1939. februárjában készült el a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület M-24 típusú nagyteljesítményű túragépe. A gép tervezését 1938. év tavaszán kezdte el Szegedy József vezetésével az Egyesület műszaki irodája, a tervezésben Szegedy társa Jancsó Endre volt. Borítóképen: Akkor – és most: a HA-NAN
Történelem
1937 július-szeptember hónapjaiban Albrecht királyi herceg Délamerika középső részeire gazdaságföldrajzi tanulmányutat vezetett. Kíséretében volt néhai Edvi-lllés Lajos ny. folyamőrkapitány, mint a tanulmányi csoport szállásmestere és vízi részlegének vezetője, dr. Csiky János egyetemi tanársegéd, agrokémikus, dr. Miletits György orvos, Weisz Mihály uradalmi művezető és a
Árpád vezetésével a hét magyar törzs - Nyék, Megyer (a fejedelmi törzs), Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, és Keszi - szövetsége, valamint a hozzájuk csatlakozó három Kabar törzs, székelyek és avarok egyesített erejével, a nomád és letelepedett életmód elemeit ötvözve, félelmetes hadi erőt képviselt.
Amit kerestek, megtalálták, és ez nem volt más, min az olaj, ugyanakkor a napi három vagonnyi termelés nem volt egy „nagy dobás”. De akkoriban – a második világháború előestéjén vagyunk, már sejthető, hogy nagy felfordulás jön – bizony mindennél fontosabb volt a stratégiai szempontból nélkülözhetetlen területeken az önellátás. Borítóképen: A SALVUS gyógyvíz forrása
Ebben az időszakban a magyarok, három kulcsfontosságú tisztségviselő irányítása mellett, egyedülálló hatalmi szerkezetet és harcmodort alakítottak ki, amely messze földön elismert és félelemmel teli tiszteletet vívott ki számukra.
A múlt század ’30-as éveiben a vitorlázó repülés egyre inkább a termikek felé fordult, ez az irány azonban újabb géptípusok kifejlesztését igényelte. A téma Magyarországon is felmerült, ezért hiányon a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület H. Jacobs Rhönbussard nevű gépének megépítésével kívánt segíteni, azonban a gép építése közben Jakobs Rhönsperber nevű újabb gépe 1935.
Bár a Budaörsi repülőtér építésének gondolata már 1931-ben felvetődött, a gazdasági helyzet okán mégis csak 1935-ben indulhatott meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Bierbauer Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket. A végső tervben végül Bierbauer
A mezőgazdasági gőzgépek lenyűgöző fejlődésen mentek keresztül a XIX évszázad utolsó negyedében.
„… a Duna-tengerhajózási Rt. által életbeléptetett menetrend értelmében-hetenként rendszeres és közvetlen hajóvonaljáratok indulnak Budapestről a Fekete tengerre és a Földközi tenger keleti részének bármelyik kikötőjébe, Istanbulba, Haifába, Port-Saidba, Alexandriába, akár Piräusba, vagy Salonikibe” – írta az A Technikus című kiadvány 1936. évi 7. számában, majd így
Baján kagán, az avarok fejedelme, 566-tól 601-ig uralkodott, egy időszakban, amely jelentős változásokat hozott a Kárpát-medence történelmében































