Természetesen nem a kutyáról van szó, és nem is a vöcsökfélék egy mesebeli figurájának nevéről, hanem kérem szépen itt sokkal komolyabb dolgokról van szó! A minap jelent meg egy cikkünk a Csepel D-420 típusú teherautóról, és a cikk borítóképén az látható, hogy egy dömper alapó forgórakodó éppen
Történelem
Károlyi Róbertnek, a nápolyi Anjou-házból származó uralkodónak hosszú évekre volt szüksége ahhoz, hogy megszilárdítsa uralmát és helyreállítsa az ország területi egységét. Az első komoly kihívás és erőpróba az 1317. június 15-i rozgonyi csata volt. Ebben a csatában Károly Róbert csapatai az Abak és Csak Máté seregével szemben álltak. A tét Kassa városának uralma volt, ami
1958-at írunk. Miért éppen ezt az évet választottuk? Mert ebben az évben nagy változások szemtanúja lehetett, aki netán arra járt. Akkoriban ugyanis az addigi 560 m²-es beépített terület 1.850 m²-re növelték, ezen belül kaptak egy 15×60 méteres, daruval felszerelt szerelőcsarnokot is kialakítottak, a járműműhely munkáslétszámát pedig egyenesen 80%-kal emelték!
Na jó, azért mindenre nem, talán nem hozta az ágyba a reggelit, ugyanakkor nem volt olyan akadály, mindent, amit kétkerék-hajtással le lehetett győzni, azt le is győzte. Sorsa ezzel együtt is kissé mostoha volt, mert ugyan a speciálisan felkészített elődje, a Csepel HD-420 sok keleti és nyugati márkát maga mögé utasítva megjárta Tibetet is, a […]
Bár az áldozatok pontos számát sosem sikerült meghatározni, egyvalami biztos: az 1956-os forradalom Kossuth téri eseményei mély nyomot hagytak a magyar nép emlékezetében és a történelemben
1896 október 25-én, egy évszázaddal ezelőtt, az ország szeme az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola zárókő-letételi ünnepségén volt, ahol I. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója is megjelent. Az uralkodó naplója tanúsága szerint a király csak rövid ideig maradt a múzeumban, az ünnepség után a Budai Várban ebédeltek.
„Az utasember szerte az országban mind több olyan pótkocsis teherautóval találkozik, amely emeletmagasan felpúpozva sok szép fekete motorkerékpárt szállít. A falvakban, városokban türelmetlenül várják ezeket a becses szállítmányokat, a DK Csepeleket” – írta az Autó-Motor 1955. évi 22. száma a „Mi a helyzet a Danuvia körül” című cikkében. Borítóképen: D-Csepel 125, 1958
Igen, bármennyire is furcsa, de a Csepel D-700 teherautó sok elemében osztozik az Ikarus 60 autóbusszal. Korábban nem volt ez ritka, de a múlt század ’50-es éveiben már bizonyítást nyert, hogy az autóbuszok és a teherautók iránti igen eltérő igények azt követelik meg, hogy a két járműfajta fejlesztése, műszaki tartalma és gyártása is külön utakon […]
Amikor a kerékpározás történetét vizsgáljuk, egy időutazásra indulunk el, mely több évszázadon keresztül vezet minket. Ebben az útban a technikai innovációk és az emberi kreativitás egyaránt fontos szerepet játszanak.
Az Ikarus a kezdetek kezdetén még más gyártók által fejlesztett buszok gyártásával, karosszálásával foglalkozott, majd érkezett az Ikarus 30 önhordó karosszériával, azonban ennek méretei – kiváló tulajdonságai mellett – egy idő után már nem feleltek meg annak az elvárásnak, amit az 1951-ben felemelt ötéves terv előírt a távolsági autóbuszközlekedésre vonatkozóan.































