Az 1526-ban vívott mohácsi csatát követő kettős királyválasztás után az ország területe két részre szakadt. 1538-ban Ferdinánd és I. János (Szapolyai János) megköti a váradi békét, mely szentesíti a két részre szakadást, és egyben kimondja, hogy I. János halála esetén I. János része Ferdinándra
Magyarság
Sebes Gusztáv és az Aranycsapat neve összeforrt az idők során. A londoni 6:3-ban, vagy éppen 1954-es VB-döntőben komoly szerepet játszó edző 1951. február 23.-án megjelent számában – tehát pár évvel a sikerek előtt! – arról írt a Népszava hasábjain, hogy a magyar edzők munkája totális mértékben nélkülözi a tudományos alapokat. Lehet, hogy már akkor kódolva […]
Jó ideje annak, hogy a Honfoglalás – maradjunk annyiban, hogy nem köthető egyetlen évszámhoz! – nem egy ütemben ment végbe, hanem minimum kettős honfoglalásról beszélhetünk. Árpád ettől még honfoglaló, hiszen minden bizonnyal ekkor is sokan érkeztek a Kárpát-medencébe, de akkor már voltak itt mások is. Nem, semmiféle szláv, vagy netán valamiféle más, később is a […]
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14.– Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november
A lillafüredi Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyipálya; vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványosághoz: a Garadna völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez,
„A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja nyilvánvaló hazugságaival a magyar nemzeti öntudat megtörése és a megszállt ország demoralizálása volt. Borítóképen: A volturnói csata Négy magyar
Igen, ez más nem is történet, hanem legenda! Miért mondjuk ezt? Mert bizony, ha külföldieket kérdezünk – akik kicsit is jártasok a magyar gasztronómiában – arról, hogy milyen magyar ételt ismernek, szinte kivétel nélkül rávágják; gulyás! Persze az hamar kiderül, hogy ők nem a mi levesünket értik alatta, hanem sokkal inkább a pörkölthöz hasonló valamit […]
A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy 1910-ben készült kép a várromról és Tatros felett átívelő vasúti hídról Egyes
Teljes nevén: Somlyai Báthory (Báthori) István. A későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Borítóképen: Báthory István fejedelmet a Habsburg-udvar és a török porta egyaránt elismerte A Báthory család somlyói
Ilyenkor is látszik hogy telik az idő. Mióta nincs már Kaszás Attila köztünk. Jellegzetes hangja vajon hány szerepet szólaltatott volna még meg? Drámai és komikus szerepeket is kiválóan játszott.































