Mindent lehetetlenség megmutatni, hiszen a Csepel Autógyár olyan sokféle teherautót gyártott, amelyeknél csak a különböző változatok száma volt még magasabb. Egészen elképesztő az, hogy milyen mennyiségben kerültek ki fejlesztések a gyárból, és ezt már az alaptípusok bemutatása is meg fogja
Tájak/korok
A név kötelez? Előbb szerencsére, majd sajnos igaz volt az Ikarusra. Ahogy a mondabéli Ikarus felemelkedett a földről, és valami olyat tett, amit addig más nem, igaz volt a magyar buszgyártóra. Ahogy igaz volt az is, hogy talán túl magasra emelkedett, és a szárnyain – ami logóként is díszítette a buszokat – mintha hirtelen megolvadt […]
Definíció: Az Ikarus 250 az Ikarus 200-as sorozat legelső típusa. Az Ikarus 256-osnál egy méterrel hosszabb turistabusz, 12 méter. Sokan ismerik, vagy ismerték a típust, hiszen több, mint 17.000 készült belőlük, és arról is nevezetes, hogy prototípust 1967. május 19-én, a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be, ezzel
Sok cikkünkben foglalkoztunk már a legkülönfélébb motorvonatokkal, ezúttal azonban nem egy típust, hanem a motorvonatok történetét mutatjuk be – egészen a második világháború végéig. Miért éppen ezt az időszakot választottuk, holott a háború után is készültek kiváló magyar motorvonatok? Nos, ennek oka az, hogy ez volt a hőskor, ez az időszak mutatja meg, hogy a […]
Nos, nem feltétlenül az autópályán! Ennek két oka volt: 1975-ben Magyarországon mindössze 141 kilométer autópálya volt, na meg az ekkor bemutatott Ikarus 211 90 km/h-ás elméleti (!) végsebessége sem nagyon tett lehetővé előzési manővereket, a gyorsulásról már nem is beszélve… De hogy a legyártott darabszámok tekintetében éppen előzött az Ikarus! Borítóképen: Ikarus 211 a
A Ganz – a két gyár egyesülésével 1959. január 1.-től Ganz-MÁVAG – 1958-tól kisebb megszakításokkal szállított Lengyelországba a Bobó (MÁV M44 sorozat) tolatómozdonyokat. A lengyel állami vasúttársaság, a Polskie Koleje Państwowe rendszerében az SM40, illetve SM41 sorozatnevet kapta. SM? Biztosan jelent ez valamit lengyelül, de a magyar nyelvben ez a két betű a
A Győri Vagongyár 1952-től 1968-ig többezer II., illetve III. osztályú távolsági személykocsit szállított le széles nyomtávra, a Szovjetuniónak. A vasúti kocsik elvi és szilárdsági számításai és gyártási műhelyrajzai Győrött készültek, és azokat Moszkvában hagyták jóvá. Borítóképen: A Moszkva-Phenjan között közlekedő vonat, nagy valószínűséggel Győrben gyártott kocsikkal
A magyar autóiparra mindig komoly külső nyomás nehezedett: hol a dömpingáron érkező amerikai konkurencia, hol a politikai- és háborús események, valamint azok következményei, de hatott a gazdasági világválság, majd az újabb világháború is… És a külső nyomás 1945 után sem csillapodott, csak éppen máshonnan jött. Borítóképen: Balról jobbra: Dutra, Ikarus, Csepel a Lipcsei
Az 1920 utáni időkben nem csak az okozott gondot, hogy szinte alig maradt valamilyen automobil az országban, hanem az is, hogy a gyártók egy totálisan új gazdasági- és politikai helyzetben találták magukat. Ez pedig az addigi fejlődést visszavetette, de szerencsére ez csak megtorpanás volt. Sorozatunkban továbbra is a polgári felhasználásra gyártott automobiloknál
Nem a magyar autóval kezdődik a történet, hanem azzal, hogy Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest, valamint a jobb partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. Ez még nem a mai Budapest volt, hiszen a Nagy-Budapest koncepció – több évtizedeselőzmények után – végül 1950 jött létre, de a két […]