A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. Tény, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ekkor Lengyelországban az orosz cárral tárgyal, és Károlyi Sándort csak időhúzó tárgyalásokra hatalmazta fel gróf Pálffy János tábornaggyal, aki a magyarországi császári haderő élére
Történelem
Talán, ha Dobó István 44 évvel azelőtt megsejtette volna, hogy milyen dicstelen körülmények között bukik el az általa 1552-ben védett vár, nem vállal annyi áldozatot a török elűzése ügyében! Persze ez történelmietlen megállapítás, mert egyrészt Dobó nem sejthette mi történik később, másrészt viszont éppen az ő sikere kellett volna, hogy ráébressze az akkoriban döntési
A Pesti Napló 1873. december 31-én megjelenő száma a „Különfélék” rovatban számolt be Sisa Pista híres/hírhedt betyár elfogásáról. A történet valós, ahogy szereplői is, akik között említésre kerül – bár akkor nem volt ott! – a kor másik mátrai betyárja, Vidróczki neve is! Íme a Pesti Napló beszámolója: Borítóképen: Sisa Pista (rajz) A hirhedt Sisát, […]
A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek
Bélát a Párta! Szólt egykor a félig viccesnek szánt kiáltás, de volt aki nagyon is komolyan vette: maga a párt. Radics Bélától pontosabban tehetségétől népszerűségétól rettegett a hatalom, mert pontosan abban a közegben volt népszerű, bálványozott hős akikre a kommunista hatalom épített, a munkás szegényebb rétegekben. Sakk-Matt, Tűzkerék Taurus , mindegy hogy milyen
A keresztes eszme – a Szentföld visszafoglalásának gondolata – Európában már a 13. század vége óta nem volt napirenden. A nemzeti királyságok és városállamok megerősödése, a vatikáni építkezésekre és a vatikáni államszervezet megerősítésére összpontosító pápák sora nem tette lehetővé, hogy egy keresztes hadjárat reálisan szóba kerülhessen. De ez még csak a kisebbik baj
Csíksomlyói Csiky Gergely (Pankota, 1842. december 8. – Budapest, 1891. november 19.) magyar drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevét viseli a kaposvári Csiky Gergely Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az aradi Csiky Gergely Főgimázium Örmény felmenőkkel rendelkezik.
Soha nem szenvedett vereséget a harcmezőn, minden ütközetet és csatát megnyert.
Másképp feltéve a kérdést; Valóban „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”? Nem az a kérdés, hogy Mátyás elfoglalta, vagy sem Bécs városát, hanem az, hogy vajon mit és hogyan tett, amikor Bécset bevette! Mert bizony lett volna jó oka arra, hogy akár vérengzést rendezzen – azóta meg csak további okot adott Bécs egy ilyen […]
Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg Tarnaszentmárián nagy valószínűséggel Géza fejedelem öccse, Mihály építtette a templomot,