A Varasdi völgyhíd 1953-ban épült, 98 méteres támaszközével és 170 méteres hosszával azóta is Magyarország legnagyobb vasbeton ívhídja. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet keleti határán, Mecseknádasdnál található híd építésére azért volt szükség, mert a 6-os út korább nyomvonala a terepviszonyok
Tájak/korok
Címül az ismeretlen újságírótól Arany János Tetétlen zárósorainak parafrázisát (eredeti: „És álljon a domb, a multak jele, kímélve bánjon a vész is vele”) választottuk, amivel az akkor Ferencz József hídnak keresztelt – ma természetesen Szabadság híd! – műremek méltatására írt cikkét zárta. Sajnos a vész nem bánt ezzel a híddal sem kímélve… Borítóképen: A Ferencz
Pontosan tudjuk, hogy az Ikarus az Uhri testvérek Repülőgépgyár Rt. nevű vállalkozása helyén kezdte meg működését. Az egyesülésben részt vevő Ikarus motorhűtőket gyártott – innen a név -, míg a szintén Uhri-féle vállalkozás, az Uhri Testvérek karosszéria építéssel foglalkoztak, amelyet a BSZKRT 1948-ban egy új autóbusz típus kifejlesztésére kért fel. Ebből lett aztán a már
Igen, akkoriban – 1929-et írunk! – különösen fontos volt a gazdaságos működés, de – láss csodát! – már akkor is elgondolkodtak a szakemberek azon, hogy közegészségügyi szempontokat is figyelembe kellene venni, amikor a gépjárművek hajtásmódját választják meg. Borítóképen: A Rába-Ganz-kocsik egy sorozata Közegészségügyi előnyként említették, hogy az eletromobilok
„Ha kevés a csapadék, a patakok kevés vize nem elég a tó vizének utánpótlására, a vízszint hirtelen csökken, megindul a posványosodás” – írta az Élet és Tudomány 1959. szeptember 20.-i számában Németh István (sajnos nem tudjuk azonosítani közelebbről a szerzőt). Borítóképen: Kikötő a Velencei-tavon – 1959 Előszó – utólag Cikkünk korábban született, azonban a
Miért jelöli éppen az „M” betű az autópályákat? Mikor építették meg az első szakaszokat? Mikor készültek a tervek? Miért nem épült meg korábban az M5-ös, vagy éppen az M6-os? Mikor épült ki a mára mintegy 1.873 kilométert kitevő gyorsforgalmi úthálózat (autópályák és gyorsforgalmi utak)? Borítóképen: A főként Budapestet érintő 1961-es terv Mint azt a borítóképen […]
„A három éves terv keretében a motorkerékpárokgyártása Magyarországon soha nem tapasztalt arányokat ért el. Á. W. M. üzem termelését úgy fokozták, hogy ma már havonta 800 motorkerékpár hagyja el a csepeli gyár kapuját” – írta a Képes Világ 1948. október 17.-én megjelent száma. Borítóképen: A magyar ipar büszkesége, az új 125 kcm-es Csepel motorkerékpár – […]
A háború után teljes mértékben átalakult az építőipar, és ez alól nem volt kivétel a lakásépítés sem. Itt is egyre erősödött az állam szerepe, és az akkori propaganda szerint viszonyleg gyorsan felszámolták a nyomortelepeket. Nos, ez abban a formában igaz is, hogy a kidőlt-bedőlt falú tégla, fa, olykor meg lemez falú házacskákat egyre-másra váltották fel […]
1848. december 30-án Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzója nyílt rendeletet intézett Bónis Sámuel képviselőhöz, melyben, mint országos biztost megbízta, hogy a koronát budai őrzési helyéről szállítassa Debrecenbe, ahová a kormány is költözik. Borítóképen: Képeslap részlet a Szent Korona 1853-as orsovai megtalálási helyén emelt kápolnáról
Nem, ezúttal nem egy remek Ganz gyártmányról lesz szó, hanem egy szükség-megoldásról. Miben különbözik a most bemutatandó sínautóbusz mondjuk a DSA korábbi gépeitől, vagy éppen az Árpád sínautóbusztól? Nos, alapvetően abban, hogy ez tényleg autóbusz – volt. Mert bizony akkoriban 1942-t írunk! – nehéz idők jártak. Borítóképen: Sínautóbusz próbaúton – 1942 Furcsa képet































