemetét ültetett el a dűlőutak mentén. Az 1890-es években szerződést kötött a fővárossal az ottani szemét feldolgozására, melynek helyéül birtoka déli részét jelölte ki. Borítóképen: Jön a
1912. Könnyen lehet, hogy korábban, az 1900 évek első pár évében is hasonló rendszer működött, de látni kell – persze így utólag könnyű… -, hogy az alábbiakban ismertetett hadmentességi díj rendszere kifejezetten arra szolgált, hogy a lehető legtöbb arra alkalmas férfi kapjon katonai kiképzést, ezzel együtt bevethető legyen háború esetén. Már csak azért is, mert […]
A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. Borítóképen: A
Az ikervári telep több szempontból is különleges jelentőséggel bírt. Egyrészt ez volt Magyarország legelső nagy vízerőműve, másrészt olyan egyedi rendszerben épült, amilyenre itthon korábban nem volt példa. Harmadrészt pedig sokáig ez volt az egyetlen olyan hazai erőmű, amelynek áramát szántásra is felhasználták. Borítóképen: Az ikervári turbinaház az alsó csatorna felől,
A 20. század elején Budapest kedvezőtlen lakásviszonyainak egyik legsötétebb oldala az ágyrajárás volt. Az ipari és kereskedelmi élet fejlettsége tízezreket vonzott Budapestre a nőtlen és hajadon munkások közül, akiket megfelelően elszállásolni az egyik legnagyobb lakásügyi problémának tartották. A céhkorszakban az ilyen fiatal munkásokat családtagnak minősítették, és