„A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár gyártmányfejlesztési osztályán elkészítették a terveket, amelyek alapján a kor követelményeinek megfelelő motorkocsik és motorvonatok gyártását kezdhetik el” – írta a Kisalföld 1958. január 31-i száma. Borítóképen: Rába-Balaton (Bamot 701) Wilhelm Pieck A gyár
Tájak/korok
A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. Borítóképen: Hortobágy, Kilenclyuku hid (1930-1939 körül) Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, és a fenntartása is egyre több pénzbe
„A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség a párizsi Salon tartama alatt tartotta meg a háború után újra alakulva első kongresszusát Ponderoux ezredes elnöklete alatt A kongresszus tartama alatt bemutatásra kerültek a tűzoltótechnika legmodernebb alkotásai is. Magyarországot a kiállításon méltóan képviselte az Állami Gépgyárak 100 HP Mávag-Mercedes-Benz tűzoltókocsija, mely
Az 1935-ben katonai célokra kifejlesztett RÁBA Ausztro-FIAT AFI civil változata RÁBA Super néven jelent meg a piacon, melynek 1937-ben megjelent a nagyobb, 3,5 tonnás változata, ami a RÁBA Special nevet kapta. Borítóképen: Rába Special autóbuszok a mohácsi buszgarázs udvarán – 1952 A RÁBA a gazdasági világválság első évében az Austrofiattal kötött
Az előző részben odáig jutottunk el, hogy a licensz-szerződést megkötötték, az eredeti cseh típus bemutatása megtörtént, de azt is tudjuk, hogy a Skoda T-21-et eleve fejleszteni szerették volna, így nem egy lemásolt magyar változat jött létre, hanem egy majdnem teljesen új típus – ami meglévő alapokat használt fel. Borítóképen: A Magyar Királyi Honvéd gépkocsiszertár
Kezdjük a kérdés végén, mert a NIK-200 nem tűnt el, pontosabban igazán nem is volt ilyen típus… Ez ugye kezd egyre bonyolultabb lenni? Nos, itt és most azért ragadtunk tollat, hogy kiderítsük, mi is történt a címben említett típusokkal, és milyenek is lehettek ezek! Borítóképen: A Csepel K-250 jellegrajza Maradjunk előszöris a NIK-200 típusnál, mert […]
Máris az elején a válasz: nem, a sivatagi szélnek ehhez semmi köze, ellenben a Danuvia Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaságnak annál is inkább, ugyanis ez a vállalat volt az, amelyik elcsábította a Méraytól Kleinsteuber Józsfet, hogy az ő vezetésével elindítsa saját motorkerékpár gyárát. Borítóképen: A Danuvia” ipari és kereskedelmi Rt. standja a budapesti
A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, amelyek egyúttal a szocialista ipar büszkeségének számítottak. Nem véletlenül! Borítóképen: A Lehel márka logója A Lehel elődje, a Fémnyomó- és Lemezárugyár budapesti és székesfehérvári üzemeiben betanított munkásokkal – 1953-ban 264 fővel –
Egy érdekes cikkre leltünk a Gazdasági Mérnök 1887. december 11.-én megjelent 50. számában. Talán nem is a tűzmentes malom szerkezete, vagy annak felépítése a lényeges, nekünk – így lassan 136 év távlatából – igazán az a szemlélet fontos, amivel a témát a szerző (I.R.) megközelíti. Borítóképen: A tűzálló hengermalom keresztmetszete „A malomipar hazánkban már rég […]
Helyesebben: aki meglátja a motort – állítólag látható Győrben! – nem biztos, hogy nagyot néz, mert elsőre „csak” annyit lát, hogy ez bizony egy meglehetősen kisméretű motor a hengerűrtartalmához mérten, de ha megtudja, hogy miként is működött, és mit tudott, akkor bizony tátva marad a szája! Borítóképen: Vigh Endre a TV-8000-es motorral az 1976-os tavaszi […]