Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 119)

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Egy elfeledett kapcsolat: a Kossuth híd

A második világháború végeztével a magyar főváros két partja között a szovjet Vörös Hadsereg elől Budára visszavonuló németek az összes hidat felrobbantották. Vereségüket ez sem tudta meggátolni, az utolsó, Budán ellenálló egységek 1945. február 13-án tették le a fegyvert. A cseppet sem kedves szövetségesek ezzel hálálták meg, hogy magukkal rántottak a pokolba… De az élet
Magyarság Tájak/korok Történelem

Kellemes ünnepet Miskolc!

Miskolc város ünnepét minden év május 11-én tartják. A városi közgyűlés 1993-ban döntött úgy, hogy május 11. lesz Miskolc ünnepe, annak tiszteletére, hogy 1909-ben ezen a napon adott a városnak címeres kiváltságlevelet Ferenc József magyar király. A városi ünnepet a rendszerváltás után 1993 óta tartják meg, melynek során a város több pontján is zajlanak különböző […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Budavári Palota – akkor, és most

Nem fogunk belemenni a manapság kibontakozott politikai csatákba, az nem a mi pályánk, csak egy kis összeállítást készítettünk arról, hogy a különböző korokban milyen volt a Budavári Palota. Borítóképen: Manapság – est fényekben Vannak sokkal korábbi ábrázolások is, de mi mégis csak az utóbbi időkből mutatunk képeket, mert a korábbi rajzok, és metszetek nem feltétlen […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: Mint újkorában! Teljesen megújult a Lillafüredi Erdei Vasút

Van nagyobb élmény, mint anagyvárosból kisvonattal kimenni a természetbe, hogy ott aztán túrázhassunk, vagy éppen a Hámori tó csónakjain andalogjunk, és persze közben együnk-igyunk finomakat, netán a Palotaszállóban töltsünk pár napot, meglátogatva az őshámort, vagy éppen a Bükk rengetegeit? Van ezer csoda, nem kérdés, itt van mindjárt az egyik! Borítóképen: A tettrekész
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Időutazás Győrig négy hétvégén!

Csörgő vontatta Bhv kocsikon utazhatunk április 29-től május 21-ig, szombaton, vasárnap és ünnepnapok alkalmával! És ami aztán tényleg nem semmi; olajzöld színű Bhv kocsik, hozzá tartozó vezérlőkocsi mellett a ritkaságnak számító 105 éves SR 404 bisztrókocsi is a szerelvény részeként közlekedik! Borítóképen: Az SR 404 bisztrókocsija érkezőben Örkény állomásra. A kocsi a
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Mindent elmond: a kopjafák szimbólumrendszere

A kopjafák szimbólumrendszere nem egy egzakt tudomány. Gyakorlatilag semmi bizonyított forrás nem áll rendelkezésre. Az én információim is főleg székelyföldi szájhagyományokra épülnek. Tájegységenként, helységenként eltéréseket tapasztalhatunk. Borítóképen: Nyergestető A Székelyföldön használt szimbólumok egy részének jelentését, értelmezését próbáltam meg összegyűjteni a
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: Bömbivel a csúcsfordítón – A Szob–Nagybörzsöny erdei vasúton

A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: Szigorúan védett vonatok, avagy a Cuha-völgyi Bakonyvasút

Bár „Vicinális” rovatunkban kisvasutakról szoktunk írni, most mégis egy olyan vonalat – helyesebben egy vonal egy részét – mutatjuk be, ami igazán különleges, mert az igazán csodálatos természeti környezetben haladó Bakonyvasút az egyetlen műemléki védettségű vasútvonalunk, amelyen a kisvasutakhoz hasonló élményekkel gazdagodhatunk. Borítóképen: Bakonyvasút Történetünk
Magyarság Tájak/korok Történelem

A kengyelt a magyarok hozták Európába?

A nyereg – akárcsak a kengyel – az ázsiai lovasnomád népek nagy találmánya. A favázak és egyéb szerves anyagok ugyan lebomlottak az évszázadok során, de a veretek, hevedercsatok és a kengyelek egyértelmű jelei annak, hogy a nyerget is a sírokba helyezték. A tehetősebb sírokból előkerült, csontból készült kápadíszek alapján honfoglaló őseink nyeregkápája lekerített formájú