Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 46)

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Sínautóbusz? Buszvillamos? Villamosbusz?

Szabolcs Fürjes 381
Nem, ezúttal nem egy remek Ganz gyártmányról lesz szó, hanem egy szükség-megoldásról. Miben különbözik a most bemutatandó sínautóbusz mondjuk a DSA korábbi gépeitől, vagy éppen az Árpád sínautóbusztól? Nos, alapvetően abban, hogy ez tényleg autóbusz – volt. Mert bizony akkoriban 1942-t írunk! – nehéz idők jártak. Borítóképen: Sínautóbusz próbaúton – 1942 Furcsa képet
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Csepel benzinmotorral? Igen, ilyen is volt!

Szabolcs Fürjes 659
A Csepel Autógyár alapítólevele 1949 november 18.-án kelt, az első négyhengeres Csepel motor pedig 1949 december 21.-én készült el. Ez gyors kezdés volt – köszönhetően annak, hogy az 1946-ban létrehozott NIK delegációja már 1947-ben járt a Steyr gyárában, előkészítendő a licensz-vásárlást -, de az első teherautóra még várni kellett. De ez is elkészült 1950 április
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Piroska, aki gőzöst reggelizett!

Szabolcs Fürjes 575
A hatvanas években a magyar vasút sokat fejlődött. A MÁV a növekvő forgalmat egyre korszerűbb járművekkel bonyolította le. A tolatószolgálatban, majd a fővonalakon Ganz-MÁVAG és import dízelmozdonyok jelentek meg. Folyt a fővonalak villamosítása. Ehhez a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG korszerű villamos mozdonyokkal készült fel. Borítóképen: MDA 3017 MDmot 2010-ben
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Toldi és Mátra: a Csepel legdurvább gépei!

Szabolcs Fürjes 600
A legerősebb magyar és a legmagasabb hegy nem véletlenül lett névadó! Nem történelmi időkről beszélünk, ezért a hegy nem lehetett más, csakis a Mátra, de ez tulajdonképpen mindegy is, beszélő nevek ezek, nem kétséges! Borítóképen: Senkit ne tévesszen meg a “bódé”, ez a D-566 elsõ prototípusa még D-700 kabinnal! A hatvanas évek közepén érvényre jutottak […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

„A francia tőkés nem ad abroncsot” – A Chausson autóbuszok magyarországi története

Szabolcs Fürjes 245
A háború utáni Európa idején indul történetünk. Nálunk az újjáépítés programja mellett legalább annyira fontos volt az államosítás is, illetve az utána következő jelentős vállalati átszervezések. Ez utóbbi folyamat nem kizárólag a szovjet megszállási övezet államaiban ment végbe ebben az időszakban, hanem bizony a többi országban is! Borítóképen: Egy Chausson autóbusz
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Ilyen is lehetett volna: a lakótelep

Szabolcs Fürjes 308
A történet a háború után kezdődik. A front átvonulása nem „csak” a gyárakat és középületeket rongálták meg, hanem rengeteg elbontandó házat és lakást is hagyott maga után. Az újjáépítéssorán ezzel együtt nem a lakhatási problémákra koncentrált az akkori rendszer, hanem az iparra. Az erőltetett iparosítás viszont egyre több embert vonzott a városokba, így csapdahelyzet
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Egyszerű, mint a parittya! Valóban egyszerű?

Szabolcs Fürjes 546
A parittya két végén erős zsinegre kötött hosszúkás, romboid alakú erős, vastag bőrdarab, amely közepén be van mélyítve, vagy esetenként ki van vágva, hogy a beleteendő kődarab annál biztosabban álljon. Borítóképen: A parittyadobás technikája A parittya két zsinegének egyik vége hurok segítségével a mutatóujjra akasztható, a másik zsineg pedig ezzel egyenlő
Magyarság Tájak/korok Történelem

Száz éve írták: Csökkent a kenyér ára, de Budapest a legdrágább város a világon!

Szabolcs Fürjes 292
Persze már akkor sem mentek az újságírók a szenzációs címekért a szomszédba, ugyanakkor a száz évvel ezelőtti sajtóban megjelent cikkek rámutatnak, hogy nem volt éppen fényes a gazdasági helyzet. És hogy miért csökkent a kenyér ára? Nos, akkoriban a termés és a kenyér ára között még volt kapcsolat… Borítóképen: A ceglédi foszlós, fehér buzacipó – […]
Épített örökség Erdély Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az abrudbányai református templom – akkor és most!

Szabolcs Fürjes 346
Bár a református templom ma a város főterének legszembetűnőbb épülete, Abrudbánya történetében akadtak olyan időszakok, amikor nem volt biztos, hogy a ma ismert látkép fogadja majd a városba érkezőt. Borítóképen: Abrudbánya madártávlatból Az abrudbányai református egyház alapításának idejét és körülményeit sajnos homály fedi, az azonban bizonyos, hogy 1619-ben már éltek

Galéria

Logó