Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 114)

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok

Mi a dödölle

József Kolárik 1124
A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktató étele. Régen a szegények eledeleként tartották számon. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el. A dödölle főtt krumpliból és búzalisztből gyúrt masszából készül. A zsírban lepirított gombócokat pirított szalonnával, hagymával és tejföllel tálalják.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: A Csömödéri erdei vasút, avagy Ábel a rengetegben

Szabolcs Fürjes 768
Pontos neve Csömödéri Állami Erdei Vasút, melyet a Zalaerdó Zrt. üzemeltet. Különlegessége, hogy ez a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer, továbbá, hogy személyforgalom csak 33 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – biztosított a kirándulók számára, a vonal többi részén továbbra is jelentős
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A magyar Perzsa-öböl: Bázakerettye

Szabolcs Fürjes 1949
Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban. Nem véletlen a szláv hatás, ugyanis a település a magyar-szlovén-horvát hármas-határ közelében található, Zala déli
Magyarság Tájak/korok Történelem

Betyárvilág – Ótelek községi jegyzője: „Megint rosz világ fordul reánk, t. i. betyárvilág”

Szabolcs Fürjes 422
1872. szeptember 29.-én kelt az a levél, melyet Ótelek (Ó-Telek) községi jegyzője, Végh Károly írt a Szegedi Híradó szerkesztőségének, ami a lap október 6.-i számában meg is jelent. Ebben a Torontál vármegye Párdányi járásához tartozó település jegyzője aggodalmának ad hangot amiatt, hogy „a szegedi kir. biztosság megszüntettetik”… A levelet idézzük cikkünkben.
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Kis vártörténet – Babócsa Vára

József Kolárik 1066
Az első vár Árpád-kori eredetű, motte típusú földvár volt, amely a Rinya bal partján valamikor a 11–13. század körül keletkezhetett és még a Tibold nemzetség tagjai, Babócsa egykori birtokosai építették, akiknek itt volt a birtokközpontjuk is. Ez a vár a későbbi „Török-várnak” az úgynevezett elővára volt. Ez a korai vár 30 méter × 35 méter széles lehetett, a Rinya holtága
Tájak/korok Történelem Világ

Szent Ágnes ünnepe van ma

József Kolárik 465
Szent Ágnes (Róma 290-293 – Róma, 305. január 21.) szűz és vértanú, a katolikus egyházak szentje. Tisztelete elterjedt az anglikán egyházban és a keleti ortodoxiában, valamint az amerikai evangélikus egyházban is. Egyike annak a hét nőnek, akik szerepelnek a szent szüzek sorában a római misekánonban. Ő a szüzesség, a kertészek, a leányok, a jegyespárok, a nemi
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A Történelmi Magyarország Vármegyéi – 6. Baranya Vármegye

József Kolárik 486
Baranya vármegye a Dráva alsó völgyszakaszának vidékén terült el az Alma folyó vonalától a Dráva Dunába való torkolatáig. Területei a Dráva mindkét partjára kiterjedt; északon a Zselic (ma Mecsek) erdőkig, délen a Pozsegahavasáig (ma Papuk hegység). Területének nagy részét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek.
Magyarság Tájak/korok Történelem

Egy elfelejtett magyar (?) monda nyomában – László Gyula nyomán

Szabolcs Fürjes 541
„Megjegyzések a nagyobbik csernyigovi ivókürtről. <…> A két ezüstdíszű ivókürt képszalagját elsőnek Tolszoi-Kondakov Dél-Oroszország régiségeinek bemutató kötete tette közzé, különösen miután a kötet francia fordításban is megjelent. Ez az összefoglaló mű tárta először a kutatók és az érdeklődők elé azt a művészetet, amelyet a szkíta kortól kezdve később „nomád

Galéria

Logó