A magyar futball első osztályának versenysorozatát 1901-ben írták ki. Öt csapat szerepelt az élvonalban akkor. A két első kiírást megnyerő BTC-re talán kevesen emlékeznek, de az Ferenczvárosi TC neve annál ismerősebb lehet. 1902-ben aztán feltűnik egy csapat a másodosztályban, amit az előző
Magyarság
A Központi Értesítő 1899. évi 12. száma közölte, hogy a Budapesti Törvényszék 1899. január 28.-án kelt bejegyzést rendelő végzése értelmében Haidekker Sándor, sodrony-, szitaszövet- és drótfonatgyáros, budapesti lakos vállalkozása bejegyeztetett. Borítóképen: Budapest, XI. kerület, Kelenhegyi út 23/b., Haidekker kerítés a villa előtt – 1941 (forrás: Fortepan /
Nem tudjuk, hogy netán már készültek a következő évben kipattanó háborúra, vagy az 1912-13-ban zajló Balkán-háborút tapasztalataiból táplálkozott az a Magyar Vöröskereszt Egyesület azon törekvése, hogy beszerezzen egy szállítható röntgen-készüléket. Mindenesetre egy ilyen kényes berendezés szállítása már önmagában is komoly feladat, de ebben az esetben sokkal többről volt
Mivel Ferenc József elsőszülött fia, Rudolf trónörökös 1889-ben meghalt, majd Ferenc József unokaöccse, Ferenc Ferdinánd főhercegnek, mint következő trónörökösnek, rangon alul kötött házassága feltételeként le kellett mondania saját gyermekeinek trónigényéről, apja révén Károly főherceg szintén előrébb került a trónörökösök listáján. Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án
Amikor kitört az első világháború, a Monarchia nem rendelkezett elegendő számú teherautóval, a hadsereg igényei messze felülmúlták a kapacitásokat. De volt már magyar autógyár, amit kifejezetten automobilok készítésére építettek fel, méghozzá Aradon. Ha a kapacitás nem is volt elegendő, az alapok megvoltak, „csak” a gyártást kellett felfuttatni. Borítóképen: A
Tisztázzuk: ekkor már biztosan voltak buszjáratok, melyek határokat léptek át, de Magyarország és Ausztria között ez volt az első, ami átlépte az akkori belső határt. Hogy a helyzet kicsit bonyolultabb legyen, ez a járat nem nyugaton, hanem az ország egyik legkeletibb pontján közlekedett! Borítóképen: Az első autóbusz, mely osztrák és magyar helységek között közlekedett
1896-ban alakult meg a Magyar Waggon- és Gépgyár, ami története során több néven is folytatta tevékenységét, és bár a Rába védjegyet 1903-ban jegyezték be, a vállalat nevében csak 1965-ben jelent meg, mikoris Rába Magyar Vagon- és Gépgyár néven folytatták a termelést, miután összevonták a Vagongyárat és a Szerszámgépgyárat. Ez egy korszakváltás volt, ugyanis 1950-ben
Korábban is közöltünk cikkeket arról, hogy a magyarországi hidak milyen károkat szenvedtek a háború során. Gyakorlatilag az összes Duna- és Tisza-híd megsemmisült, így az ország abban az állapotában a folyók által három részre volt szakítva. Persze ez így lehet, hogy nem teljesen pontos, mert előfordulhat, hogy keleten és délen már elkezdődött a károk elhárítása, míg […]
Van egy igen érdekes közlekedési képződménye Budapestnek. Már korábban sem volt világos, hogy egy igen forgalmas út – amit egyébként még sokkal nagyobb forgalomra terveztek, de a terveket soha nem valósították meg! – mintha csak a semmibe vezetne, amikor egyik végén hajtűkanyarral fordul rá az M3-as bevezető szakaszára. Borítóképen: Rákosrendező pályaudvar, átjáró a
Az köztudott, hogy az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció „eredményeképpen” 1968–1982 között összesen 634 km normál- és 360 km keskenynyomtávolságú, valamint 672 km gazdasági vasútvonalat számoltak fel Magyarországon. Az azonban nem feltétlenül közismert, hogy a koncepció megalkotása előtt milyen folyamatok zajlottak le a közlekedés terén. Borítóképen: Budapest,