Az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241–42-es tatárjárás viharai rombolták le. Új erősség csak a XV. században épült,
Tájak/korok
Bács-Bodrog vármegyét keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna határolta, határa csak északon nem futott természetes vonalon. A vármegye teljes területe síkság.
Többek között itt található a világ egyik legszebbjeként számon tartott könyvtár, az ország egyik legismertebb vára, valamint a város közvetlen közelében bújik meg hazánk különleges természeti csodája is. Borítóképen: Nem csak a levegőből varázslatos! Komoly történelme, gazdag múltja ma is az egyik legszebb hellyé teszik ezt a kellemes fekvésű várost. 1201-ben Imre
Egy felirat (egy 1632-es évszámmal és B:M és E:D monogramokkal ellátott gerenda), mint bizonyíték szolgál arra, hogy itt született Mikes Kelemen. Boírtóképen: A kastély korábban A születés pontos helye körül ugyan vannak kétségeik egyeseknek, de az tény, hogy az épület az ő tulajdonában volt – mígnem elkobozták tőle a Rákóczi féle Szabadságharc leverése után. Érdekes, […]
Az Árva folyóról kapta nevét, , bár többféle szláv névmagyarázatára is történt kísérlet. A másfajta jelentéstartalommal is rendelkező magyar neve népetimológia eredménye.
Perkő vagy Perkő-tető Kovászna megyében, a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A Felső-háromszéki-medence vagy röviden Felső-Háromszék a Brassói-medence északi nyúlványa Kovászna megye területén (Háromszék vármegyében), a Bodoki-hegység,
Orbán Balázs “A Székelyföld leírása” című művében nem csak egyszerű tájleírást ad, hanem arra törekszik, hogy minél teljeskörűbben bemutassa Székelyföldet. Mi most egy regét, avagy legendát idézünk tőle. Borítókép: Kis-Vár dombja – Csíkzsögöd Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. […]
Az Alföld jó része valaha igazi vadvízország volt. A Tisza szabályozása előtt a folyó és mellékfolyói árterülete, az áradások táplálta láp, mocsár és rétvilág összefüggő vízi élőhelyrendszert alkotott. Ma már jóformán elképzelni sem tudjuk milyen gazdag, fajokban bővelkedő volt az egykori flóra és fauna. Borítóképen: Vásárhelyi Pál esetmérési térképe, 1843 Ezzel együtt a