„Ha te, nyájas olvasó, Bécsben gőzhajóra szállsz, s lefelé indulsz a Dunán: három óráig tartó út után hátad mögött marad a német haza, s a koronázó halom mellett Pozsonyban, magyar földön kötsz ki. A városnak festői képe van. Házak hosszú sora tekint a fejedelmi Dunára, mely itt egyetlen
Tájak/korok
Bár a Déli Vasúton a Budapest-Fiume teljes összeköttetés csak 1873-ban valósult meg, a tervek már régen ismertek voltak. Nem tudunk róla, hogy különösebb ellenzői akadtak volna a terveknek, de arról tudunk, hogy voltak olyanok, akik nem tartották a Déli Vasutat egyedüliként működve teljeskörű megoldásnak a magyar gazdaság szempontjából. Borítóképen: Eszék vasútállomás, a
Minden bizonnyal voltak szép számmal külföldi emberei is nagy királyunknak, Hunyadi Mátyásnak, Azt azonban nem mondhatjuk, hogy tanácsadói és diplomatái között ne lett volna sok magyar is. És persze hozzá kell tenni, hogy a középkorban a nemzetet kissé másként értelmezték, mint manapság. Borítóképen: Magyarország és környéke Mátyás idején Mátyás méltatói kiemelik, hogy a
A székelygulyás nem csak népszerű és igazán jóízű, zamatos étel, hanem van egynémely nevezettessége is. Először is az, hogy valójában nem székely az eredete, az erdélyi konyha nem is ismeri. Másodszor az, hogy nevében nem csak a jelző, hanem a jelzett sem stimmel: nem is gulyás. Borítóképen: Székelygulyás Nem tartozik bele a gulyásfélék családjába, mindenki […]
A fürdő épületét 1870-ben adták át. Az impozáns épületet Ybl Miklós tervezte, és a maga korában teljes luxust kínált. Igen ám, de ahhoz, hogy fürdőt létesítsenek, kellett bizony termálvíz is. Az ugyan már régen köztudott volt, hogy termálvizekben bővelkedik a terület – a római kori fürdők után 1178-ban már az egykori Felhévíz településen, a mai […]
„Ma már minden európai állam megrendezi többszáz kilométer távolságra körpályán az úgynevezett „Grand Prix” versenyeit, sőt ez évben Magyarországon is először kerül lefutásra a Magyar Nagydíj” – írta a Pesti Hírlap 1935 január 5.-i száma. Abban ugyan tévedtek, hogy ebben az évben rendezik az első Magyar Nagydíjat, de a többi stimmelt! Borítóképen: Nuvolari
A háború után az új rezsim arra törekedett, hogy minél nagyobb szervezeti egységekbe tömörítse az egyes termelési ágakat – legyen az a mezőgazdaságban, vagy az iparban. Ennek két oka volt véleményünk szerint; egyrészt volt egy közgazdasági kényszer, hiszen az egyes önállóan gazdálkodó gazdasági egységek mérete nem volt versenyképes a nemzetközi piacokon (vegyük figyelembe
A mai napig fennmaradt – részben – az az igen érdekes ősi táj, ami valójában a valódi természetességét adja az Alfold nagy részének, hiszen a folyószabályozások előtti időkbe vezeti vissza azt a szerencsés látogatót, aki ide érkezik. Borítóképen: Tanya a Sárréten, 1891 A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén. A 620
Abban teljesen biztosak vagyunk, hogy az utca embere, vagy éppen a vállalat dolgozói – beleértve ebbe akár a felsővezetést is – nem gondolták, hogy az egyelőre kisebb feszültségeket generáló problémák lassan, de makacsul egyre nagyobbá nőnek, míg végül mindent maguk alá temetnek… Pedig voltak intő jelek! Borítóképen: Az Ikarus-buszokrubel elszámolású kivitelre szánt áruink
Ebben az esetben valójában nem is egyetlen teherautót kell bemutatnunk, hanem egy egész tervezési folyamatot, és azokat a gépeket, amelyek végül elvezettek a V8-as motorral hajtott, 180 lóerős, négytengelyes (az első két tengely hajtott) olajszállítóig! Borítóképen: Brit gyárban épített felépítménnyel az 1939-ben Iránba küldött tartályautó Korbuly János Maertens Györggyel,