„A Ferro Rt. eladási központjában Heller Tibor, a Weekend csónakmotor-osztály agilis vezetője mutatta be a vállalat legújabb produktumait a Weekend csónakoldalmotorokat” – írta a Autó-Motor 1933. március 15.-én megjelent cikkében. Borítóképen: A Weekend motorral feszerelt csónak két személlyel
Tájak/korok
1868-ban ezzel a kormány felhatalmazásával élve felvásárolta a csődbe ment a Magyar Északi Vasutat. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány-Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Előtte a magánvasutak uralták a vasúti
Gyerekkoromban hallottam a Fakarusz kifejezést nagyszüleimtől és szüleimtől, de azt gondoltam, hogy ez csak valami vicces megnevezés az Ikarusokra. Azt gondoltam, hogy a korai példányokat nevezték így, mert favázas konstrukciók voltak. Ez félig igaz is, sőt, még az is igaz, hogy a Fakaruszok Székesfehérváron készültek, de akkor még semmi, de semmi közük nem volt az […]
A MARTA az első kifejezetten autógyártásra épített vállalat volt Magyarországon. Az 1909-ben alakult cég már rögtön 1910-ben 32 darab személyautót épített és adott el, ami akkoriban komoly mennyiségnek számított, ugyanis a budapesti vetélytárs, a Podvinecz és Heisler cég – bár korábban kezdte az autógyártást – mégsem tudott ilyen darabszámokat produkálni.
A Csepel ikonikus D344-ese mellett kissé halványabb emléke van a D450-es sorozatnak, amit a nagyobb teherbírású testvérnek szántak, ennek megfelelően ebből már létezett nyergesvontatós kivitel is. Ezt a teherautót 5 tonna terhelésre tervezték, 1958-tól a gyártás közel 20 éve alatt 25.300 darabot gyártottak belőle, ami – talán meglepő lehet -, de háromszorosa a D344
Csókapityók, földialma, vagy akár tótrépa néven is ismerhető az a növény, aminek ugyan a föld alatti részét esszük meg, de talán legközelebbi rokona mégis a napraforgó. Sok tekintetben hasonlít is rá, de a mára szinte teljesen elfelejtett csicsókát teljesen másképp hasznosítjuk. Borítóképen: A csicsóka várgzása A napraforgó-rokonság nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor a
Amikor a Budapest-Fiume kapcsolat megszakadt – de legalábbis nem számított többé eléggé megbízható szállítási útvonalnak ez a vasúti viszonylat -, a tengerek elérésének már módját kellett megtalálni. Ehhez a Duna kiváló lehetőséget kínált, de előbb megfelelő kikötőt, és a feladathoz megfelelő hajókat kellett építeni. Borítóképen: A Tisza Duna-tengeri motoros Budapesten Nem
Ahogy azt mi ismerjük, az nem is töltike, hanem tőtike. Ha gyerekkorunkban azt mondjuk nagyinknak (nálunk nagyanyó, vagy nanó!), hogy „töltikét” akarnánk enni, biztosan nem értette volna. Ha aztán javítottunk volna „tőtikére”, akkor azonnal azt mondta volna, hogy már készíti is, csak beszéljünk értelmesen! Borítóképen: A kis töltelékek Nos, ennyit a gyerekkorról, és arról
A ma már nem létező Buda-Császárfürdő állomáson egymásba ütközött a MÁV esztergomi személyvonata és a MÁV Budapesti Elővárosi Vasút (MÁV-BEV) szerelvénye*. De hogy került oda az esztergomi személyvonat? Az ugyanis a ma 2-es számmal jelölt vonalon közlekedett, mióta 1896-ban megépült az Újpesti vasúti híd (Északi összekötő híd). Borítóképen: A balesetről készült felvétel Ez
Tényleg, mint a népmesékben; 1890 körül a Balatontól délre eső kis településről (Szill, ma Somogyszil) úgy indult el, hogy sem pénze, sem szakmája nem volt… De volt benne ambíció, nem is kevés! Uri Imre volt a neve (a családnév később Uhry vagy Uhri formában is feltűnik) a jobb élet reményében útra kelőnek, és az igaz, […]