A vasút történetével foglalkozók körében köztudott, hogy a bécsi döntésekkel visszakapott területek határai korántsem voltak ideálisak – a közutakat és különösen a vasúti vonalakat keresztezték a határok, így pedig a területi gyarapodás nem, hogy előnyt jelentett volna, hanem – legalábbis a
Tájak/korok
A napokban érkezett hír, hogy a svájci Stadler vasúti járműgyártó nyolcvan éves tapasztalatára építve elkezdte a népszerű Flirt motorvonat-család akkumulátoros hajtásrendszerrel ellátott verziójának, a Flirt Akku névre keresztelt járművének gyártását. Szép történet, de az még szebb, hogy Magyarországon éppen száz évvel ezelőtt állt forgalomba az első elektromos,
Szent Lászlóról rengeteg népmonda szól, mi most ezek közül egy olyan hoztunk, ami nem csak egy szép történet, hanem olyan tudást ad át, ami régebben akár életet menthetett! Ahogy tette az annak idején Szent László. Borítóképen: a Szent László-tárnics Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a […]
1442 tavaszán Hunyadi János vajda Erdélyben tartózkodott, május 28-án például Szászhermányból küldött egy levelet. A jelek szerint vele volt felesége, horogszegi Szilágyi Erzsébet is, aki kilenc hónappal később, 1443. február 23-án Kolozsváron megszülte második fiát, Mátyást. A kisgyermek neveléséről elsősorban anyja gondoskodott, mivel apját a politika és a háborúk
Thuróczy Mózes a szabadságharc idején kézdivásárhelyi öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött! Igen érdekes családja és a rézműves mester története is, de mintha személye mégsem kapna elég figyelmet. Reméljük, hogy ez utóbbi kijelentés inkább a mi tájékozatlanságunk rovására írható, semmint maga a puszta igazság, de azért mi a magunk módján megemlékezünk a
Salgótarján a Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek találkozásánál, a Tarján-patak és a Zagyva vízgyűjtőjének két szűk völgyében fekszik, melyek „Y” alakot formáznak. A medvesi bazalttakaró körül több, különálló és formás bazaltkúp sorakozik, így nyugati oldalán: Somoskői-várhegy, Nyerges-hegy, Nagy- és Kis-Salgó, míg a déli oldalán, Nagy és Kis-Szilváskő, Szép-hegy.
A lekvár. Ez egy tipikusan közép-európai étel, amit soha nem önmagában fogyasztottak, mindig is ízesítésre használták. Nyugat-Európában inkább a dzsem terjedt el, ami teljesen más történet, ugyanis például nem feltétlenül kell főzni, és készülhet zöldségből is… Borítóképen: Hagyományos szilvalekvárfőzés Ehhez képest a lekvár szó eredetét német gyökerekre vezetik
Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját, mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy Toldi György és Toldi Miklós valóban élt I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint
Bár Old Shatterhand kitalált személy, fehér bőrű barátja és vértestvére Winnetounak, az apacsok Mescalero törzsének kitalált törzsfőnökének, Karl May pedig egy idő után saját magával azonosította, a valóságban hősét Xántus János magyar utazóról, néprajzkutatóról mintázta. A levél, amelyben ehhez Xántus engedélyét kéri, ma is megtekinthető a Karl May Múzeum. De ez csak
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Jókai bableves Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig