Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

„Egy alágyújtással azegész fűtési idény alatt”, avagy; a Jobbágy-féle folytonégő kályha

Szabolcs Fürjes 34
Ha ma adnának neki nevet, feltehetősen önadagolós kályhának neveznék, de tulajdonképpen a „folytonégő” megnevezés is megfogja a lényeget, ugyanis a szén újratöltése az úgynevezett aknába működés közben is biztosított volt, így tényleg igaz, hogy utántöltésekkel tényleg elég lehetett akár
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Hogyan „meneteltünk” Mohács felé?

Szabolcs Fürjes 50
Ady Endre Nekünk Mohács kell (1908) című versét Benedek Marcell „fordított Himnusz”-nak nevezte a Kölcsey-vers áldáskérésével szembeni verés, büntetés kérése miatt. Irodalmi fejtegetésekbe nem fogunk belemenni, Adyt meg végképp nem véleményezzük, de hogy éppen Mohács jutott eszébe a költőnek, az közel sem véletlen. Borítóképen: Székely Bertalan: A mohácsi csata Sokan
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Amikor majdnem elúszott a Pick szalámi…

Szabolcs Fürjes 80
Nem, ezúttal nem a szegedi nagyárvízről lesz szó, bár tény, hogy a Pick Márk Szalámigyár is érintett lehetett a Nagyárvízben. Itt és most arról lesz szó, hogy miként menekült meg végül a gyár, ami a világhírnévre szert tett hungarikum gyártója volt. A történet igen régre vezet vissza… Borítóképen: Egy hirdatés A Nagyárvíz, ami 1879-ben csapott […]
Magyarság Tájak/korok Történelem

1893: Hidakat! Építés: okok, tervek, célok

Szabolcs Fürjes 104
1893-ban Buda és Pest között – az akkor már egyesült Budapesten – a csavagőzösökön és egyéb kisebb vízi alkalmatosságokon kívül mindössze három híd biztosította a kapcsolatot. Ezek – időrendben, mai nevükön: Széchenyi lánchíd (1849-től, Margit híd (1876-tól) Összekötő vasúti híd, vagy Déli összekötő vasúti híd (1877-től). Ez utóbbi kizárólag vasúti forgalmat bonyolított.
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A vasútról a ’48-as forradalom előestéjén

Szabolcs Fürjes 144
Bár a forradalom napját 1848 március 15.-re tesszük, látni kell, hogy 15. az a nap volt, amikor az elégedetlenség elérte azt a kritikus tömeget, ami robbanáshoz vezetett. Így visszanézve a történteket, tulajdonképpen az egész reformkor, már egészen 1825-től kezdődően a ’48-as események irányába mutatott. Borítóképen: Széchenyi vasútterve Nem csoda tehát, hogy a magyar
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A MÁV előtt – a vasútért, a hazáért!

Szabolcs Fürjes 79
„A Magyar Gazdasági Egyesület czíme szerint 1835-ben alakult meg az 1830-ban keletkezett Állattenyésztő-társaságból, a mely viszont a lóversenyekből fejlődött ki nagy előkészítés után egyesületté” – írta dr. Viszota Gyula az egyesület történetét bemutató írásában. És valóban, a később Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elődje 1835 június 8.-án vette fel a Magyar
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Fraknó vára

Szabolcs Fürjes 168
Ha ma rátekintünk a térképre, olyan helyet, hogy Fraknó nem találunk. Sem az ország mai területén, sem pedig azon túl… Olyat azonban igen, hogy Forchtenstein (1972-ig Forchtenau), ami Burgenlandban található. Miután azonban ez a két név valójában műszó, mi inkább a Fraknó elnevezést használjuk a településre – ami egy kis falu – a terület megnevezésére […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Eltűnt világ: a Nagy Berek

Szabolcs Fürjes 193
Ha manapság rákeresünk a Nagy Berekre, akkor megtaláljuk ugyan, de a ma ismert Nagy-Berek legnagyobb része valami egészen már, mint korábban. A táj átalakult, helyesebben átalakították. Az első emberi beavatkozás a Sió csatorna megépítése volt: Galerius császár Galerius császár i. sz. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió ősét, mikoris a Balatont a Kapos […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A pozsonyi országgyűlések

Szabolcs Fürjes 155
„Ha te, nyájas olvasó, Bécsben gőzhajóra szállsz, s lefelé indulsz a Dunán: három óráig tartó út után hátad mögött marad a német haza, s a koronázó halom mellett Pozsonyban, magyar földön kötsz ki. A városnak festői képe van. Házak hosszú sora tekint a fejedelmi Dunára, mely itt egyetlen mederbe folyva össze, 130 ölnyi szélességben hömpölygeti […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Szeged és az alföldi vasút: egy kevéssé ismert történet

Szabolcs Fürjes 167
Bár a Déli Vasúton a Budapest-Fiume teljes összeköttetés csak 1873-ban valósult meg, a tervek már régen ismertek voltak. Nem tudunk róla, hogy különösebb ellenzői akadtak volna a terveknek, de arról tudunk, hogy voltak olyanok, akik nem tartották a Déli Vasutat egyedüliként működve teljeskörű megoldásnak a magyar gazdaság szempontjából. Borítóképen: Eszék vasútállomás, a

Galéria

Logó