Az egyetemi műhely adta lehetőségeket kihasználva, faanyagból készítette el az első prototípusokat. A munkája közben rájött, hogy a kocka egyszerűsége és mechanikai felépítése lehetővé teszi annak tömeggyártását. A pozitív visszajelzések és az osztálybeli diákok lelkesedése erősítette benne a
Történelem
Egy elfogott tatár öreg mondta a csata után: "Nem a székelyek, nem a magyarok győztek le minket. Az a László volt, akit segítségül hívtak."
E mesei elemek valószínűleg a valóságban létező geográfiai és kulturális határokon alapulnak. A magyar hőstörténetek és mesék a honfoglalás idején létező valós határokat és területeket idézik meg, melyek ma már csak a mesékben élnek tovább.
Az a közismert kifejezés, hogy "úgy fénylik, mint a Salamon töke", valójában a középkori Magyarországról ered. A történet Árpád-házi Salamon királyról szól, aki a trónért hadakozott unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval.
A második világháború során a zsákmányolt páncélvonatok kulcsszerepet játszottak a különböző hadviselő felek stratégiájában
A Csepel 125 sikeres modell volt, de a fejlesztések folyamatosak voltak, és ennek hatására egyre jobbak lettek a gépek. Azzal, hogy bemutatkozott a 250-es széria, még nem jelentette, hogy leálltak a 125-ös fejlesztésével, sőt ekkoriban jött ki az úgynevezett „Hatnapos” Csepel. Borítóképen: A “hatnapos” Csepel prototípusa Ez nem azt jelenti, hogy ennyi idő volt
Az Ikarus és a Steyr „szerelemgyereke” az Ikarus 663, avagy más nevén a SIR és SIL (SIR: Steyr-Ikarus-Reisebus – Steyr-Ikarus Turistabusz, SIL: Steyr-Ikarus-Linienbus – Steyr-Ikarus Városi busz). Nálunk nem volt egyáltalán fellelhető, de a turistabusz változatból azért néha-néha feltűnt egy-egy példány. Borítóképen: Pesti alsó rakpart, Ikarus 663 típusú autóbusz,
Béla király egy tapasztalt és megbízható vezért, a Tomaj nemzetségből származó Dénes nádort küldte az északi határok védelmére.
Elkészületek a „… az RM Motorkerékpárgyár kísérleti üzemében most elkészült két új 250-es Csepel modellt” – adta közre a sajtó 1954. februárjában. Igen, mindjárt két modellt mutattak be ekkor, az ’54-es motoros évad előtt. Azalapok hasonlók – vagy ugyanazok -, de először jelenik meg egy név, ami később legendává érik… Borítóképen: Pannónia kísérleti példány – […]
A Csepel a kezdeti időkben „csőrös” teherautókat készített, azaz a klasszikus felépítést alkalmazta: elől a motor a motorsátor alatt, majd a vezetőfülke, és aztán a plató, vagy a raktér helyére épített bármilyen felépítmény. A vállalat tulajdonképpen – amíg volt saját motorgyártása, azaz 1975-ig – épített ilyen teherautókat, de már igen korán – kevesebb, mint négy































