A Nagy-Eged igen különleges hely Egerben. Itt van ugyanis Magyarország legmagasabban fekvő szőlőterülete, egyes részei 500 méter tengerszint feletti magasságot is meghaladják. Persze az egri borok nem véletlenül híresek, az itt készült borok pedig igen különlegesek, de van itt más, nagy
Tájak/korok
A második világháború végeztével a magyar főváros két partja között a szovjet Vörös Hadsereg elől Budára visszavonuló németek az összes hidat felrobbantották. Vereségüket ez sem tudta meggátolni, az utolsó, Budán ellenálló egységek 1945. február 13-án tették le a fegyvert. A cseppet sem kedves szövetségesek ezzel hálálták meg, hogy magukkal rántottak a pokolba… De az élet
Miskolc város ünnepét minden év május 11-én tartják. A városi közgyűlés 1993-ban döntött úgy, hogy május 11. lesz Miskolc ünnepe, annak tiszteletére, hogy 1909-ben ezen a napon adott a városnak címeres kiváltságlevelet Ferenc József magyar király. A városi ünnepet a rendszerváltás után 1993 óta tartják meg, melynek során a város több pontján is zajlanak különböző […]
Nem fogunk belemenni a manapság kibontakozott politikai csatákba, az nem a mi pályánk, csak egy kis összeállítást készítettünk arról, hogy a különböző korokban milyen volt a Budavári Palota. Borítóképen: Manapság – est fényekben Vannak sokkal korábbi ábrázolások is, de mi mégis csak az utóbbi időkből mutatunk képeket, mert a korábbi rajzok, és metszetek nem feltétlen […]
Van nagyobb élmény, mint anagyvárosból kisvonattal kimenni a természetbe, hogy ott aztán túrázhassunk, vagy éppen a Hámori tó csónakjain andalogjunk, és persze közben együnk-igyunk finomakat, netán a Palotaszállóban töltsünk pár napot, meglátogatva az őshámort, vagy éppen a Bükk rengetegeit? Van ezer csoda, nem kérdés, itt van mindjárt az egyik! Borítóképen: A tettrekész
Csörgő vontatta Bhv kocsikon utazhatunk április 29-től május 21-ig, szombaton, vasárnap és ünnepnapok alkalmával! És ami aztán tényleg nem semmi; olajzöld színű Bhv kocsik, hozzá tartozó vezérlőkocsi mellett a ritkaságnak számító 105 éves SR 404 bisztrókocsi is a szerelvény részeként közlekedik! Borítóképen: Az SR 404 bisztrókocsija érkezőben Örkény állomásra. A kocsi a
A kopjafák szimbólumrendszere nem egy egzakt tudomány. Gyakorlatilag semmi bizonyított forrás nem áll rendelkezésre. Az én információim is főleg székelyföldi szájhagyományokra épülnek. Tájegységenként, helységenként eltéréseket tapasztalhatunk. Borítóképen: Nyergestető A Székelyföldön használt szimbólumok egy részének jelentését, értelmezését próbáltam meg összegyűjteni a
A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny
Bár „Vicinális” rovatunkban kisvasutakról szoktunk írni, most mégis egy olyan vonalat – helyesebben egy vonal egy részét – mutatjuk be, ami igazán különleges, mert az igazán csodálatos természeti környezetben haladó Bakonyvasút az egyetlen műemléki védettségű vasútvonalunk, amelyen a kisvasutakhoz hasonló élményekkel gazdagodhatunk. Borítóképen: Bakonyvasút Történetünk
A nyereg – akárcsak a kengyel – az ázsiai lovasnomád népek nagy találmánya. A favázak és egyéb szerves anyagok ugyan lebomlottak az évszázadok során, de a veretek, hevedercsatok és a kengyelek egyértelmű jelei annak, hogy a nyerget is a sírokba helyezték. A tehetősebb sírokból előkerült, csontból készült kápadíszek alapján honfoglaló őseink nyeregkápája lekerített formájú































