Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 48)

Tájak/korok

Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az első magyar géperejű-kétkerekű! “Na de má’ mikor???”

Biztosan sokan rávágják, hogy ki a tervezője és megvalósítója az első magyar motorkerékpárnak, hiszen nem meglepő módon ezt is Bánki Donátnak köszönhetjük, ugyanakkor az már inkább meglepő, hogy mindezt 1894-ben „követte el” a magyar mérnökzseni! Borítóképen: A Bánki-féle motorkerékpár Hogy el
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

145 éve, ezen a napon született Móra Ferenc

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.).  Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, édesapja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Borítóképen: Móra Ferenc Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Autóbuszok modernizálása: MÁVAG benzinesek helyett Láng dízelek!

A MÁVAG 1929-ben mutatta be háromtengelyes buszát, melyet hathengeres, 95 lóerős benzinmotor hajtott. A gép megfelelt, hiszen ez már egy tényleg méretes darab volt, így 54 utas szállítására volt alkalmas (ebből 17 állóhely volt), de volt egy tényező, ami miatt egy idő után a busz megérett az átalakításra: a ’30-as évek közepére a benzinmotoros buszokat […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A nagy “Mi lett volna, ha…?”: Ha nincs az első világháború

Történelmietlen kérdés, hogy „Mi lett volna, ha nincs az első világháború?”, és természetesen nem is tudjuk a választ, de arról vannak adatok, hogy a 19. század végé és a 20. század elején – egészen 1913 végéig vizsgálódunk – milyen fejlődés jellemezte a magyar ipart. Borítóképen: Resicabánya, 1914 (Fortepan – Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége) Az […]
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A Weiss Manfréd gyár őstörténete

Weiss Manfréd történetét talán sokan ismerik, de azt talán kevesebben, hogyan teremtődött meg annak lehetősége, hogy 1882 és 1918 közötti időszakban ő váljon kora leggazdagabb ipari tőkésévé Magyarországon. A történet fonalait az 1810-es évekig tudjuk visszagombolyítani, mikoris a Weiss család ősapja, letelepedett Pesten, és Staffenberger János vaskereskedő házában, a
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Lakihegy kecses balerinája

Igen, ez a kecses alkotás olyan, mint a spiccén álló balerina, és igazság szerint nincs is olyan nagy különbség, hiszen alig pár négyzetcentiméteren érintkezik a talajjal – de elektromosan elszigetelve tőle! Ezzel együtt az adótorony a mai napig is a legmagasabb építmény Magyarországon a maga 314 méterével! Borítóképen: Az adótorony Persze ahhoz, hogy megálljon a
Magyarság Tájak/korok Történelem

Hajózható csatorna Budapesten? Akár alagútban vezetve? Igen, volt ilyen terv is!

„Budapesten a Duna balpartján létesíthető hajózócsatorna eszméjével már többen foglalkoztak, így 1870. évben Pest város rendezésére készített tervek között az egyik a mai körút helyébe övcsatornát vett fel. Később egy névtelen a Rákospatak mentén a Dunától Rákosfalváig 6430 m. hosszú hajózócsatornát három, egyenkint 4,74 m. lépcsős bögével, 9,48 m. fenékszélességgel, a
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Akiért ma a harang szól: Tolnay Klári

Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália) (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas IvánKossuth-díjas színművész volt. Borítóképen: Tolnay Klári Tolnay Klári rajongtak a férfiak, ám sosem
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Turáni átok? A 40M és 41M közepes harckocsi – 4. rész: A 40 M-től a 41 M-ig, és tovább…

Bár a Honvédelmi Minisztérium még 1940-ben 230 darabot, majd 1941 szeptemberében további 309 darab 40M-re adott megrendelést, de az előző részben említett meghibásodások, valamint, hogy a 40 mm-es löveg nem biztosított elegendő tűzerőt, ezek a hátrányos tulajdonságok akadályozták hatékony alkalmazását. Ez a tény, meg a gyártás beindításának késlekedése vezetett oda, hogy
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Turáni átok? A 40M és 41M közepes harckocsi – 3. rész: A 40M gyártása, és az első tapasztalatok

Mint azt sorozatunk első két részében leírtuk, a 40 M a cseh Skoda gyártmányú T-21 alapjain került kifejlesztésre. Igen, ez egy fejlesztés volt, aminek sok oka volt; egyrészt az átadott anyagok, illetve mintapéldányok hiányosak voltak, másrészt eleve tervezték a továbbfejlesztést, harmadsorban pedig a Haditechnikai Intézet, meg a Vezérkar is támasztott új követelményeket a