Empirikum, azaz tapasztalati úton fejleszthető szerkezet. Mondta ezt a dízelmotorok fejlesztésében hatalmasat alkotó Jendrassik György, amikor bemutatta legújabb fejlesztésű Ganz-Jendrassik motorjait. Bár már akkoriban is igen komoly volt a szellemi tulajdonvédelme a szabadalmi jog által, mégis
Magyarság
Karafiáth Jenő 1920. április 20-án tartotta meg a Nemzetgyűlésben azt az első nagyhatású felszólalást, amely teljes egészében a testnevelés ügyével foglalkozott. A merev német torna rendszerrel ellentétes „szabadtéri” sportok előtérbe helyezése, s mindezekkel szinte olyan hangulatot alakított ki a Nemzetgyűlésben, hogy javaslatát nemhogy visszautasítani, de vitatni sem
Sokan és sokáig nem gondolták, hogy valaha is találnak földgázt az Alföldön, de szerencsére nem tartozott ezek közé Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, aki tudta, hogy miként kell rálelni a szénhidrogénekre, és tudta, hogy sok-sok kollégája alapos tévedésben van az Alföld földtani felépítését illetően… Borítóképen: A villamos központi telep,
Európában fokozatosan tértek át az egyes államok a jobboldali közlekedésre, és eljött az idő, amikor ez Magyarországon is megtörtént. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a forgalomtechnikai berendezések, az utak kialakítása, vagy éppen a tömegközlekedés megállóhelyei, mind-mind átalakításra szorultak – és persze egy évszázadok alatt berögzült szokást is fel kellett adnia a
Talán nem mindenki tudja, de a Ganz (1919-ig Ganz-Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., utána 1949-ig Ganz és Társa Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.) igen komoly szerepet játszott a világ motorgyártásában, illetve a motorok fejlesztésében. Ezúttal a hőskorba megyünk vissza, egészen addig, amíg a Jendrassik-féle motorok el nem árasztották a világot.
„A vasúti üzem a háború előtti viszonyokhoz képest uj helyzetbe került. Nevezetesen régi versenytársa, a hajózás mellé több uj versenytársat kapott: a gépkocsit, a repülőgépet és az elektromos távvezetéket” – írta az A Technikus című lap 1928. évi 6. száma. Borítóképen: A Ferencváros—ceglédi összekötővonal, kétvágányú hídja az Apaffy utca felett Nem, ezúttal sem a mai […]
„Hajtány (draisin): A vasutak nyilt vonalának megvizsgálásakor a pályafenntartó közegek vagy a beteget látogató pályaorvosok hajtányokon utazzák be szolgálati szakaszukat. A hajtány négykerekű járómű, melyet a középen álló négy munkás (…) emeltyüknek előre-hátra tolásával hajt. Az utasok részére a hajtány elején és hátsó részén háttámmal ellátott ülések vannak” – írja a
Nem pontosan a most bemutatásra kerülő darabok voltak az elsők Magyarországon, de ezek voltak azok a dízel-elektromos motorvonatok, amelyek hosszú karbantartási periódusukkal, és persze gazdaságos üzemükkel bizonyították, hogy komoly potenciál van az efféle hajtásban – és ezek a tapasztalatok elegendőek voltak arra, hogy jobbnál jobb, hasonló elven működő motorvonatok és
Hogy miként jön témánkhoz az egyházi szertartás idézett mondata? Nos, ezzel zárja írását Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, amikor arról ír, hogy miként fedezte fel, és milyen mértékűre becsüli az Alföld gázkészleteit. Miért volt olyan fontos ez akkoriban, hogy egyenesen egy egyházi szertartás mondatával fejezte be cikkét? Nos, erre is
A Technika 1927. évi 6. száma részletesen foglalkozott a magyar gépgyártás zászlóshajójának számító MÁVAG autógyártásával, bemutatva a gyártás helyszínét, illetve kicsit tágabb értelemben az egész gyárat, ahol közel sem csak autók épültek, és a természetesen írtak az itt készülő autótípusokról is. Borítóképen: Autóalkatrész gyártó részleg a MÁVAG-nál 1927-ben Az említett