Kezdőlap Történelem Kategória: Magyarság (Page 206)

Magyarság

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: A Csömödéri erdei vasút, avagy Ábel a rengetegben

Szabolcs Fürjes 798
Pontos neve Csömödéri Állami Erdei Vasút, melyet a Zalaerdó Zrt. üzemeltet. Különlegessége, hogy ez a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer, továbbá, hogy személyforgalom csak 33 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – biztosított a kirándulók számára, a vonal többi részén továbbra is jelentős
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A magyar Perzsa-öböl: Bázakerettye

Szabolcs Fürjes 2015
Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban. Nem véletlen a szláv hatás, ugyanis a település a magyar-szlovén-horvát hármas-határ közelében található, Zala déli
Foci Határtalanul Magyar Magyarság Sport Történelem Videók

Akiért ma a harang szól – Fehér Miklós labdarúgó

József Kolárik 1290
Fehér Miklós (Tatabánya, 1979. július 20. – Guimarães, Portugália, 2004. január 25.) magyar válogatott labdarúgó. Pályafutását a Győri ETO csapatában kezdte, majd fiatalon külföldre került, a portugál FC Porto csapatához. Később megfordult több kisebb luzitán csapatban és a lisszaboni Benficában. Egyszeres portugál bajnok és kupagyőztes, a Primera Ligában 80 találkozón 27
Magyarság Tájak/korok Történelem

Betyárvilág – Ótelek községi jegyzője: „Megint rosz világ fordul reánk, t. i. betyárvilág”

Szabolcs Fürjes 442
1872. szeptember 29.-én kelt az a levél, melyet Ótelek (Ó-Telek) községi jegyzője, Végh Károly írt a Szegedi Híradó szerkesztőségének, ami a lap október 6.-i számában meg is jelent. Ebben a Torontál vármegye Párdányi járásához tartozó település jegyzője aggodalmának ad hangot amiatt, hogy „a szegedi kir. biztosság megszüntettetik”… A levelet idézzük cikkünkben.
Magyarság Nagyjaink Történelem

Az erdélyi, avagy Makk-féle összeesküvés

Szabolcs Fürjes 628
Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
Épített örökség Magyarság Történelem

Kis Magyar vártörténet – Bácsalmás

József Kolárik 1054
Bácsalmás az Alföldön, a Duna–Tisza köze és a megye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől körülbelül 120 kilométerre található. Határában folyik a Kígyós-főcsatorna. A szomszédos települések: észak felől Tataháza és Mélykút, kelet felől Bácsszőlős, délkelet felől Kunbaja,
Magyarság Történelem Vélemény Vélemény-cikkeink

256 éve: Úrbéri rendelet

Szabolcs Fürjes 640
Szokás az úrbéri rendeletet röviden úgy értékelni, hogy az csökkentette a jobbágyterheket, illetve célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt. De ez csak az érem egyik oldala, így véleményünk szerint igenis van annak értelme, hogy összefüggéseiben vizsgáljuk a témát. Borítóképen: Mária Terézia Sokan a rendelet érdemének tartják, hogy az uralkodó által
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Kis vártörténet – Babócsa Vára

József Kolárik 1110
Az első vár Árpád-kori eredetű, motte típusú földvár volt, amely a Rinya bal partján valamikor a 11–13. század körül keletkezhetett és még a Tibold nemzetség tagjai, Babócsa egykori birtokosai építették, akiknek itt volt a birtokközpontjuk is. Ez a vár a későbbi „Török-várnak” az úgynevezett elővára volt. Ez a korai vár 30 méter × 35 méter széles lehetett, a Rinya holtága

Galéria

Logó