Baranya vármegye a Dráva alsó völgyszakaszának vidékén terült el az Alma folyó vonalától a Dráva Dunába való torkolatáig. Területei a Dráva mindkét partjára kiterjedt; északon a Zselic (ma Mecsek) erdőkig, délen a Pozsegahavasáig (ma Papuk hegység). Területének nagy részét dombságok fedték le:
Történelem
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig is kéz a
„Megjegyzések a nagyobbik csernyigovi ivókürtről. <…> A két ezüstdíszű ivókürt képszalagját elsőnek Tolszoi-Kondakov Dél-Oroszország régiségeinek bemutató kötete tette közzé, különösen miután a kötet francia fordításban is megjelent. Ez az összefoglaló mű tárta először a kutatók és az érdeklődők elé azt a művészetet, amelyet a szkíta kortól kezdve később „nomád
Utazó, felfedező, netán kalandor? Utóbbit biztosan kizárnánk, ugyanis nem önszántából indult neki a világnak, bár meg kell jegyezni, hogy addig sem ült egyhelyben, amíg felségsértésért (!!!) megfosztották birtokaitól, és száműzték birodalma területéről és száműzték a Habsburg Birodalom területéről! Borítóképen: Benyovszkí Móric Nyilván nem volt irigylésre méltó helyzetben,
Mint nagy kolbászfogyasztók, bizton állíthatjuk, hogy ez nem hitvita, valóban van különbség a két kolbász között, de a feleületes szemlélő – és ízlelő – számára ez nem biztos, hogy nyilvánvaló… Bár ezek a kolbászok hungarikumok, jogvédelmi oltalom alatt állnak, készítésük – magyar mértékkel csak… – 140-150 évre tekint vissza. Borítóképen: Kép a Csabai
„A múlt hetekben foglalkozott a síszövetség, majd utána a legfelsőbb sportfórum is a magyar alközpont kérdésével. A magyar sísport fejlődése miatt havasi vidékeink gazdaságai szempontjából és végül nemzetgazdasági, valutáris szempontokból is rendkívül fontos kérdés ez” – írja az Esti Ujság 1941. október 28.-i száma, majd így folytatja: Borítóképen: Olympiai lesiklópálya,
A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) 1872-ben kezdte meg a járműgyártást, elsőként 50 db kokszszállító kocsit és a bécsújhelyi Sigl gyár tervei alapján az első hazai gyártású III. osztályú (később 335 sorozatú) tehervonati gőzös 1873-ban, melyet még abban az évben bemutattak a bécsivilágkiállításon. Ezt a gőzöst 108 pályaszámmal, a 109 pályaszámú
Az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241–42-es tatárjárás viharai rombolták le. Új erősség csak a XV. században épült, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Itt aztán a kastély
Ernest Lawrence-t 1939-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Méghozzá a ciklotronért, melynek feltalálásáért és alkalmazásai területén végzet munkájáért kapott. Miért kellett ilyen hosszasan taglalni a kitüntetés okát? Nos, mert az bizony egy magyar találmány… Borítóképen: Szilárd Leó és Ernest Lawrence És ez nem egy légből kapott állítás! Lawrence-t negyedévvel megelőzve ugyanis
A Monarchia korához sokan nosztalgikus módon viszonyulnak; az tény, hogy Magyarország fejlődött, megjelentek a nagyvállalatok (vagy legalábbis a majdani nagyok elődei), a századforduló után egyre többen felismerik, hogy a kiegyezés elég „féloldalasra” sikerült, és ami fejlődést mutatott az ország, az is inkább Bécset szolgálta. Elég csak a vámtörvényekre gondolni…