Kezdőlap Történelem Kategória: Magyarság (Page 2)

Magyarság

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A fiumei hajógyártás

Szabolcs Fürjes 143
Fiume 116 évig volt közvetlen magyar fennhatóság alatt, 1779 és 1918 között (kisebb megszakításokkal a napóleoni betörés idején, illetve a Bach korszakban). Igen, Fiume corpus separatumként Horvátországról leválasztott terület volt, Magyarország része. Ez a körülmény igen fontos a hajógyár története szempontjából. Borítóképen: A fiumei hajógyár az 1860-as évek első felében
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Balaton lecsapolása és a siófoki ünnepély

Szabolcs Fürjes 175
A Balaton szabályozásának ötlete nem volt újkeletű, hiszen már az 1825-ös országgyűlés döntött az ügyben, azonban különböző érdekütközések miatt mégsem valósult meg. 1860 körül viszont így írtak a lapok: „Végre azonban elnyugodtak a pártok, a tisztább nézetek kivívták a diadalt, s a nagy munka, melyre bármely művelt ország büszke lehet, teljesedésbe ment”. Borítóképen: A
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az éledező magyar ipar az 1860-as években

Szabolcs Fürjes 179
A Szabadságharc után Haynau rémuralma következett, de a következő korszak csak abban különbözött, hogy más módszerekkel operált, a nyílt üldözést felváltotta a Bach korszak neoabszolutizmusa, amelyben az uralkodó személyesen vette át az államügyek irányítását. Ebben a hivatalnokrétegre, valamint az arisztokráciára támaszkodott, de a polgárságnak nem volt beleszólása az
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ilyen ma már nincs: Heckenast Gusztáv új kiadói épülete

Szabolcs Fürjes 129
Igen, arról a Heckenastról van szó, aki 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal, és akiknek a nyomdájában aztán 1848 március 15.-én kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az elhíresült eset előtt Heckenast már 1838-ban megnyitotta 8.00 kötetes kölcsönkönyvtárát, Landererrel pedig 1840-től a Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ganz: világhódító 7.500 négyzetméter

Szabolcs Fürjes 211
Ganz Ábrahám Svájcból érkezett hazánkba, és 1844-ben hozta létre első öntödéjét Budán. Bár nem magyarnak született, de magyarrá lett, amit az (is) bizonyít, hogy a Szabadságharc idején „Ne bátsd a magyart!” felirattal ellátott ágyúcsöveket öntött a honvédők számára, amiért Haynau hat heti fogságra ítélte… Borítóképen: Ganz öntödéje Budán a mai Ganz utca és a mai […]
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Zágonyi Károly, a springfieldi hős!

Szabolcs Fürjes 168
Springfield? Igen, az Egyesült Államokban található városról van szó, ami Indianapolistól nyugatra található, a Chicagot és Saint Louist összekötő út majdnem féltávjánál. Mit keresett ott egy magyar, aki ráadásul még hőssé is vált? Nos, mi mást tett volna, részt vett a polgárháborúban! Borítóképen: Az első springfieldi csata, avagy Zágonyi “halálrohama” –
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Buda-Kanizsai vasút indóháza Budán

Szabolcs Fürjes 162
1859-ben a helyi lakosság nem sejtette, hogy mi készült a vérmezővel szemben, korábban temetőként működő területen. Amikor aztán kiderült, hogy egy indóházat építenek, nem értették, hogy miért készül itt ekkora épület. Milyen célt szolgált ez? Borítóképen: A Buda-Kanizsai vasút indóháza Budán Már csak azért is irdatlan méretűnek tűnhetett az építkezés, mert ez a terület
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A nagy malomkő-háború

Szabolcs Fürjes 146
Amikor a magyar malomipar felemelkedése elkezdődött, a gőzmalmok már megjelentek ugyan, de ezekben még mindig a hagyományos malomköveket használták. Amikor a Megyer-hegyi tengerszemnél túráztam, kissé érthetetlen volt számomra, hogy miért kellett ennyi malomkő, de ennek – mint kiderült – nem csak az egyre több új malom volt az oka, hanem az is, hogy bizony a […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az elsőtől az utolsóig: a debreceni vasútállomás

Szabolcs Fürjes 142
Debrecen ma a Budapest-Záhony vasútvonal egységeként szolgál, de a vonal kiépítése – tekintettel az akkoriban uralkodó felfogásra – több vasúttársaság nevéhez köthető. Akkoriban ugyanis a magántársaságok csak egyes területekre kaptak koncessziót, ami aztán ahhoz vezetett, hogy ahol az érdekek ütköztek, nem kötötték össze a vonalakat, és nem hangolták össze működésüket…

Galéria

Logó