A mérnökök már hosszú ideje foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a nagyvasutak forgalmában a gőzerőt elektromos energiával kiváltani. Bár sokan azt gondolták, hogy ezt a problémát a városi villamos vasutaknál már megoldották, és a nagy távolságok miatt csupán nagyobb feszültségű
Tájak/korok
MÁG? Igen, a Magyar Általános Gépgyár rövidítése, a Podvinecz és Heisler nevő vállalkozás utódjaként jött létre. Az elődvállalat már 1904-ben gyártott Phönix néven autókat (Cudell elemekből, majd Cudell licensz alapján). 1911-ben a vállalat indult az ún. szubvenciós teherautó programban, államsegélyt is kapott, majd 1912 július 4.-én vette fel a Magyar Általános Gépgyár
Nem, ez az autós szépségverseny nem Párizsban volt, és nem tőlünk nyugatra valamelyik nagyvárosban, hanem Budapesten, a Margit-szigeten. A korabeli beszámolókat olvasva egészen hihetetlen felhozatal volt, pedig az ország az automobilizmus terén jókora lemaradásban volt – még mindig inkább a vasúton volt a hangsúly. Megpróbáljuk visszaadni az esemény hangulatát, ami bizony
1927 január 31,-én ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Szegedi Gazdasági Vasutat (SzGV), amelynek terve több évtizeden át foglalkoztatta a szegedi alsótanyák lakóit. A nehézkes közlekedési viszonyok miatt Alsótanya sokáig elérhetetlenebb volt Szeged számára, mint Budapest. Az első elképzelések nem egy gazdasági vasútról szóltak, hanem egy olyan vonalról, amely az
A Magyar Királyi Posta vezérigazgatósága mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy korszerű és hatékony eszközökkel lássa el a postai szállítást, és technológiai szempontból a legmodernebb berendezésekkel tartsa a lépést a fejlődéssel. Ennek megfelelően már a múltban is elismerést vívott ki magának a szakértők előtt, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is.
Az Ikarus karosszériagyár munkásai február 24-re készültek, amikor új típusú magyar autóbuszok sorozatgyártása indult. Az esemény a Párt Kongresszusának tiszteletére zajló munkaverseny részeként valósult meg. Borítóképen: 1951 októberében már az ezredik Ikarus 30 is elkészült (forrás: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény) „A békéért elsősorban a termelés
A világhírű Hofherr gyár jogutódja, a Vörös Csillag Traktorgyár 1957-ben új korszakot nyitott a magyar traktorgyártásban az „U” traktorcsalád megtervezésével és gyártásával. Az UA-28-tól az UE-50-ig terjedő modellek leváltották a már elavult G-35/GS-35 típusú Hofherr traktorokat, és meghatározó szereplővé váltak a hazai mezőgazdaságban. Bár korszerű konstrukciót
1935 elején Győr ipara még súlyos válságban volt: a munkanélküliség, az ínségmunka és az általános gazdasági pangás jellemezte a helyzetet. Erről dr. Szauter Ferenc polgármester is beszélt a Győri Hírlapnak adott újévi nyilatkozatában, kiemelve, hogy a válság különösen a nehézipart sújtotta, és Győrt érintette a leginkább: Borítóképen: Rába Speciál típusú autóbuszok városi
Mechwart találmánya, a gőzeke, jelentős előrelépést hozott a szántás technikájában. Míg a korábbi ekék csak korlátozottan tudták forgatni a talajt, Mechwart célja az volt, hogy a gőzekéje ne csupán forgassa a földet, hanem az ásó munkáját is megközelítse. Hosszas kísérletezés után végül sikerült megvalósítania ezt az elképzelést. Borítóképen_ Mechwart-féle gőzeke, 1893
Az 1949-es Bécsi Nemzetközi Autókiállításon a magyar küldöttség hatalmas sikert aratott. Különösen nagy érdeklődés övezte az új magyar távolsági autóbuszt és a Csepel-motorkerékpárt, amelyeket a kiállítás legkiemelkedőbb darabjaiként emlegettek. Borítóképen: A sofőr büszkén mutogatja az érdeklődőknek a budapesti Szabadság téren (forrás: Kanadai Magyar Munkás, 1949) Az