„A vasúti üzem a háború előtti viszonyokhoz képest uj helyzetbe került. Nevezetesen régi versenytársa, a hajózás mellé több uj versenytársat kapott: a gépkocsit, a repülőgépet és az elektromos távvezetéket” – írta az A Technikus című lap 1928. évi 6. száma. Borítóképen: A Ferencváros—ceglédi
Történelem
„Hajtány (draisin): A vasutak nyilt vonalának megvizsgálásakor a pályafenntartó közegek vagy a beteget látogató pályaorvosok hajtányokon utazzák be szolgálati szakaszukat. A hajtány négykerekű járómű, melyet a középen álló négy munkás (…) emeltyüknek előre-hátra tolásával hajt. Az utasok részére a hajtány elején és hátsó részén háttámmal ellátott ülések vannak” – írja a
Nem pontosan a most bemutatásra kerülő darabok voltak az elsők Magyarországon, de ezek voltak azok a dízel-elektromos motorvonatok, amelyek hosszú karbantartási periódusukkal, és persze gazdaságos üzemükkel bizonyították, hogy komoly potenciál van az efféle hajtásban – és ezek a tapasztalatok elegendőek voltak arra, hogy jobbnál jobb, hasonló elven működő motorvonatok és
Hogy miként jön témánkhoz az egyházi szertartás idézett mondata? Nos, ezzel zárja írását Dr. Pávai Vajna Ferenc magyar királyi főbányatanácsos-főgeológus, amikor arról ír, hogy miként fedezte fel, és milyen mértékűre becsüli az Alföld gázkészleteit. Miért volt olyan fontos ez akkoriban, hogy egyenesen egy egyházi szertartás mondatával fejezte be cikkét? Nos, erre is
A Technika 1927. évi 6. száma részletesen foglalkozott a magyar gépgyártás zászlóshajójának számító MÁVAG autógyártásával, bemutatva a gyártás helyszínét, illetve kicsit tágabb értelemben az egész gyárat, ahol közel sem csak autók épültek, és a természetesen írtak az itt készülő autótípusokról is. Borítóképen: Autóalkatrész gyártó részleg a MÁVAG-nál 1927-ben Az említett
Történészek, és sok más szakember munkáiból tudjuk, hogy milyen veszteségek érték Magyarországot az első világháború után. Területben, lakosságszámban, természeti erőforrásokba, gépekben, berendezésekben mérhető a kár, de arra már kevesebben vállalkoztak, hogy a ’20-as években épp csak a lábán megálló ország milyen egyéb károkat, hiányokat is szenvedett… Borítóképen: A
A MÁV mozdonysorozatainak jelölése a hosszú évek során több alkalommal is változott, így manapság a negyedik számozási rendszert (UIC) használják 2011-től. De mi volt előtte, és az egyes sorozatok szám- és betűjelei mit árulnak el a mozdonyokról? Ezúttal erre a nem is olyan egyszerű kérdésre adjuk meg a választ. Borítóképen: A magy. kir. államvasutak 2 […]
Komoly kérdések merültek fel a „hogyan tovább” témakörében ezekben az időkben, hiszen az elmúlt pár évben sikeresen megfogták az eladósodás folyamatát, ugyanakkor észrevették, hogy ezzel bizony a gazdasági növekedés esett vissza, így kiutat kellett találni! Borítóképen: Apple Macintosh számítógép, 1984 Nem kívánunk politikai jellegű elemzésekbe bocsátkozni, az inkább
Az első olajtöltő vezetéket ugyanis 1938-ban építették meg az egyik lelőhely, a Zala megyei Bázakerettye és Ortaháza között, 12 kilométer hosszúságban. A zalai olajat 1941-ben kezdték el Budapestre szállítani – amikor megépült a Bázakerettyét a Shell Csepeli Finomítójával összekötő távvezeték. De – ahogy ma is – nem minden oldható meg vezetékekkel, így szükség volt és […]
Nem is olyan régen 2023 augusztus vége felé röppent fel a hír, hogy a müncheni Krauss-Maffei Wegmann leszállította a Magyar Honvédség első Leopard 2A7HU típusjelű harckocsiját. A Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében 44 darab ilyen páncélost, illetve oktató, harci műszaki mentő, hídvető tankokat rendelt a kormány. Mi most nem ezzel a géppel foglalkozunk,