„Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!” Valami régi emlék, hogy ezt a sokszor elhangzó mondatot a nyelv őrei igencsak kifogásolták. Mi – miután sem nyelvészek, sem pedig „hívatal” nem vagyunk – nem tudunk sokat hozzáfűzni a dologhoz, ellenben találtunk egy igen érdekes esetet, a Beszkárt
Tájak/korok
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet
„A toronyból géppuskával lövöldöznek úgy a csapatokra, mint a páncélos vonatra. Ma reggel kezdődött az általános támadás. A mi hegyi dandárunk oldalba fogta az orosz csapatokat. Most a második csorda fogja meginni a levit azon vakmerő vállalkozásnak, hogy a Kárpátokat át merte lépni” – a cím és a további idézet a Magyarország 1914. december 4.-i […]
A szárazság nem marad következmények nélkül, tudták ezt jól a régiek is. Ezt miért éppen akkor írjuk, amikor sok-sok éve nem látott mennyiségű csapadék hullott idén januárban? Mert bizony a 2022 vészesen száraz év volt, és újra megjelent az ínséget előre jelző szikla a Dunán, a Gellért-hegy lábánál… Borítóképen: Az Ínség-kő, a Gellért-hegy kistestvére, “Magyarország
Sokszor halljuk „Savanyú a szőlő…” de vajon honnan ered a mondás? A szállóige alapja egy rövid történet, ami Aiszoposz ókori görög meseköltő tollából származik. Aiszoposz meséi Európa-szerte ismertek, számos történetéből vált tanmese vagy mondás. Történetei eredeti formában nem maradtak fenn, legkorábbi írásos emlék műveiről egy XI. századi másolat, illetve latin
Elsőként azt kell nyomatékkal hangsúlyoznunk, hogy a bizonyos „orosz” nép a ruszin, azaz a rutén. Az nyilvánvaló, hogy a ruszinok a történelem során jellemzően Magyarország barátaiként viselkedtek, de most egy konkrét esetet, egy példát is hozunk erre; az 1867-ben megjelent Századok című rendszeres közlönyben Lehoczky Tivadar tollából a Történeti kalászok című írás, amiben
Az iráni eredetű jászok IV. Béla uralkodása idején a kunokkal együtt telepedtek be hazánkba. A betelepedő két nép nem volt egyenrangú, s elvált egymástól eredet, nyelv, kultúra és politikai helyzet tekintetében is. A kunoknak alávetett, katonáskodással és egyéb szolgáltatásokkal tartozó segédnép volt a jász, s mint az alán népek általában, nem nomád állattartó életmódot
A szon.hu keserédes cikkben jelentette meg, hogy a Nyírvidéki Kisvasút utolsó mozdonyát is elvitték, így most a fűtőház teljesen kiürült… Ez talán az utolsó mozzanat a pálya felszedése előtt? Ugyanis 2009. szeptember 17-én megszűnt a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-án viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom,
Beloiannisz. Alig ötven kilométerre Budapesttől, az M6-os autópályáról nyílegyenes út vezet a településre, ahol kétnyelvű felirat fogad; a gyakorlatlan szem elsőre rovásírásnak vélné, de nagyot téved: a falu görög identitású lakói a mai napig ápolják a hagyományokat, ahogy azt a hófehéren tündöklő ortodox templom is mutatja. Borítóképen: Tábla és görögkatolikus templom A
Ezzel a címmel jelent meg 1985. május 10.-én egy írás Rajcsányi Iván tollából a Határőr című újságban. Ma már nehéz elképzelni, hogy miért védték egymástól és a másik állampolgáraitól az elviekben baráti országok, de akkor ilyen időket éltünk. Az említett cikket idézzük, hogy ne felejtsük el; ilyen volt! Borítóképen: Komáromi vasúti összekötő híd 1955 körül, […]