Mióta használják őseink a jurtákat? Milyen rend uralkodott bennük? Hogyan rendezték be? Volt-e bennük tisztálkodási lehetőség? Elismerően nyilatkozott-e a jurtákról a Bizánci császár? Mennyi időt vett igénybe a felállításuk és lebontásuk? Mi a különbség a kelet- illetve a közép-ázsiai jurták
Történelem
„A szelíd dombokkal övezett települést mindössze százharmincan lakják. Az itt élő emberek hagyományokhoz való hűsége meglepi az idegent. A környék bővelkedik értékekben: Kelemér őrzi Tompa Mihály költői munkásságának emlékeit és itt található a Mohos tavak Európa-hírű tőzegmoha lápja is” – írja Kerékgyártó Mihály a Szabad Föld 1986-os 27. számában. Borítóképen: Gömörszőlős
Régen minden jobb volt? Nem feltétlen, de az biztos, hogy 60 évvel ezelőtt igen komoly tél volt, ugyanis a Balaton jegére expedíciót szerveztek, hogy hosszában a jég hátán átgyalogolják azt a 70 kilométeres távot, amit a bátor vállalkozók kitűztek maguk elé. Borítóképen: A Turista beszámolójának illusztrációja 1963-ból Nos, mielőtt tovább mennénk, jegyezzük meg, hogy
Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Vidéki pásztoraink körében e táncfajtának már csak töredékes, egy-egy mozzanatra lekopott, egyszerűbb típusai élnek, s másutt a cigányok tánckészletéből is hiányzik. A Felvidék és Erdély felé egyre ritkább, s nyugat felé a Jászságig és a Kiskunságig követhetők szórványos nyomai.
A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktató étele. Régen a szegények eledeleként tartották számon. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el. A dödölle főtt krumpliból és búzalisztből gyúrt masszából készül. A zsírban lepirított gombócokat pirított szalonnával, hagymával és tejföllel tálalják.
Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
„Európában reneszánszukat élik a trolibuszvonal-építések és járműbeszerzések. Olyan nagy lett a kereslet az elmúlt években a trolik iránt, hogy egy-egy megrendelőnek hosszú éveket kell várnia, mire hozzájut az új járműveihez” – írja a Totalcar. Borítóképen: Troli a várban A nagyvárosokban a szennyezés csökkentésének kiváló módja a trolibuszok üzemeltetése. Ez a megoldás –
Egy Berényi címet viselő költemény is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – írja az MTI. Borítóképen: Kölcsey Ferenc Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva saját online felületén tette szabadon hozzáférhetővé tette a költő autográf verskéziratait, valamint az