Sokszor halljuk „Savanyú a szőlő…” de vajon honnan ered a mondás? A szállóige alapja egy rövid történet, ami Aiszoposz ókori görög meseköltő tollából származik. Aiszoposz meséi Európa-szerte ismertek, számos történetéből vált tanmese vagy mondás. Történetei eredeti formában nem maradtak fenn,
Tájak/korok
Elsőként azt kell nyomatékkal hangsúlyoznunk, hogy a bizonyos „orosz” nép a ruszin, azaz a rutén. Az nyilvánvaló, hogy a ruszinok a történelem során jellemzően Magyarország barátaiként viselkedtek, de most egy konkrét esetet, egy példát is hozunk erre; az 1867-ben megjelent Századok című rendszeres közlönyben Lehoczky Tivadar tollából a Történeti kalászok című írás, amiben
Az iráni eredetű jászok IV. Béla uralkodása idején a kunokkal együtt telepedtek be hazánkba. A betelepedő két nép nem volt egyenrangú, s elvált egymástól eredet, nyelv, kultúra és politikai helyzet tekintetében is. A kunoknak alávetett, katonáskodással és egyéb szolgáltatásokkal tartozó segédnép volt a jász, s mint az alán népek általában, nem nomád állattartó életmódot
A szon.hu keserédes cikkben jelentette meg, hogy a Nyírvidéki Kisvasút utolsó mozdonyát is elvitték, így most a fűtőház teljesen kiürült… Ez talán az utolsó mozzanat a pálya felszedése előtt? Ugyanis 2009. szeptember 17-én megszűnt a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-án viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom,
Beloiannisz. Alig ötven kilométerre Budapesttől, az M6-os autópályáról nyílegyenes út vezet a településre, ahol kétnyelvű felirat fogad; a gyakorlatlan szem elsőre rovásírásnak vélné, de nagyot téved: a falu görög identitású lakói a mai napig ápolják a hagyományokat, ahogy azt a hófehéren tündöklő ortodox templom is mutatja. Borítóképen: Tábla és görögkatolikus templom A
Ezzel a címmel jelent meg 1985. május 10.-én egy írás Rajcsányi Iván tollából a Határőr című újságban. Ma már nehéz elképzelni, hogy miért védték egymástól és a másik állampolgáraitól az elviekben baráti országok, de akkor ilyen időket éltünk. Az említett cikket idézzük, hogy ne felejtsük el; ilyen volt! Borítóképen: Komáromi vasúti összekötő híd 1955 körül, […]
Sobri Jóska alvezére, Milfajt Ferkó a betyárok első nemzedékében igen sűrűn előforduló szökött katona volt. 1836 októberében elhagyta Sobrit, és új bandát hozott létre Mógor Jancsival, Zsidó Józsival, Holics Gyurival, Király Jancsival, Lakat Miskával, Papp Andorral, Kiss Jancsival. A banda nem volt hosszúéletű, hiszen 1836. december 24-én Milfajt Ferkót kötél általi
Kecskemét az a város, ahol a Fügyülős Barack pálinka készül – na meg legújabban Mercedes autók is -, de nevezetes a Cifrapalotáról, itt született Kodály Zoltán, valamint Kelemen László, az első magyar hivatásos színtársulat vezetője, és maradva az irodalomnál; itt született Katona József, Petőfi kilenc verse itt született, Móricz Zsigmond pedig „a magyar nép munkás
Pécs megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után. A Dunántúlon pedig a legnagyobb település. Baranya vármegye és a Pécsi járás székhelye, a Dél-Dunántúl központja. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. A
A Székelyföld lakosságának valamivel több mint a felét a szabad székely, illetőleg a határőr katonai családok tették: 1844-ben 25 757 család (köztük számos nagycsalád), kb. 205 000 lélek tartozott a két társadalmi kategóriához. Maros- és Udvarhelyszéken, részben Aranyosszéken a szabad székely földművesek a korábbi katonai rendek (gyalog- és lovagrendűek) leszármazottai voltak.