PacsériMészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.
Magyarság
Vértesy József, eredetileg Vrábel József (Zombor, 1901. február 19. – Budapest, 1983. december 21.) olimpiai bajnok vízilabdázó, mesteredző.
Libényi János (Csákvár, 1831. december 8. – Bécs, 1853. február 26.) szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen. A császár ellen elkövetett hét merényletből ez volt az első. Borítóképen: Merénylet 1853-ban Ferenc József császár ellen – J. Reiner alkotása Idősebb Libényi János szabó és szűrszabó, főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként
Ezen a napon született Rátonyi Róbert, született: Reisz (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista, érdemes és kiváló művész. Gyermekei Rátonyi Hajni színésznő és ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész. Borítóképen: Rátonyi Róbert 1923. február 18-án született
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
A szárazság nem marad következmények nélkül, tudták ezt jól a régiek is. Ezt miért éppen akkor írjuk, amikor sok-sok éve nem látott mennyiségű csapadék hullott idén januárban? Mert bizony a 2022 vészesen száraz év volt, és újra megjelent az ínséget előre jelző szikla a Dunán, a Gellért-hegy lábánál… Borítóképen: Az Ínség-kő, a Gellért-hegy kistestvére, “Magyarország
„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
Nem, itt és most nem 1918-ról van szó, amikor I. Károly „Völkermanifest”-jében felszólította a különböző nemzeti közösségeket, hogy alakítsák meg saját tanácsukat. Talán úgy gondolta, ha itt a bukás, akkor jobb, ha mindenki más is bukik, nem tudjuk, de nem is ’56-ról van szó, hanem 1986-ról! Arról az évről, amikor kiderült, hogy a „legvidámabb barakk” […]
Az első feljegyzés a papírkészítés mikéntjéről Kr u. 105-ből maradt fenn, méghozzá egy kínai császári hivatalnoktól. hogy micsoda komoly találmány volt ez, és mennyire őrizhették, jól mutatja, hogy a találmány csak 700 év múlva ért el Egyiptomba, majd az 1200-as években Itáliában is elterjedt. Innen azért már gyorsabban elért hazánkba… Borítóképen: Papírgyártás a 16.
1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett. Borítóképen: Ditrói Mór Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet
