A fürdő épületét 1870-ben adták át. Az impozáns épületet Ybl Miklós tervezte, és a maga korában teljes luxust kínált. Igen ám, de ahhoz, hogy fürdőt létesítsenek, kellett bizony termálvíz is. Az ugyan már régen köztudott volt, hogy termálvizekben bővelkedik a terület – a római kori fürdők után
Történelem
„Ma már minden európai állam megrendezi többszáz kilométer távolságra körpályán az úgynevezett „Grand Prix” versenyeit, sőt ez évben Magyarországon is először kerül lefutásra a Magyar Nagydíj” – írta a Pesti Hírlap 1935 január 5.-i száma. Abban ugyan tévedtek, hogy ebben az évben rendezik az első Magyar Nagydíjat, de a többi stimmelt! Borítóképen: Nuvolari
A háború után az új rezsim arra törekedett, hogy minél nagyobb szervezeti egységekbe tömörítse az egyes termelési ágakat – legyen az a mezőgazdaságban, vagy az iparban. Ennek két oka volt véleményünk szerint; egyrészt volt egy közgazdasági kényszer, hiszen az egyes önállóan gazdálkodó gazdasági egységek mérete nem volt versenyképes a nemzetközi piacokon (vegyük figyelembe
A mai napig fennmaradt – részben – az az igen érdekes ősi táj, ami valójában a valódi természetességét adja az Alfold nagy részének, hiszen a folyószabályozások előtti időkbe vezeti vissza azt a szerencsés látogatót, aki ide érkezik. Borítóképen: Tanya a Sárréten, 1891 A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén. A 620
Abban teljesen biztosak vagyunk, hogy az utca embere, vagy éppen a vállalat dolgozói – beleértve ebbe akár a felsővezetést is – nem gondolták, hogy az egyelőre kisebb feszültségeket generáló problémák lassan, de makacsul egyre nagyobbá nőnek, míg végül mindent maguk alá temetnek… Pedig voltak intő jelek! Borítóképen: Az Ikarus-buszokrubel elszámolású kivitelre szánt áruink
Ebben az esetben valójában nem is egyetlen teherautót kell bemutatnunk, hanem egy egész tervezési folyamatot, és azokat a gépeket, amelyek végül elvezettek a V8-as motorral hajtott, 180 lóerős, négytengelyes (az első két tengely hajtott) olajszállítóig! Borítóképen: Brit gyárban épített felépítménnyel az 1939-ben Iránba küldött tartályautó Korbuly János Maertens Györggyel,
Az első világháború volt az a nagy háború, melyben először vetettek be tengeralattjárókat, sőt mi több, a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett és vívott a 1917-től, bár a történészek egy része már az 1915-ös év februárja és májusa közötti brit vizeken folytatott német tengeralattjáró-hadjáratot is korlátlan tengeralattjáró-háborúnak tekinti, azzal együtt is,
Mint azt a Központi Értesítő 1906. évi 41. számából megtudhattuk, a cégbejegyzést 1906 február 13.-án kérték. A közkereseti társaság két tagja pedig Bory József és Fái Henrik voltak „Henrik automobilkészitő és -javitó iparosok székesfehérvári lakosok” voltak. Bár eredetileg a címben szereplő néven indították a vállalkozást, a cégbíróság az „Első magyar” szavakat a
A Ganz története sajnos már régen lezárult, azzal együtt is, hogy még mindig vannak utód-vállalatok. Ennek oka, hogy maga a gyár, amit 1844-től folyamatosan fejlesztettek, 1959-ben pedig összevontak a MÁVAG-gal, hogy még nagyobb, még hatékonyabb legyen a két vállalat, ma már nem létezik. Írásunkban a Ganz történetét elevenítjük fel – természetesen nem apró részletességgel,
A 19. század elején még körülbelül 2 millió hektár olyan terület volt az Alföldön, amit a rendkívül csekély lejtésű folyók áradása okán csaknem minden évben elöntött a víz. Ezeken a területeken nádtermesztés, valamint halászat, vadászat és pákászat volt, a népi iparon kívül más nem volt. A közlekedést csak kanyargós – és időnként változó nyomvonalú – […]