Kezdőlap Kategória: Történelem (Page 2)

Történelem

Épített örökség Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Magyar Nagydíj: Kétszer lehetett próbálkozni – nekünk harmadikra sikerült!

„Ma már minden európai állam megrendezi többszáz kilométer távolságra körpályán az úgynevezett „Grand Prix” versenyeit, sőt ez évben Magyarországon is először kerül lefutásra a Magyar Nagydíj” – írta a Pesti Hírlap 1935 január 5.-i száma. Abban ugyan tévedtek, hogy ebben az évben rendezik az első Magyar Nagydíjat, de a többi stimmelt! Borítóképen: Nuvolari
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A magyar ipartörténet tanúja: egy épület Budapesten

A háború után az új rezsim arra törekedett, hogy minél nagyobb szervezeti egységekbe tömörítse az egyes termelési ágakat – legyen az a mezőgazdaságban, vagy az iparban. Ennek két oka volt véleményünk szerint; egyrészt volt egy közgazdasági kényszer, hiszen az egyes önállóan gazdálkodó gazdasági egységek mérete nem volt versenyképes a nemzetközi piacokon (vegyük figyelembe
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az ősi táj emlékezete: a Nagy-Sárrét

A mai napig fennmaradt – részben – az az igen érdekes ősi táj, ami valójában a valódi természetességét adja az Alfold nagy részének, hiszen a folyószabályozások előtti időkbe vezeti vissza azt a szerencsés látogatót, aki ide érkezik. Borítóképen: Tanya a Sárréten, 1891 A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén. A 620
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

1982: Hogy állt az Ikarus?

Abban teljesen biztosak vagyunk, hogy az utca embere, vagy éppen a vállalat dolgozói – beleértve ebbe akár a felsővezetést is – nem gondolták, hogy az egyelőre kisebb feszültségeket generáló problémák lassan, de makacsul egyre nagyobbá nőnek, míg végül mindent maguk alá temetnek… Pedig voltak intő jelek! Borítóképen: Az Ikarus-buszokrubel elszámolású kivitelre szánt áruink
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

8 henger, 8 kerék: AP-1 terepjáró tankautó

Ebben az esetben valójában nem is egyetlen teherautót kell bemutatnunk, hanem egy egész tervezési folyamatot, és azokat a gépeket, amelyek végül elvezettek a V8-as motorral hajtott, 180 lóerős, négytengelyes (az első két tengely hajtott) olajszállítóig! Borítóképen: Brit gyárban épített felépítménnyel az 1939-ben Iránba küldött tartályautó Korbuly János Maertens Györggyel,
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Ganz-Danubius tengeralattjáró: SM U 30

Az első világháború volt az a nagy háború, melyben először vetettek be tengeralattjárókat, sőt mi több, a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett és vívott a 1917-től, bár a történészek egy része már az 1915-ös év februárja és májusa közötti brit vizeken folytatott német tengeralattjáró-hadjáratot is korlátlan tengeralattjáró-háborúnak tekinti, azzal együtt is,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Bory és Fái Első magyar Automobil-gyár Székesfehérvár, avagy: Egy elfeledett élet…

Mint azt a Központi Értesítő 1906. évi 41. számából megtudhattuk, a cégbejegyzést 1906 február 13.-án kérték. A közkereseti társaság két tagja pedig Bory József és Fái Henrik voltak „Henrik automobilkészitő és -javitó iparosok székesfehérvári lakosok” voltak. Bár eredetileg a címben szereplő néven indították a vállalkozást, a cégbíróság az „Első magyar” szavakat a
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

József Hengermalom, hengerszék, kéregöntés, motorkocsi… – Igen, ez a Ganz!

A Ganz története sajnos már régen lezárult, azzal együtt is, hogy még mindig vannak utód-vállalatok. Ennek oka, hogy maga a gyár, amit 1844-től folyamatosan fejlesztettek, 1959-ben pedig összevontak a MÁVAG-gal, hogy még nagyobb, még hatékonyabb legyen a két vállalat, ma már nem létezik. Írásunkban a Ganz történetét elevenítjük fel – természetesen nem apró részletességgel,
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Tisza szabályozása előtt

A 19. század elején még körülbelül 2 millió hektár olyan terület volt az Alföldön, amit a rendkívül csekély lejtésű folyók áradása okán csaknem minden évben elöntött a víz. Ezeken a területeken nádtermesztés, valamint halászat, vadászat és pákászat volt, a népi iparon kívül más nem volt. A közlekedést csak kanyargós – és időnként változó nyomvonalú – […]