Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 115)

Tájak/korok

Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Nemzeti Érték – Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utolsó győztes csatája Kishegyesnél

Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jelačić volt az ellenfél. Borítóképen: A csata egyik jelenete 1849. július elején a magyar kormány és a parlament is Szegeden rendezkedett be, s itt volt Vetter […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Akkor – és most: Esztergomi Bazilika

Az Esztergomi Bazilika – teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház – külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország második legmagasabb épülete is egyben. Csodálatos az épület megjelenése, de ez nem öncélú, sokkal inkább azért ilyen grandiózus a
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: Mesztegnyői Erdei Vasút- Megmenthető még?

„Az elmúlt évben kiderült számunkra, hogy az üzemszünet majdnem egyenlő a teljes megszűnéssel. A dolgozókat elbocsátották, a pálya gondozatlan, gazos, a műszaki állomány egy része Balatonfenyvesre került! Az Önkormányzat minden lehetséges módon próbálkozik a tarthatatlan helyzetet, problémát orvosolni. Agrárminiszter, államtitkári segítség – sajnos egyelőre kevés
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: Újra itt van! A Zselici csühögő

Szombattól újraindulnak a szerelvények a Baranya és Somogy vármegye határán, Almamellék és Sasrét között kanyargó, közelmúltban felújított erdei kisvasúton – közölte a “Zselici csühögőt” fenntartó Mecsekerdő Zrt. a honlapján. Borítóképen: Almamelléki Állami Erdei Vasút A Zselici csühögő becenevet viselő népszerű turistalátványosság pálya- és
Magyarság Tájak/korok Történelem

Ősi kincsek Nagykőrösön!

Hozzávetőleg 1.500 éves – a kormeghatározást még pontosítani kell – kincseket találtak Nagykőrösön. Ezt a kort szokás késő-avarkornak nevezni, amikor jellemző volt a sírrablás, de a mostani leletek háborítatlan sírokat jelentenek. Borítóképen: A feltárt sír Veretes övek, reflexíjak, nyílhegyek, a nyílhegyek tövében famaradványok – melyek anyaguknál fogva igen ritka
Hírek Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Tetőzött a Tisza Szegednél!

Vasárnap, 2023. március 5.-én a Tisza tetőzött Szegednél. Ezúttal nem okozott különösebb problémát, a rakpart lezárása a helyieket nem igazán éri váratlanul, erre rendszeresen sor kerül még ma is – magasabb vízállások esetén. Borítóképen: Tetőzik a Tisza Szegeden Az időkép.hu híradása szerint ezúttal 586 centiméteres vízállásnál tetőzött a Tisza, az árhullám oka pedig a
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Egerbe! Megújult a Vármúzeum

A Dobó István Vármúzeum eddig is a legjobbak között volt, a város mindig is különös figyelmet szentelt a hősöknek és azoknak a tárgyi emlékeknek, és az épületeknek, melyek ránk maradtak, de 2023-ra „több új attrakcióval, kiállítási-, interpretációs és rendezvényhelyszínnel gazdagodott 2023-ra az Egri vár”. Borítóképen: Eger vára, és a város A vár főbejáratánál létesült
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Hivatali bikkfanyelv 100 évvel ezelőtt

„Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!” Valami régi emlék, hogy ezt a sokszor elhangzó mondatot a nyelv őrei igencsak kifogásolták. Mi – miután sem nyelvészek, sem pedig „hívatal” nem vagyunk – nem tudunk sokat hozzáfűzni a dologhoz, ellenben találtunk egy igen érdekes esetet, a Beszkárt (BSzkRT) idejéből, feltehetően abból a korból, amikor a Beszkárt átvette a […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A Történelmi Magyarország Vármegyéi – 11. Bihar Vármegye

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet