Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem

1893: Hidakat! Építés: okok, tervek, célok

Szabolcs Fürjes 57
1893-ban Buda és Pest között – az akkor már egyesült Budapesten – a csavagőzösökön és egyéb kisebb vízi alkalmatosságokon kívül mindössze három híd biztosította a kapcsolatot. Ezek – időrendben, mai nevükön: Széchenyi lánchíd (1849-től, Margit híd (1876-tól) Összekötő vasúti híd, vagy Déli összekötő vasúti híd (1877-től). Ez utóbbi kizárólag vasúti forgalmat bonyolított.
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A vasútról a ’48-as forradalom előestéjén

Szabolcs Fürjes 122
Bár a forradalom napját 1848 március 15.-re tesszük, látni kell, hogy 15. az a nap volt, amikor az elégedetlenség elérte azt a kritikus tömeget, ami robbanáshoz vezetett. Így visszanézve a történteket, tulajdonképpen az egész reformkor, már egészen 1825-től kezdődően a ’48-as események irányába mutatott. Borítóképen: Széchenyi vasútterve Nem csoda tehát, hogy a magyar
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A MÁV előtt – a vasútért, a hazáért!

Szabolcs Fürjes 75
„A Magyar Gazdasági Egyesület czíme szerint 1835-ben alakult meg az 1830-ban keletkezett Állattenyésztő-társaságból, a mely viszont a lóversenyekből fejlődött ki nagy előkészítés után egyesületté” – írta dr. Viszota Gyula az egyesület történetét bemutató írásában. És valóban, a később Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elődje 1835 június 8.-án vette fel a Magyar
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Fraknó vára

Szabolcs Fürjes 137
Ha ma rátekintünk a térképre, olyan helyet, hogy Fraknó nem találunk. Sem az ország mai területén, sem pedig azon túl… Olyat azonban igen, hogy Forchtenstein (1972-ig Forchtenau), ami Burgenlandban található. Miután azonban ez a két név valójában műszó, mi inkább a Fraknó elnevezést használjuk a településre – ami egy kis falu – a terület megnevezésére […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Eltűnt világ: a Nagy Berek

Szabolcs Fürjes 161
Ha manapság rákeresünk a Nagy Berekre, akkor megtaláljuk ugyan, de a ma ismert Nagy-Berek legnagyobb része valami egészen már, mint korábban. A táj átalakult, helyesebben átalakították. Az első emberi beavatkozás a Sió csatorna megépítése volt: Galerius császár Galerius császár i. sz. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió ősét, mikoris a Balatont a Kapos […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A pozsonyi országgyűlések

Szabolcs Fürjes 152
„Ha te, nyájas olvasó, Bécsben gőzhajóra szállsz, s lefelé indulsz a Dunán: három óráig tartó út után hátad mögött marad a német haza, s a koronázó halom mellett Pozsonyban, magyar földön kötsz ki. A városnak festői képe van. Házak hosszú sora tekint a fejedelmi Dunára, mely itt egyetlen mederbe folyva össze, 130 ölnyi szélességben hömpölygeti […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Szeged és az alföldi vasút: egy kevéssé ismert történet

Szabolcs Fürjes 145
Bár a Déli Vasúton a Budapest-Fiume teljes összeköttetés csak 1873-ban valósult meg, a tervek már régen ismertek voltak. Nem tudunk róla, hogy különösebb ellenzői akadtak volna a terveknek, de arról tudunk, hogy voltak olyanok, akik nem tartották a Déli Vasutat egyedüliként működve teljeskörű megoldásnak a magyar gazdaság szempontjából. Borítóképen: Eszék vasútállomás, a
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Mátyás külföldieket hozott udvarába?

Szabolcs Fürjes 100
Minden bizonnyal voltak szép számmal külföldi emberei is nagy királyunknak, Hunyadi Mátyásnak, Azt azonban nem mondhatjuk, hogy tanácsadói és diplomatái között ne lett volna sok magyar is. És persze hozzá kell tenni, hogy a középkorban a nemzetet kissé másként értelmezték, mint manapság. Borítóképen: Magyarország és környéke Mátyás idején Mátyás méltatói kiemelik, hogy a
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Székelygulyás? Egy kiváló fogás története

Szabolcs Fürjes 138
A székelygulyás nem csak népszerű és igazán jóízű, zamatos étel, hanem van egynémely nevezettessége is. Először is az, hogy valójában nem székely az eredete, az erdélyi konyha nem is ismeri. Másodszor az, hogy nevében nem csak a jelző, hanem a jelzett sem stimmel: nem is gulyás. Borítóképen: Székelygulyás Nem tartozik bele a gulyásfélék családjába, mindenki […]

Galéria

Logó