Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 2)

Tájak/korok

Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A Pesti Állatkert képeken

Szabolcs Fürjes 156
Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873), Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912), Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948), Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001). Ma Fővárosi Állat- és Növénykert. Borítóképen: A tó és környéke, h áttérben a budai
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Hercegnevelde a Budakeszi úton: a Kochmeister-villa

Szabolcs Fürjes 155
Báró Kochmeister Frigyes Sopronban született 1816-ban. Bár korán árvaságra jutott, de tudásvágyának köszönhetően mégsem kallódott el, sőt! Csak egy fontos momentum az életéből: az 1864-ben megalakított Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke volt! Borítóképen: A kochmeister-villa Budán (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866) Persze eddig el kellett jutni! A helyi iskolák elvégzése
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Európa legnagyobb vigalmi negyede: Konstantinápoly Budapesten

Szabolcs Fürjes 146
„Mily máskép festett volna ezredéves kiállításunk a Lágymányoson, a Gellért-hegy tövében, a Duna mellett! Ezen a felséges szép helyen, a minél szebbet – illetékes szakférfiak és utazók egyhangú állítása szerint – a világon kevés város tud felmutatni. A kiállítás helyett a magánvállalkozás egy kis Konstantinápolyt épít fel ott hamarjában s a vállalkozók főleg a
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A MÁV előtt, az „utolsó pillanatban”… Aztán: vasútháború

Szabolcs Fürjes 116
1866 júniusában vagyunk. Akkoriban érdekes cikkek jelentek meg a sajtóban arról, hogy úgy tűnik, nem épül meg Pest második állomása, mert a reménybeli építtető vállalkozás anyagi problémákkal küzd. Borítóképen: A pesti vasúti indóház. — 1866 (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866, Myskovszky rajza) A Vasárnapi Újság így írt erről ekkor: „Budapestnek ez idő szerint csak két
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Sáros mocsárból szecessziós luxus: a Gellért gyógyfürdő története

Szabolcs Fürjes 145
Hol kezdődik a történet? Nos, ezt nem tudjuk, de az biztos, hogy az első írásos emlékek a 13. századból származnak, amikor II. András magyar király ispotályt és fürdőt alapított itt. A török időkben az Acsik ilidzse fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén. Borítóképen: A Sáros fürdő 1866-ban (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866) Itt máris kell […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az első „lóvonatu pálya” Pesten

Szabolcs Fürjes 154
1866-ban arról számolt be a sajtó, hogy Bécsben megnyílt az első lóvonatú pálya. Azt is megtudhattuk az akkori cikkekből, hogy ilyen pályák már régóta szolgáltak New Yorkban, illetve Londonban, de mi sem maradtunk le nagyon, mert már megalakult, és dolgozott az üzem beindításán a Pesti Közúti Vaspálya Társaság. Borítóképen: Orczy út, szemben a Bíró Lajos […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Kastély Ózdon – Erdélyben!

Szabolcs Fürjes 165
Igen, ez az Ózd Erdélyben található, és manapság Magyarózd névvel illetik. A település Maros megyében található, az Ózd-patak völgyében. A település története a távoli időkben kezdődött, hiszen már 1332-ben egyházas hely volt. Borítóképen: Az ózdi Perki-kastély 1865-ben A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Ózddal partnervárosi kapcsolatban lévő település nevében
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A fiumei hajógyártás

Szabolcs Fürjes 154
Fiume 116 évig volt közvetlen magyar fennhatóság alatt, 1779 és 1918 között (kisebb megszakításokkal a napóleoni betörés idején, illetve a Bach korszakban). Igen, Fiume corpus separatumként Horvátországról leválasztott terület volt, Magyarország része. Ez a körülmény igen fontos a hajógyár története szempontjából. Borítóképen: A fiumei hajógyár az 1860-as évek első felében
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Balaton lecsapolása és a siófoki ünnepély

Szabolcs Fürjes 182
A Balaton szabályozásának ötlete nem volt újkeletű, hiszen már az 1825-ös országgyűlés döntött az ügyben, azonban különböző érdekütközések miatt mégsem valósult meg. 1860 körül viszont így írtak a lapok: „Végre azonban elnyugodtak a pártok, a tisztább nézetek kivívták a diadalt, s a nagy munka, melyre bármely művelt ország büszke lehet, teljesedésbe ment”. Borítóképen: A

Galéria

Logó