Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok. Az Aranycsapat kapitánya, közismert
Történelem
Turulmadár. Ki ne hallott volna róla? És ki ne hallott volna olyan állítást, hogy a Turul csak valami fals nemzetieskedő „találmány”, mely köré a 19. századi költészet épített hamis mondavilágot, amit pedig tovább fűzött a két világháború között fennálló rendszer? Sejteni véljük, mi a célja az ilyen jellegű állításoknak, de mi most ezzel nem foglalkozunk, […]
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, ezáltal Magyarország nemzetközi szinten is az egyik legfejlettebb európai királysággá vált, aktív külpolitikája és sikeres hadjáratai révén pedig európai nagyhatalommá lett. A lovagkirály személyes
Igen, ez is a magyar ipar remeke, ugyanis a 19. századra a sörfőzés iparrá fejlődött, az igények kielégítése csakis nagyipari technológiák alkalmazása mellett volt lehetséges. És magyar, mert bár a Dreher-család osztrák illetőségű volt, a sörgyártás nagyágyúi közé Kőbányán (1873-tól Budapest része) lettek, itt is éltek, voltaképpen magyarrá lettek. Igen, mert a magyarság –
Futballtörténeti sorozatunkban bemutatjuk, hogy miként olajozta már a kezdetektől fogva a pénz a futball gépezetét, és arra is fényt derítünk, miért nem a barátság, hanem a pénz a modern foci alapja. Stúdióbeszélgetésünkben pedig végig kísérjük a pénz és a foci történetet – a végére hagyva az igazán komoly kérdést! HAJRA SZURKOLÓK! HAJRÁ MAGYAR FOCI!
Nagy ünnep volt a nemzetnek, amikor országos ünnepségek közepette hozták haza II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre és néhány bujdosó hamvait Törökországból. A vonat a mai romániai Orsováról érkezett a magyar fővárosba, majd egynapos ünnepség után ért céljához Kassára. Rákóczi Ferencet és Zrínyi Ilonát 1906. október 29-én a dómban, míg 30-án Thököly Imrét a […]
1919. november 16-án Vitéz nagybányai Horthy Miklós hadseregével bevonul Budapestre. Horthy A Tanácsköztársaság idején csatlakozott a francia megszállás alatt álló Szegeden zajló ellenforradalmi szervezkedéshez, és 1919. május 31-én gróf Károlyi Gyula szegedi kormányában hadügyminiszter lett. Borítóképen: A bevonuló Fővezér fogadása a budapesti Gellért Szálló előtt
A népi hitvilág abból alakult volna ki, hogy amit nem tudtak megmagyarázni az egyszerű emberek, azt a természetfelettinek tekintették? Lehet, ugyanakkor a garabonciás diák alakja – kétségtelen természetfeletti képességei mellett – mégis igen földhözragadt, mindennapi üzenetet közvetít; segítsük a rászorulót, mert csak így kerülhetjük el a bajt, és ha mégis bajba
Sajnos nem meglepő, de a tatárjárás kapcsán is kiderült, hogy az utóbbi évtizedek – sőt, lassan évszázadok… – során uralkodó tendencia ezt a számunkra igencsak vészterhes kort is Magyarország, a magyarság degradálására használta ki. A ma magyarja nem lesz kevesebb vagy kisebb, de több sem azáltal, hogy megismeri valós történelmét, ellenben visszanyerheti igencsak