Az ikervári telep több szempontból is különleges jelentőséggel bírt. Egyrészt ez volt Magyarország legelső nagy vízerőműve, másrészt olyan egyedi rendszerben épült, amilyenre itthon korábban nem volt példa. Harmadrészt pedig sokáig ez volt az egyetlen olyan hazai erőmű, amelynek áramát

A 20. század elején Budapest kedvezőtlen lakásviszonyainak egyik legsötétebb oldala az ágyrajárás volt. Az ipari és kereskedelmi élet fejlettsége tízezreket vonzott Budapestre a nőtlen és hajadon munkások közül, akiket megfelelően elszállásolni az egyik legnagyobb lakásügyi problémának tartották. A céhkorszakban az ilyen fiatal munkásokat családtagnak minősítették, és

A mérnökök már hosszú ideje foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a nagyvasutak forgalmában a gőzerőt elektromos energiával kiváltani. Bár sokan azt gondolták, hogy ezt a problémát a városi villamos vasutaknál már megoldották, és a nagy távolságok miatt csupán nagyobb feszültségű áramot kellene alkalmazni, a valóság ennél összetettebb volt. Borítóképen: A

MÁG? Igen, a Magyar Általános Gépgyár rövidítése, a Podvinecz és Heisler nevő vállalkozás utódjaként jött létre. Az elődvállalat már 1904-ben gyártott Phönix néven autókat (Cudell elemekből, majd Cudell licensz alapján). 1911-ben a vállalat indult az ún. szubvenciós teherautó programban, államsegélyt is kapott, majd 1912 július 4.-én vette fel a Magyar Általános Gépgyár

Nem, ez az autós szépségverseny nem Párizsban volt, és nem tőlünk nyugatra valamelyik nagyvárosban, hanem Budapesten, a Margit-szigeten. A korabeli beszámolókat olvasva egészen hihetetlen felhozatal volt, pedig az ország az automobilizmus terén jókora lemaradásban volt – még mindig inkább a vasúton volt a hangsúly. Megpróbáljuk visszaadni az esemény hangulatát, ami bizony

A magyar vasút és a Ganz gyár szinte egy időben jött létre. 1846-ban indult el az első magyar gőzvasút, és a negyvenes évek végén Ganz Ábrahám Budán megnyitotta hétfős vasöntödéjét. Ebből az apró műhelyből fejlődött ki a későbbi Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagongyár és Hajógyár Rt., amely minden korszakában együtt haladt a magyar vasúttal. […]

Magyarországot többször is újra kellett „indítani”, mintha az államalapítás valami szoftverfrissítés lenne, amit időről időre el kell végezni. Először a honfoglalók adták meg az alaphangot, aztán István király következett, aki bevezette a keresztény „üzemrendet”. Majd jött IV. Béla, aki a tatárjárás után újraépítette az országot – mondhatjuk, hogy ő volt a középkori