Biztosan sokan rávágják, hogy ki a tervezője és megvalósítója az első magyar motorkerékpárnak, hiszen nem meglepő módon ezt is Bánki Donátnak köszönhetjük, ugyanakkor az már inkább meglepő, hogy mindezt 1894-ben „követte el” a magyar mérnökzseni! Borítóképen: A Bánki-féle motorkerékpár Hogy el
Tájak/korok
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.). Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, édesapja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Borítóképen: Móra Ferenc Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A
A MÁVAG 1929-ben mutatta be háromtengelyes buszát, melyet hathengeres, 95 lóerős benzinmotor hajtott. A gép megfelelt, hiszen ez már egy tényleg méretes darab volt, így 54 utas szállítására volt alkalmas (ebből 17 állóhely volt), de volt egy tényező, ami miatt egy idő után a busz megérett az átalakításra: a ’30-as évek közepére a benzinmotoros buszokat […]
Történelmietlen kérdés, hogy „Mi lett volna, ha nincs az első világháború?”, és természetesen nem is tudjuk a választ, de arról vannak adatok, hogy a 19. század végé és a 20. század elején – egészen 1913 végéig vizsgálódunk – milyen fejlődés jellemezte a magyar ipart. Borítóképen: Resicabánya, 1914 (Fortepan – Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége) Az […]
Weiss Manfréd történetét talán sokan ismerik, de azt talán kevesebben, hogyan teremtődött meg annak lehetősége, hogy 1882 és 1918 közötti időszakban ő váljon kora leggazdagabb ipari tőkésévé Magyarországon. A történet fonalait az 1810-es évekig tudjuk visszagombolyítani, mikoris a Weiss család ősapja, letelepedett Pesten, és Staffenberger János vaskereskedő házában, a
Igen, ez a kecses alkotás olyan, mint a spiccén álló balerina, és igazság szerint nincs is olyan nagy különbség, hiszen alig pár négyzetcentiméteren érintkezik a talajjal – de elektromosan elszigetelve tőle! Ezzel együtt az adótorony a mai napig is a legmagasabb építmény Magyarországon a maga 314 méterével! Borítóképen: Az adótorony Persze ahhoz, hogy megálljon a
„Budapesten a Duna balpartján létesíthető hajózócsatorna eszméjével már többen foglalkoztak, így 1870. évben Pest város rendezésére készített tervek között az egyik a mai körút helyébe övcsatornát vett fel. Később egy névtelen a Rákospatak mentén a Dunától Rákosfalváig 6430 m. hosszú hajózócsatornát három, egyenkint 4,74 m. lépcsős bögével, 9,48 m. fenékszélességgel, a
Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália) (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas IvánKossuth-díjas színművész volt. Borítóképen: Tolnay Klári Tolnay Klári rajongtak a férfiak, ám sosem
Bár a Honvédelmi Minisztérium még 1940-ben 230 darabot, majd 1941 szeptemberében további 309 darab 40M-re adott megrendelést, de az előző részben említett meghibásodások, valamint, hogy a 40 mm-es löveg nem biztosított elegendő tűzerőt, ezek a hátrányos tulajdonságok akadályozták hatékony alkalmazását. Ez a tény, meg a gyártás beindításának késlekedése vezetett oda, hogy
Mint azt sorozatunk első két részében leírtuk, a 40 M a cseh Skoda gyártmányú T-21 alapjain került kifejlesztésre. Igen, ez egy fejlesztés volt, aminek sok oka volt; egyrészt az átadott anyagok, illetve mintapéldányok hiányosak voltak, másrészt eleve tervezték a továbbfejlesztést, harmadsorban pedig a Haditechnikai Intézet, meg a Vezérkar is támasztott új követelményeket a