Kezdőlap Történelem Kategória: Nagyjaink

Nagyjaink

Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Világ

Két magyar a Föld körül: 6 év, 170.000 kilométer!

„Utunk Budapestről végigvezetett egész Jugoszlávián és Görögországon, meglehetős nehéz utakon. Azután végig motoroztunk Egyiptomon, Szudánon és Arábia egy részén, majd egy 5000 km-es indiai túra következett. India után Ceylon s végül nem kevesebb, mint 5000 mérföld, azaz 8000 km, végig az egész nagy Ausztrálián” – írta 1930 januárjában az A Kerék című lap, idézve Sulkowsky
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A fényfestő: Csontváry Kosztka Tivadar

Okleveles gyógyszerészként (!) jogot is hallgatott (!), de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Borítóképen: Önarckép Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát. Igen, Csontváry a mi
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók

Aki alaposan elvetette a sulykot: Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető

Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25. – Budapest, 2007. szeptember 29.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok atléta, sportvezető. 1952-től a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1958-tól az Újpesti Dózsa kalapácsvetője. 1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Borítóképen: Zsivótzky Gyula Négy olimpián vett
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

I. Rákóczi Ferenc fejedelem évfordulója

Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. – Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg. Borítóképen: 1645. február 24-én született II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként. Még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé
Magyarság Nagyjaink Történelem

Sándor Móric, az ördöglovas

145 éve halt meg Sándor Móric, aki közügyekkel nem nagyon foglalkozott, az egyetlen ilyen, ami érdekelte, az a hídépítés volt, ellenben a lovak bolondja volt – szinte a szó szoros értelmében! – és olyan extrém módon élt, ami korában bizony igen híressé tette! Borítóképen: Sándor Móric két lovas kocsi közé szorulva, kiugrik Tatár nevű lovával […]
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Fazekas Mihály, költő mellékállásban

Ő magát nem tartotta „főállású” írónak vagy költőnek! Mi volt ennek az oka? Egyszerűen csak annyi, hogy katonaként, és botanikus tudósként is hasonlóan nagyot alkotott – ezekért viszont fizetség járt, az biztos! Borítóképen: Fazekas Mihály és a Lúdas Matyi egy kiadása De kezdjük az elején, mert az nem csak úgy van, hogy az ember egy […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A nagy átalakítás: a Tisza és a Hortobágy vizei

Érdekes történet a Tisza szabályozása, mert ugyan az igaz, hogy az árvizek ma már kevéssé veszélyeztetik például Szegedet, ugyanakkor a Hortobágy – és más alföldi tájak is – kiszáradtak, a talajvíz szintje rengeteget csökkent, és javarészt eltűntek az árterek, vele pedig az ártéri gazdálkodás is… Borítóképen: A Kilenclyukú híd a Hortobágy folyón Az tudományos vita […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az első autópálya-hálózat, és tervezője, dr. Vásárhelyi Boldizsár

„A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott magyar királyi iparügyi miniszter előterjesztésére <…> dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár és Máté Jenő miniszteri főmérnököknek a miniszteri műszaki tanácsosi címet és jelleget adományozom” – adta hírül a Budapesti Közlöny, 1940. január 4.-én megjelent száma. A címadományozást dr. Varga József miniszter,