Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Magyarság
Nem ma van az évfordulója sem a születésének sem elmúlásának, de ma megint eszembe jutott. Egyidősek vagyunk voltunk "Szilassal". Még ma is nehéz leírni ezt a tényt.
A HUNYADIAK AZONOSÍTÁSÁVAL A MÁSODIK KIRÁLYI CSALÁD GENETIKÁJÁT SIKERÜLT MEGHATÁROZNI – A Magyarságkutató Intézet kutatási eredményei a tudományos sztenderdeknek megfelelő, megkérdőjelezhetetlen, nemzetközi szintű eredmények
Azt már biztos mindenki hallotta, hogy a szépséges Margitsziget egy magyar királylányról, Árpádházi Szent Margitról kapta a nevét. Rövid, szolgálattal és isteni csodákkal teli életét szinte végig a margitszigeti apácakolostorban töltötte, különleges históriáját az un. Margit-legenda foglalja össze, amely a 13-14. században keletkezett, Margit halálát követően.
András apostol vagy Szent András (? – 70 körül) egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének, majd vértanúságot szenvedtek. A Galileából származó András testvére volt Simeon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg. András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János
1945. november 29-én alakult meg a kommunista Jugoszlávia. Ez nekünk magyaroknak nem ünnep, mert országunknak és különösen délvidéki nemzettársainknak sok szenvedést hozott.
Valamikor, réges-régen, amikor a magyarok királyt akartak választani, összehívták a népeket. Szegényt, gazdagot, minden rendűt egyaránt. Amikor összegyűltek, elengedték a táltosgalambot. Akinek a vállára szállt a galamb, az lett a király. Borítóképen: A táltosgalamb Élt egyszer egy szegényember, volt annak egy jóravaló, suttyó fia. Ezt a legénykét úgy hívták, hogy Mátyás.
Az új magyar találmányról tudósító korabeli lapból kiragadott fenti példa jól illusztrálja, mily elkeseredetten vette tudomásul a közvélemény a tudós értelmiség kivándorlását, s mily lelkendezve számoltak be egy-egy szenzációsnak ígérkező találmányról, amelynek megvolt a reménye, hogy otthon leljen gazdára s majdan ott is kamatozzon.
Szent Kinga IV. Béla legidősebb gyermeke, Szent Margit testvére volt. Vasárnap este, egy ünnepség keretében helyezték el Árpád-házi Szent Kinga csontereklyéjét a nyugat-lengyelországi Wroclaw barokk kori Jézus Szent Neve-templomában – írja az MTI. Borítóképen: A Jézus Szent Neve templom Wroclawban (Wikipedia) A csontdarabot a volt jezsuita, majd egyetemi templom Szent
Mátyás mellett élt a legmegbízhatóbb belső embere, aki nélkül a király soha nem ment messzire. Egyszer, valami rossz italú víztől Mátyás bizalmasa olyan kólikát kapott, csak halt meg. A földön fetrengve sanyargott. Borítóképen: Cifraszűr (ún. körülkoszorús szűr) elejének részlete a kifektetett gallérral (Századforduló, Kunság)Bp. Néprajzi Múzeum (forrás: Arcanum) Utolja
