Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 117)

Tájak/korok

Lazító (vicces cuccok) Magyarság Tájak/korok Történelem Videók

Székely határőr-rendűek a Habsburg uram alatt

József Kolárik 1384
A Székelyföld lakosságának valamivel több mint a felét a szabad székely, illetőleg a határőr katonai családok tették: 1844-ben 25 757 család (köztük számos nagycsalád), kb. 205 000 lélek tartozott a két társadalmi kategóriához. Maros- és Udvarhelyszéken, részben Aranyosszéken a szabad székely földművesek a korábbi katonai rendek (gyalog- és lovagrendűek) leszármazottai voltak.
Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Betonhajó? Úgy bizony, méghozzá védett!

Szabolcs Fürjes 708
„Forrásutalás szól arról, hogy a Monarchia idején Apatinban, a Duna partján számos betonhajó építésébe kezdtek, mert ott a rendelkezésre álló jó minőségű sóder és olcsóbb munkaerő kedvezett a betonhajók építésének. A következő háború nyersanyaghiánya, a vasipar leterheltsége, kedvezett a betonhajók ismételt előtérbe kerülésének” – írja a Haditechnika 2012 5. számában Tóth
Magyarság Tájak/korok Történelem

Kutatás a székelyek eredete után

Szabolcs Fürjes 553
Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai összetételű – derült ki abból a kutatásból, amelynek során ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgált egy kutatócsoport az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével. Borítóképen: Székely őrtűz Az ELKH szerdai közleménye
Délvidék Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Véres gyertyaszentelő – 1849 február 2.

Szabolcs Fürjes 690
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtragikusabb napja volt február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a zentai magyarság történelmében. Közel 3000 helybéli polgárt végeztek ki ezekben a napokban, így Véres Gyertyaszentelőként épült be a Tisza-parti város emlékezetébe. Mi most Magyar Gyula szavait idézzük a Pesti Hírlap 1894 február 2.-án
Épített örökség Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ősi hajlékunk a jurta

József Kolárik 1583
Mióta használják őseink a jurtákat? Milyen rend uralkodott bennük? Hogyan rendezték be? Volt-e bennük tisztálkodási lehetőség? Elismerően nyilatkozott-e a jurtákról a Bizánci császár? Mennyi időt vett igénybe a felállításuk és lebontásuk? Mi a különbség a kelet- illetve a közép-ázsiai jurták között? Hány teve kellett a szállításukhoz? Ezekre, és hasonló kérdésekre válaszol
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Gömörszőlős, az elnéptelenedő Paradicsom

Szabolcs Fürjes 706
„A szelíd dombokkal övezett települést mindössze százharmincan lakják. Az itt élő emberek hagyományokhoz való hűsége meglepi az idegent. A környék bővelkedik értékekben: Kelemér őrzi Tompa Mihály költői munkásságának emlékeit és itt található a Mohos tavak Európa-hírű tőzegmoha lápja is” – írja Kerékgyártó Mihály a Szabad Föld 1986-os 27. számában. Borítóképen: Gömörszőlős
Magyarság Tájak/korok

Mi a dödölle

József Kolárik 1152
A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktató étele. Régen a szegények eledeleként tartották számon. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el. A dödölle főtt krumpliból és búzalisztből gyúrt masszából készül. A zsírban lepirított gombócokat pirított szalonnával, hagymával és tejföllel tálalják.

Galéria

Logó