Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14.– Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta
Magyarság
A lillafüredi Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyipálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványosághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez,
„A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja nyilvánvaló hazugságaival a magyar nemzeti öntudat megtörése és a megszállt ország demoralizálása volt. Borítóképen: A volturnói csata Négy magyar
Igen, ez más nem is történet, hanem legenda! Miért mondjuk ezt? Mert bizony, ha külföldieket kérdezünk – akik kicsit is jártasok a magyar gasztronómiában – arról, hogy milyen magyar ételt ismernek, szinte kivétel nélkül rávágják; gulyás! Persze az hamar kiderül, hogy ők nem a mi levesünket értik alatta, hanem sokkal inkább a pörkölthöz hasonló valamit […]
A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy 1910-ben készült kép a várromról és Tatros felett átívelő vasúti hídról Egyes
Teljes nevén: Somlyai Báthory (Báthori) István. A későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Borítóképen: Báthory István fejedelmet a Habsburg-udvar és a török porta egyaránt elismerte A Báthory család somlyói
Ilyenkor is látszik hogy telik az idő. Mióta nincs már Kaszás Attila köztünk. Jellegzetes hangja vajon hány szerepet szólaltatott volna még meg? Drámai és komikus szerepeket is kiválóan játszott.
Szűcs Lajos (Apatin, 1943. december 10. – Budapest, 2020. július 12.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balfedezet, beállós, középpályás. Az év labdarúgója (1968, 1971) Egyszeres világválogatott (1968). Felesége Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő volt. Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, majd Dorogon lett első osztályú játékos. 1966 és 1969
Selmeczi Roland (Budapest, 1969. október 2. – Újhartyán, 2008. január 30.) magyar színpadi, film- és szinkronszínész. 1993-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően a Vígszínház társulatához csatlakozott, majd szabadúszóként tevékenykedett. Később a Soproni Petőfi Színház társulatának lett tagja. Fellépett még a Szigligeti Színházban és
Nem, itt és most nem a Sándor Palotában öngyilkosságot elkövető miniszterelnökről, hanem egy olyan labdarúgóról lesz szó, aki történelmet írt, de valamiért mégis mostohán bánt vele az utókor… Pedig a hajdúsági szurkolók Tanár úrnak szólították, a diósgyőriek pedig elegáns stílusa, légies könnyedsége miatt Kisasszonyként emlegették, és egyébként is tiszteltre méltó, jó