Ma ez egy igen fogós kérdés, ugyanis nemigen találunk olyan szakembert, aki egy ilyen kérdésre élből tudja a választ. Persze jobb is, ha nem építünk hadihajókat, történelmünk okán ma már ilyen méretekben egyébként sem biztos, hogy szükség lenne rá… De ha történetesen 1900-ban lennénk, és
Tájak/korok
Sobri Jóska (vagy Zsubri Jóska, született Pap József, Erdőd major (Vas megye), 1810. – Lápafő, 1837. február 17.), a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás, főleg a Bakony erdeiben bújkáló dunántúli betyárvezérként vált közismertté. Betyárcsapatával híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat
Bár még három év volt Pest, Buda és Óbuda egyesítésétől, de gróf Andrássy Gyula a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök máris egy olyan szervezet létrehozását javasolta, amely a leendő egységes város fejlesztését összefogja, illetve meghatározza a fejlesztés irányait. Borítóképen: Az Andrássy út és a Hősök tere (1932-től ez a neve) helyén álló Gloriette (díszkút), a
Az előző részben bemutattuk, hogy a Ganz és Kandó (Mechwart vállalkozó kedvének hála) milyen gépeket és berendezéseket szállított ahhoz a vasúthoz, ami még ma is megsüvegelendő módon felettébb környezetbarát üzemet biztosított. De ezekhez a gépekhez és berendezésekhez kellettek ám vasúti járművek is, márpedig akkoriban nem gyártott senki olyan szerkezeteket a vaspályára,
Meg az Adda völgyében végig. Bármilyen hihetetlen, de itt és most egy olyan nulla károsanyag kibocsátású vasúti vonalat fogunk bemutatni, amelyet a magyar mérnöki zsenialitás hozott létre! Bár a múlt század legelején nem volt olyan komoly figyelem a károsanyag kibocsátás irányában, mint manapság, de az a vasút, aminek első szakaszát 1902. szeptember 4.-én adták át, […]
„A Gellérthegy — amelyet több, mint 100 esztendővel ezelőtt a gonosz indulat és ártó szándék koronázott meg a Citadella komor falaival — képletesen szólva a mai Budapest szülőanyja” – írta Székely László az A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma című kiadvány 1962. évi számában. Igen, a Gellért-hegy mindig is fontos volt, hiszen az itt kialakuló település […]
1879. december 5.-én jegyezte be a Királyi törvényszék az a „korlátolt felelősségű szövetkezetet”, ami igen hosszú nevet kapott: A m. k. államvasutak Budapest állomásán alkalmazott személyzet takarék-és előlegezési egylete, mint szövetkezet. Az igazgatóság három tagból állt, az 1879. évi november 17-én tartott alakuló közgyűlés választotta meg az igazgatókat: Janik Béla,
Sokan azt mondják, hogy Budapest közlekedése azért nem oldható meg úgy igazán kielégítően, mert a városszerkezet valamikor a 19. században végleg kialakult, azóta pedig nem történtek érdemi változások, ámde a mai elvárásoknak immár képtelen megfelelni a kialakult szerkezet. Mi ebben a vitában nem kívánunk részt venni, csakis azt mutatjuk meg, hogy milyen elképzelések
A történetet ott hagytuk abba az előző részben, hogy az eredetileg a magyar gazdasági szabadság megteremtésének egyik fő pillérének tekintett Budapest-Fiume vonal létrejön, ugyanakkor a vonal Bécs irányítása alatt, nemzetközi tőkéscsoportok kezébe került, így maradt a függés, maradtak azok a közvetítők, akik a magyar gazdaságot korábban is megsarcolták… Borítóképen: A Déli
A Fiumei úton, a temető bejáratával szemben van egy épület, ami a mai formájában nem mutatja meg igazán valamikori nagyságát, ugyanis 1969-ben – biztonsági okok miatt – visszabontották tornyát. Ezzel együtt az épületegyüttes ma is impozáns látvány, és története megér pár szót. Borítóképen: Az OTI palotája és felhőkarcolója a Fiumei-úton – 1936 Miért kellett egy […]