Amikor tervezgettük merre vegyük az irány a Kárpát-medencében, az volt az elsődleges szempont, hogy olyan helyet válasszunk, amit nem ismerünk, nem jártunk ott, de minden bizonnyal meglepetéseket tartogat számunkra. Számtalan ilyen hely van, azonban nekünk ezúttal Kaszóra, a somogyi
Tájak/korok
Gróf Széchenyi Ödön 1863-ban megalakította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet. 1869-ben, a Nemzeti Torna Egylettel egyesülve – egyenruhás tűzoltókkal –, és az általa Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdhették a kiképzést. Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek.
Nem is annyira a címben jelölt fogalmak közt teszünk rendet, mert azok mind ugyanazt jelentik, hanem azt boncolgatjuk inkább, hogy miként alakultak ki a ma használatos nyomtávolságok (mi maradunk most ennél a kifejezésnél), és hol, és milyen nyomtávolságot, na meg pár érdekességet is érdemesnek tartunk a megosztásra. Borítóképen: Nyomtávolság-volágtérkép (forrás: A CIA
Ereje szinte hihetetlen: 2 bivaly ökör vontatási erőben 4 szürkemarha ökör erejével is felér. Haszna elsősorban igaereje és teje, de a húsa és bőre is jól hasznosítható. A bivaly teje kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és egyes kutatások szerint vitamintartalma is magasabb. Erdélyben napjainkban is sok helyen fogyasztják. A tejre még visszatérünk, […]
1924. Nem gondolánk, hogy ez volt az ideális időpont arra, hogy egy korában mindennel felszerelt autószervízt adjanak át, hiszen az ország meglehetősen rossz állapotban van, a háború, és az utána következő események bizony igencsak megtépázzák az ország gazdaságát. Érintettek az autók és autósok is, hiszen rengeteg gépjármű semmisült meg, vagy vitték el, akik éppen erre
Bár a „címeres ökör” kifejezést manapság a nagyon buta emberre szokás használni, a kifejezés eredete a szürkemarhához köthető, az ökörnek nagyra nőtt, felfelé hajló szarva által alkotott alak formájára utal. Ez az állat igazán hungaricum, ugyanis évszázadok óta velünk vannak, etetnek, itatnak, segítenek. De mégis mióta? Borítóképen: Ridegtartás Mexikópusztán (forrás:
Nehezen találnák ki sokan, hogy hol volt ez a vasút, de nem kell sokat találgatni: Ózdon volt, méghozzá az Ózdi Kohászati Üzemet (és elődvállalatai) üzemeltetésében. Ennek megfelelően természetesen iparvágány volt, de mégis érdemes pár mondatot az az igazán ritkaságszámba menő vasút. Borítóképen: Ózd, Hétes telep a fogaskerekű vaspályával És akkor kezdjük máris az
Nem túlzás, a Ganz olyan új irányokat keresett, amelyeket akkoriban nem sokan követtek, de az már látható volt, hogy az egyre növekvő igényeknek az addig alkalmazott megoldások már nem képesek megfelelni – akkor sem, ha tovább csiszolják azokat. Teljesen másra, egészen új megoldásokra volt szükség. Borítóképen: Alagutak, árkádok, merész völgyáthidalások változatossá tették
Detrekő vára (Detrekőváraljával együtt) 1920-ig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A vár akkor már romos állapotban volt, így mondhatnánk, nem nagy veszteség, de ha fellapozzuk történelmünk igen vaskos könyvét, rájövünk, hogy Detrekő vára ezer szállal kötődik Magyarországhoz. Borítóképen: Detrekő a 17. században – elméleti rekonstrukció A település első
„A Ferro Rt. eladási központjában Heller Tibor, a Weekend csónakmotor-osztály agilis vezetője mutatta be a vállalat legújabb produktumait a Weekend csónakoldalmotorokat” – írta a Autó-Motor 1933. március 15.-én megjelent cikkében. Borítóképen: A Weekend motorral feszerelt csónak két személlyel Igen, a Ferro Vas-, Műszaki- és Autófelszerelési Rt. már hosszú évek óta látta































