Jendrassik György 1927-ben – még Ganz és Társa – Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon és Hajógyár Rt. Tanulmányi Osztályán – kétéves fejlesztőmunkával 1927-ben készítette el Jm 130 típusú, egyhengeres motor tervét, ami 1.000 /perc fordulatszámnál 12 lóerőt teljesített. Ezt továbbfejlesztve születtek meg később a két-, négy- és hathengeres változatok is, amelyek stabil,

Ideje viszont áttérni ifj. Váncza Józsefre, aki – mint a fentiekből is látszik – biztos anyagi háttérrel kezdhetett bele saját vállalkozása építésébe. A Központi Értesítő adta hírül, hogy ifj. Váncza József, valamint Feigl Gyula közkereseti társaságot alapított 1925. március 30.-i bejegyzéssel sütőpor, vegyipari és vegyészeti cikkek előállítására. A cégjegyzésre

És akkor jöjjön ifj. Váncza József történetének folytatása! A család bemutatását azért tartottuk fontosnak, mert látható, hogy igen jó szellemi közegből jött, művelt, az újdonságokra nyitott családban nevelkedett. Márpedig ez igencsak fontos volt karriere során! Nézzük tehát, hogyan lett Váncza József a hazai sütőporkirály! Borítóképen: A süteményeskönyv és egy későbbi

Ha valaki, akkor Lampich Árpád, a kiváló magyar aviatikus aztán pontosan tudta, hogy milyen elképesztő vagyont jelentett, ha valaki olyan sütőport készített, amivel a háziasszonyok a Gerbeaud finomságait megszégyenítő nyalánkságokat varázsolhattak akár még a kevésbé tehetős családok vasárnapi ebédjéhez. És nyilván ezt pontosan tudta Váncza József is… Borítóképen: A híres

„A Phylaxia szérumtermelő részvénytársaság Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklésével ma tartotta meg alakuló közgyűlését a Magyar Általános Hitelbank helyiségeiben. A társaság alaptőkéje egy millió korona, s czélja a kőbányai állami szérum-laboratórium üzemének átvétele és a sertésvész elleni ojtóanyagnak állami felügyelet mellett Hutÿra tanár módszere szerint való

Talán nem nagy meglepetés, de a MÁVAG által Ford licensz alapján gyártott személyautóknak nem maradt fenn kultusza, sőt, igazán sokat nem is lehetett róluk tudni. Ennek oka pedig nem más, mint hogy a Ford a kapitalizmus egyik jelképe volt a második világháború utáni hatalom számára. És ennek ideológiai okai is voltak, de erről a rendszer […]