A folyók összekötnek vagy éppen szétválasztanak. Magyarország esetében is így van ez, ugyanis – mint hajóközlekedési útvonal – a két legnagyobb folyónk, a Duna és a Tisza összeköttetést jelent a szomszédos, illetve a távolabbi országokkal is, ugyanakkor az országon belül a sugaras szerkezetű
Tájak/korok
Az aratás ünnep volt, hiszen rengeteg családnak a szálasgabona volt a megélhetése alapja. Ez az ünnep azonban nem a dőzsölés, ideje volt, sőt ez volt a munka dandárja! Bizony nem volt könnyű kereset a gabonatermesztés… Borítóképen: Kaszás aratás Ha a nagyon régmúltra tekintünk, akkor még termesztésről nem is beszélhetünk, ugyanakkor már arattak eleink. Voltak, akik […]
Korábban már bemutattunk egy olyan épületet, amelyet a Méray Rt. használt, és ahol a gyártástól az értékesítésen át a javításig, szerelésig minden feladatot el tudtak látni. Ezúttal nem egy gyártó, hanem egy kifejezetten szerviz-szolgáltatásikra szakosodott vállalatot, illetve annak telephelyét mutatjuk be. Borítóképen: A General Service László Andor Bt. a hidraulikus
Sokan úgy tekintenek az Ikarusra vagy éppen az Ikarus idejében (értsd: amikor fejlődő, jól prosperáló vállalat volt) működő más nagyvállalatokra, mint amelyekre mindig volt pénz, de többet vittek, mint hoztak. A mondat utóbbi része sajnos igazzá lett, amikor a ’80-as, és különösen a ’90-es években egy totálisan új gazdasági környezetben találta magát a magyar gazdaság.
A bárányles népszokás a Zengőalján, Hosszúhetényben, a zarándoklat egy nagyon ritka fajtája, hiszen csak férfiak vehetnek benne részt. Borítóképen: Tűz Húsvét vasárnap hajnalán, még sötétben a hosszúhetényi férfiak felmennek a Zengő hegy oldalában álló kereszthez. Még virradat előtt oda kell érniük: ott tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek és együtt várják a
Nos, mindenki ismeri a helyet, csak éppen a nevet nem nagyon ismerjük, ugyanis a Rosd egy nemzetség volt, mely „a XIII. században már nagyon sok, most már összeköthetetlen, ágra oszlott s így egyes ágai elaprósodtak” – ahogy azt Karácsonyi János írja az 1901-ben megjelent „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig” című három kötetes műve […]
Balatonszemes. A reggeli kávé mellé, mintegy szellemi teasütiként helytörténeti érdekességeket keresek. A Bagolyvár utca, az itt található épületek aarról árulkodnak, hogy bizony itt már több, mint 100 éve is nyaraltak eleink, a vasútállaomáson volt az egyik első (1912-ben épült) hegesztett szerkezetű felüljáróként használt híd. De mi volt itt korábban? Hár egészen
Már avarkori ábrázolásokon is megfigyelhetjük ezt a tipikus keleti viseletet, a bőnadrágot, melyet szintén az őseink hoztak be a Kárpátmedencébe. Egészen a XIX sz.-ig “divatban volt” a legkülönbözőbb néprétegek számára. Borítóképen: Bőgatyás férfiak Két szárból, a két szár közti fenékből, → pálhából vagy ületből álló ruhadarab. Munkanapra háziszőttes
Fizet, mint a Csekonics. Bizony, de a költekezés nem volt értelmetlen! Zsombolyai Csekonics József császári és királyi generál főstrázsamester, akinek igen sokat köszönhet a magyar lótenyésztés, hiszen ő a magyar állami ménestelepek megalapítója. Igen, ő a Csekonics-család sarja, Csekonics Mátyás leszármazottja. A család az állattenyésztésben és a katonáskodásban alkotott
Vitéz Halassy Olivér (előtte Haltmayer) (Újpest, 1909. július 31. – Budapest, 1946. szeptember 10.) vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok. Tanulmányait az újpesti 1. számú fiú polgári iskolában végezte (a mai Tanoda téri iskola épületében). Nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és