Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi
Magyarság
Sporttörténeti sorozatunkban az első igazi Magyar futball Clubot mutatjuk be.
Azt mindenki tudja, hogy a tihanyi alapítólevél az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Az is közismert, hogy az okiratot I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Van azonban pár olyan tény, ami nem biztos, hogy eleddig kellő hangsúlyt kapott az apátsággal
December 4-én volt a magyar futball egyik legszebb, de legsötétebb napja is. A France Football abban az évben Albert Flóriánnak ítélte az Európa legjobb futballistájának járó díjat, az Aranylabdát. A szenzációs sikert idehaza hónapokig próbálta elbagatellizálni a kommunista vezetés, mintha szégyen lenne.
Nevezik a legnagyobb Árpád-házi királynak is, de mi ezzel a jelzővel kicsit óvatosabban bánnánk – még akkor is, ha III. Béla uralkodása alatt felvirágzott a gazdaság és kultúra! -, ugyanis az Árpád-ház megannyi kitűnő királyt adott Magyarországnak. Annak jártunk utána, hogy miként vált 24 esztendős uralkodásának végére Magyarország vezető hatalommá Európában. Borítóképen:
Igen, immár 85 éve – tisztázatlan körülmények között! – a vonat alá esett. A proletár költészet legnagyobb képviselőjeként tanították életét, ami nem illett bele a puritán baloldali ember jellemrajzába, arról nem eshetett szó vele kapcsolatban… Az irodalomtudósok csupán a rendszerváltozás után láthattak hozzá e kivételes tehetség istenes verseinek feldolgozásához. A Tiszta
Az ikonikus magyar uralkodó, Mátyás király 1490. április 6-án hunyt el, földi maradványait azonban sosem azonosították. Ez idáig. Borítóképen: Mátyás (1443–1490) emléktábla a Storno-ház falán, ahol 1482 decembere és 1483 februárja között élt. (Sopron, Fő tér 8.) Hunyadi Mátyás, az igazságos 1458. január 24-től egészen a halála napjáig uralkodott. Közmegbecsülésnek örvendő,
A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve “Hany”-nak nevez. Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és mocsári növényvilág alakult ki. Borítóképen: Hany Istók, Bubb Gyula beállított felvétele Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák
Puskás Ferenc a magyar és a spanyol élvonalban 1943 és 1966 között 511 alkalommal talált az ellenfelek kapujába. A rangsor második és harmadik helyén szintén magyar futballista van Schlosser Imre és Zsengellér Gyula személyében – ez egyben a nemzetközi ranglista első három helye! Mögöttük pedig – minden bizonnyal a legjobb gólátlaggal (!) Szusza Ferenc következik, […]
Kecskeméti Zsigmond Polgárdi prédikátor „A magyaroknak eredetekről, ezeknek királyjainak életekről, viselt dolgaikról, halálokról, temettségekről, kik alatt mi jött a magyar koronához, és mi nyeretett el, Pálma Ferencz Károly ur munkájából magyar versekben csinált rövid historiácska” című műve először Landerer Kalendáriumában 1793-ig jelent meg mi az 1795-ös kiadásból