Kezdőlap Kategória: Történelem (Page 106)

Történelem

Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Kandó Kálmán, a modern villamos vasút atyja

Egerfarmosi és sztregovai  Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az Ördögszántotta hegy legendája

Villány kultúrtörténetének megkerülhetetlen része a Szársomlyóhoz fűződő legenda. Az ősi monda után a helyiek csak Ördögszántotta hegynek hívják, melynek hallatán mindenki kívülről fújja a történetet a különös éjszakáról. Egyszer volt, hol nem volt, élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme
Magyarság Nagyjaink Történelem

II. Béla (Vak Béla ) fejére korona kerül 1131 április 28.

II. Béla – ragadványnevén Vak Béla – Magyarország királya 1131 és 1141 között. Apja Álmos herceg, I. Géza király fia, anyja Predszláva, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem leánya. Álmos herceg testvére Könyves Kálmán király, Álmost a fiával Bélával együtt – Álmos rendszeres trónkövetelése és árulása okán – megvakíttatta, így téve alkalmatlanná őket
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Az első magyar automobil!

A magyar autózás egyik úttörője a Magyar Királyi Posta volt, amely a XX. század elején merész lépéseket tett a motorizált levél- és csomagszállítás felé. A posta a magyar gyártókat is felkarolta, ráadásul választása nem egy nagyobb gyárra esett, hanem a Műegyetem tanműhelyének vezetőjére. Csonka János postaautója 1905-ben, 117 évvel ezelőtt készült el. Borítóképen: A
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Kaszó – Somogy zöld szíve

Amikor tervezgettük merre vegyük az irány a Kárpát-medencében, az volt az elsődleges szempont, hogy olyan helyet válasszunk, amit nem ismerünk, nem jártunk ott, de minden bizonnyal meglepetéseket tartogat számunkra. Számtalan ilyen hely van, azonban nekünk ezúttal Kaszóra, a somogyi kistelepülésre esett választásunk. Borítóképen: Vadász kastély, Kaszó (forrás:
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az elnyomás monumentális jelképe után: Alpár Ignác

Alpár Ignác József (születési nevén Schöckl Ignác József) Pesten született 1855. január 17.-én. Nagy utazó vált belőle, sok tanulmányúton járt, és az egyik ilyen út alkalmával megbetegedett, napra pontosan 95 éve 1928. április 27.-én Zürchben érte a halál. A magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja volt. Borítóképen: Az
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: Bömbivel a csúcsfordítón – A Szob–Nagybörzsöny erdei vasúton

A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny
Magyarság Nagyjaink

Boldog Születésnapot Tokody Ilona!

Szegeden született, Tokody András és Nagy Ilona gyermekeként. Énektanulmányait szülővárosában Berdál Valériánál kezdte. Ezt követően 1971-től a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia növendéke volt, itt dr. Sípos Jenő tanította. Kiemelkedő tehetsége már főiskolás éveiben kiderült. 1972-ben megnyerte a Kodály- énekversenyt, a következő években a genfi, az oostendei, a pozsonyi
Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Hogy kerül a Harcsa a flaszterre? MÁVAG N26/36

Azt pontosan tudjuk, hogy a MÁVAG a második világégés után még egy rövid ideig készített autóbuszokat, de aztán jött az Ikarus (1949. február 8.), majd a Csepel Autógyár (1949. november 18.), és a MÁVAG A19 típussal a gyártó el is köszönt a közúti járművek gyártásától. A döntés mögött az állhatott, hogy a MÁVAG kapacitásait más […]
Magyarság Történelem Világ

A magyar ipar remekei: Magyar híd Egyiptomban!

A magyar mérnökök igen sokat tettek Egyiptom fejlődéséért. Többek között már a múlt század ’30-as éveiben foglalkoztak a Nílus-delta vízrendszerével, annak hajózhatóságával, vizének öntözésre valóhasznosításával, de szállítottak idevonatokat, gépeket, buszokat, és építettek erőműveket, valamint hidakat is! Borítóképen: Nem meglepő: a híd ma is áll, és jelentős forgalmat