Kezdőlap Történelem Kategória: Magyarság (Page 209)

Magyarság

Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Kis vártörténet – Babócsa Vára

József Kolárik 1139
Az első vár Árpád-kori eredetű, motte típusú földvár volt, amely a Rinya bal partján valamikor a 11–13. század körül keletkezhetett és még a Tibold nemzetség tagjai, Babócsa egykori birtokosai építették, akiknek itt volt a birtokközpontjuk is. Ez a vár a későbbi „Török-várnak” az úgynevezett elővára volt. Ez a korai vár 30 méter × 35 méter széles lehetett, a Rinya holtága
Magyarság Történelem

A hét leggorombább vicce – 1927. január 9.

Szabolcs Fürjes 450
Nagy Imre vicclapja, az Ojság című lap a korban igen népszerű műfajt képviselt, és nem állt távol tőle a vaskos tréfa sem… Ebből idézünk egyet, aminek későbbi variánsait egyébként ma is mesélik: Borítóképen: Egy korabeli “Hacsek és Sajó” ábrázolás Egy tanfelügyelő ellenőrző útján meglátogat egy falusi iskolát és miután meg akarja ismerni a gyerekek nyelvtani
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

„Összezúzni nem bírták őket”: Béri Balogh Ádám, a vértanúhalált halt kuruc brigadéros

Szabolcs Fürjes 701
„Nem lesz haszontalan dolog visszaszállani magyar történelmünk halhatatlanjaihoz, a kurucvilág hőseihez, Rákóczihoz, a vezérlő fejedelemhez, nagy Bercsényi Miklóshoz, Vak Bottyán, Ocskay László, Balogh Ádámhoz, Bezerédj Imréhez, a Csákyak, Forgácsok, Eszterházyakhoz és a többi vitézlő kuruchoz. Azokhoz a históriai bronzkolosszusokhoz, akiket sem meghajlítani, sem
Magyarság Nagyjaink Történelem

Felzárkózni… Amikor „a rengeteg összegből Magyarországnak úgyszólván semmi sem jutott”

Szabolcs Fürjes 666
A Budapesti Hírlap 1911. február 2.-án megjelent száma egy igen „érdekes” kor eseményeit boncolgatja, amiből kitűnik, hogy a török hódoltság korában hogyan „segítette” Magyarországot a bécsi udvar, és mi volt a célja álságos működésének. Borítóképen: Hans von Aachen – Rudolf császár portréja Buda 1541-es elfoglalása után bizony elég rossz helyzetben volt az ország –
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A Történelmi Magyarország Vármegyéi – 6. Baranya Vármegye

József Kolárik 535
Baranya vármegye a Dráva alsó völgyszakaszának vidékén terült el az Alma folyó vonalától a Dráva Dunába való torkolatáig. Területei a Dráva mindkét partjára kiterjedt; északon a Zselic (ma Mecsek) erdőkig, délen a Pozsegahavasáig (ma Papuk hegység). Területének nagy részét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek.
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Asztalhoz Magyar! A Jókai bableves

Szabolcs Fürjes 759
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig is kéz a
Magyarság Tájak/korok Történelem

Egy elfelejtett magyar (?) monda nyomában – László Gyula nyomán

Szabolcs Fürjes 573
„Megjegyzések a nagyobbik csernyigovi ivókürtről. <…> A két ezüstdíszű ivókürt képszalagját elsőnek Tolszoi-Kondakov Dél-Oroszország régiségeinek bemutató kötete tette közzé, különösen miután a kötet francia fordításban is megjelent. Ez az összefoglaló mű tárta először a kutatók és az érdeklődők elé azt a művészetet, amelyet a szkíta kortól kezdve később „nomád
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Magyarok a nagyvilágban Benyovszky Móric, Madagaszkár királya

Szabolcs Fürjes 741
Utazó, felfedező, netán kalandor? Utóbbit biztosan kizárnánk, ugyanis nem önszántából indult neki a világnak, bár meg kell jegyezni, hogy addig sem ült egyhelyben, amíg felségsértésért (!!!) megfosztották birtokaitól, és száműzték birodalma területéről és száműzték a Habsburg Birodalom területéről! Borítóképen: Benyovszkí Móric Nyilván nem volt irigylésre méltó helyzetben,
Magyarság Történelem Történelem Videók

Asztalhoz Magyar! Gyulait vagy Csabait?

Szabolcs Fürjes 597
Mint nagy kolbászfogyasztók, bizton állíthatjuk, hogy ez nem hitvita, valóban van különbség a két kolbász között, de a feleületes szemlélő – és ízlelő – számára ez nem biztos, hogy nyilvánvaló… Bár ezek a kolbászok hungarikumok, jogvédelmi oltalom alatt állnak, készítésük – magyar mértékkel csak… – 140-150 évre tekint vissza. Borítóképen: Kép a Csabai

Galéria

Logó