A válasz nem is lhet(ne.) vita tárgya, de mégis sokan használják Magyaroszágon is az utóbbi megnevezést. Persze, hivatalosan ez a neve a területnek, de – mint azt a Honismeret 35. évfolyamának 4. száma pontosan megfogalmazza – „használata a magyar nyelvben helytelen és történelmietlen”.
Történelem
Pipás Pista története sem kivétel a tekintetben, hogy egyébként sem mindennapi történetét a későbbi korok kiszínezték. Pipás Pista is így járt, hiszen az 1960-as években bekerült Szabó László „Bűnügyi múzeum” című könyvébe, amelyben téves adatok és híreszteléseken alapuló leírása erősen túlzó épet festett a Szeged környéki tanyavilág rettegett alakjáról. Pedig éppen elég a
Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23. – Budapest, 2005. február 24.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, művészeti vezető, érdemes- és kiváló művész. Drahota Andrea Jászai Mari-díjas színművész férje és Madaras József apósa volt.
Ha azt gondolja a kedves olvasó, hogy a szegedi és a bajai (avagy tiszai és dunai) halászlékkel ki is merül a magyar halból készült levesek választéka, komolyan téved! Van ugyanis a petyek, a balatoni halászlé, melyet a halászok hajóikon készítettek, hiszen a lehalászás időszakában rendkívül hosszú munkanapjaik voltak, már csak azért is, mert a különböző […]
Örök vita tárgya, hogy egyes népcsoportok, avagy nyelvjárások csak azért alakultak ki, mert a zárt közösségekben a helyi kulturális gazdasági fejlődés kissé más irányt vett, és annak következményeként alakultak ki egyes nyelvjárások, vagy más hatások következménye egy-egy népcsoport létrejötte a történelmi Magyarországon. Nem mi fogjuk lefolytatni ezt a vitát, ellenben
A Gömör–Tornai-karsztvidék nem egészen 600 főt számláló települése azzal került be a hírekbe, hogy hogy Magyarország segítségével megújulhatott a község temploma. Az 1920-as határ a településtől 3-4 kilométerre van, Aggtelek is alig öt kilométer, így gondoltuk, hogy érdemes megnézni, hogy ez a festői környezetben elhelyezkedő község milyen látnivalókat kínál. Borítóképen:
Timár Béla (Gyula, 1947. október 8. – Budapest, 1989. február 2.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező. 42 év alatt is sikerült gazdag életművet alkotnia a daganatos betegség következtében 1989. február 2-án elhunyt Tímár Béla színművész-rendezőnek. Gyulán született 1947. október 8-án. Középiskoláit Békéscsabán
Wesselényi Miklós, az erdélyi birtokos később Magyarországon, Szatmár megyében is vásárolt földeket, így mind a két országgyűlésnek tagjává vált. Mint a helybéli ellenzék vezére, nagy szerepe volt abban, hogy huszonhárom év után ismét összehívták az erdélyi országgyűlést. A király azonban 1835-ben feloszlatta a diétát, Wesselényi ellen pedig hűtlenségi pert indítottak,
Báthory Erzsébetről mindenkinek egy rettegett alak jelenik meg a szeme előtt, aki szűz lányok vérét issza, és mindenféle válogatott kínzásoknak vet alá fiatal lányokat. Nádasdy Ferenc gróf özvegyének története a mai napig is sokakat foglalkoztat, a vele kapcsolatos könyvek és filmek pedig egyre inkább kiszínezik történetét. De valóban az az ördögi lény volt, mint amit […]
A 950 körül a Bulcsú harka* vezetésével 948 körül VII. (Bíborbanszületett) Kónsztantinosz bizánci császárnál járt magyar követségre hivatkozva a császár fiának, a leendő II. Rómanosznak írt, „Birodalom kormányzásáról” szóló művében azt írja, hogy a hét magyar törzs fölött a vezérlő fejedelem, Árpád, a három csatlakozott kazár (helyesebben kabar) törzs fölött a fejedelem































