Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 100)

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Hungaroplan: Csufi, a kívánságvillamos

Szabolcs Fürjes 937
1975-re az 1956-ban elsőként forgalomba állított Ganz UV („U” típusú táv„V”ezérelt motorkocsi) típusok már elavultnak számítottak, pedig alig 10 évvel azelőtt hagyta el az utolsó példány a gyártósort. Az UV megjelenése idején korszerűnek számított, de ebben az időben rohamos fejlődésen ment keresztül az iparág, így érthetően gyorsan avultak a korábbi típusok. Borítóképen:
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A réz világvárosa: Besztercebánya

Szabolcs Fürjes 891
Besztercebánya. A ma ~75.000 lakosú város a Felvidék bányászata szempontjából igen jelentős volt, mert az itt kitermelt ércen kívül volt egy másik nagyon fontos szerepe is; feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt, így természetesen vár is dukált az őrzőknek! Borítóképen: Tornyok és Tornyok Besztercebányán A
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Békésszentandrási duzzasztó: a Kőrös megregulázása

Szabolcs Fürjes 427
Keleti Ujság, 1942. október 15.: Békésszentandráson Kállay Miklós miniszterelnök és több miniszter ünnepélyes keretek között csütörtökön helyezi üzembe a Háromkőrösön létesített és Horthy Istvánról elnevezett duzzasztóművet és hajózásizsilipet. Borítóképen: A duzzasztó az átadáskor Mint az más lapokból megtudhattuk, Kállay Miklóson túl a Kormányzó is jelent volt az
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vác: a város, ami 100 év alatt 100-szor cserélt gazdát

Szabolcs Fürjes 832
Ez a „csere-bere” a török korban volt, és bár 100 alkalommal nem cserélt gazdát a város, de igaz, hogy jelentős háborús terhelés volt a városon ebben a korban. Ráadásul abban a városban történt mindez, ahol a Váci püspökség alapjait Szent István király rakta le, az első székesegyházat pedig I. Géza építtette. Nem csoda, hogy az […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Troli: az elsők Budapesten

Szabolcs Fürjes 987
A pesti hálózat első, Király utcai vonalát 1949. december 21-én nyitották meg. A trolibuszjárat Sztálin születésének 70. évfordulóján indult, bár valójában nem ezen a napon, és egy évvel korábban született, azonban a hatalomra jutását követően ezt a dátumot tekintették hivatalosnak, ezért indították el 70-es számmal a viszonylatot. De most nem erről lesz szó! Ugyanis
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Pásztor: mesterség és életforma

Szabolcs Fürjes 1084
A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. Kezdete az idők homályába vész, valószínűleg már a vadállatok háziasításával egy időben alakult ki, és szinte minden kultúrában fellelhető. Mivel az ősmagyarok alapvetően állattartásból és pásztorkodásból éltek, a különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A hunoktól a világhírnévig: Halasi csipke

Szabolcs Fürjes 1357
A 19. század utolsó évtizedeiben az iparművészek egyik fő törekvése volt, hogy a mindent elárasztó iparcikkek mellett megőrizzék a népi, illetve a kézművestechnikákat is. Magyarországon is több helyen fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, amilyenben például a halasi csipkék is készültek. Borítóképen: A részletek is gyönyörűek A halasi csipke 1902-ben jelent
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Tarcal hegyének legendája

Szabolcs Fürjes 1757
Hegyalja egyik gyöngyszeme: Tarcal községe. Tokajtól csupán 4, Sárospataktól mindössze 30 km-re fekszik. (De Miskolcról sincs nagyon messze.) Számos szőlejében terem a széles e világon ismert és kedvelt, híres tokaji bor jó része.Tokajnak és Tarcalnak nemcsak a finom nedűje, hanem a történelme is gyakran „összefolyt”. Borítóképen: A tarcali Áldó Krisztus szobor, háttérben
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A kétszer megépített: Karánsebes, Temes híd

Szabolcs Fürjes 950
A Bánságban, Krassó-Szörény vármegyében az 1830-as években Hoffmann Antalnak és Maderspach Károlynak, a ruszkabányai vashámor és kohótelepek akkori tulajdonosainak köszönhetően több olyan vashíd épült, ami a saját számításaik alapján, a saját vállalatuk termékeinek felhasználásával építettek. Borítóképen: Az 1842-ben épített karánsebesi Temes-híd Ilyen volt az 1833-ban

Galéria

Logó