A Lánchíd hivatalos átadására 1849. november 20-án került sor, a szabadságharc leverése utáni terror és megfélemlítés légkörében. A ceremóniát – a szabadságharc miatti megalázó gesztusként – Haynau táborszernagy, az osztrák katonai és polgári főparancsnok vezette, aki alig hat héttel előtte
Tájak/korok
Persze, amennyiben Vásárhelyi Pál tervét valósítják meg, nem is feltétlen a Lánchíd elnevezést kapja meg a híd, azonban bizonyos szempontból jobb lett volna, mint az elsőként megépült, ma már Széchenyi lánchíd nevű állandó összeköttetést biztosító híd. Borítóképen: Vásárhelyi Pál kétnyílású függőhídja a Lánchíd helyett Fontos tudni, hogy Vásárhelyi Pál terve nem csak
Szarvaskő vára vagy Szarvaskői vár? Nem mindegy, és ennek nem csak nyelvtani okai vannak – de azok is! Erre egy kedves olvasónk hívta fel a figyelmet, amit ezúton is köszönünk, míg egy másik tisztelt hozzászóló azt is hozzátette, hogy Szlavóniában is van egy Szarvaskő. Hogy ez vár, vagy település, az majd kiderül, de menjünk szépen […]
„Az egri vár elővárát püspökök építtették, először 1295-ben említették. Mint ahogy arról már beszámoltunk, soha nem tárták fel a helyszínt régészek, nyolc éve volt egy terepbejárás a vár tervezett feltárásával és részleges helyreállításával kapcsolatban, azonban nem valósult meg” – írja a heol.hu. Borítóképen: Szarvaskő vára – 1928 Igen, számunkra is teljesen
Már csak ötöt kell aludni, és máris eljön április elseje, ami annyit tesz, hogy a Királyréti Erdei Vasút áttér a nyári menetrendre, azaz hétköznapokon is élvezhetjük az utazást a Török-patak völgyében Kismaros és Királyrét között a Börzsönyben. Borítóképen: Csodálatos környezetben a Királyréti Erdei Vasút Azt talán mondani sem kell, hogy a Börzsöny természeti szépsége
A mai Magyarország legnyugatibb pontja Felsőszölnök. Itt találkozik a szlovén az osztrák és a magyar határ. 1920-ig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) került, és az újonnan kialakuló országhatárok a 90-es évek elejéig elvágták egymástól a két tájegység lakosságát.
1868-ban ezzel a kormány felhatalmazásával élve felvásárolta a csődbe ment a Magyar Északi Vasutat. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány-Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Előtte a magánvasutak uralták a vasúti
Kossuth Lajos élete 45 évét töltötte szeretett hazájától távol, egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ferenc József nem engedélyezte az állami dísztemetést, de így is több százezer magyar búcsúztatta a „turini remetét”. Utánajártunk, hol és hogyan teltek a napjai. Borítóképen: Kossuth Lajos portréja, 1852 Talán a képek mindennél többet elmondanak, így most egy
1873. június 23. A Déli Vasút eléri Fiumét, így a horvát város Magyarország egyetlen tengeri kikötőjévé válik. Az igaz ugyan, hogy Horvátország csak perszonálunió révén tartozott Magyarországhoz (önálló államigazgatással rendelkezett), de igen fontos szerepet töltött be! Borítóképen: Fiume (Rijeka) kikötője és a pályaudvar Ennek oka, hogy a nemzetközi kereskedelem ebben az
Ózdról mindenkinek egy koszos gyárváros jut eszébe, pedig ma már se gyár nincs, se kosz, ellenben – mint azok a települések, ahol nincs igazán megfelelő munkahely – elnéptelenedőben van… A városnak ezzel együtt több különlegessége is van! Borítóképen: Ózd légifelvételen Mindjárt ott van az a természeti környezet, ami bizony akkor is gyönyörű volt, mikor még […]