Még talán meg se száradt egy bizonyos, erős eufemizmussal békeszerződésnek nevezett dokumentumon a tinta, máris megindultak a gyarmatosító jellegű lépések a győztes hatalmak részéről… Borítóképen: A Hungarian Oil Syndicate Ltd. által mélyített Budafapuszta I-es fúrás 1921-ben. „A nemzetgyűlés
Tájak/korok
„A királyi ház tagjai, a kormány tagjai, valamint az egyházi és polgári méltóságok 18 fényesen kivilágított hajón helyezkedtek el, melyet három őrnaszád vezetett, közülük elől a Duna leggyorsabb hajója, a Sopron őrnaszád” – így számolt be a Soproni Hírlap augusztus 20.-i számában az eucharisztikus dunai körmenet budapesti eseményeiről. Borítóképen: Újlaki rakpart,
A Lobogó című újság 1968 február 28.-án egy kis összeállítást közölt arról, hogy milyen programokkal várta a résztvevőket a hajdúsági farsang nevű rendezvény. A beszámolóban leltünk rá egy érdekes megállapításra, miszerint; „Hazánkban először rendeztek zenei versenyt beat együttesek között.” Borítóképen: Hazánkban először rendeztek zenei versenyt beat együttesek között. Az
Sokan vannak – még hitelesnek tűnő források is -, akik azt állítják, hogy a magyarországi kőolaj kitermelés elindítását amerikai vállalatoknak köszönhetjük. Ez azonban csak részben igaz, méghozzá annyiban, hogy angol-amerikai vállalat rendelkezett olyan tőkével, illetve berendezésekkel, amelyek a kutatófúrásokat lehetővé tették. Borítóképen: A nagykanizsai MAORT-telep
Attila (a nyugati írásmód szerint), a hun király, aki közel két évtizeden keresztül uralkodott (434-453), többnyire békés viszonyt ápolt a Nyugatrómai Birodalommal. Ebben az időszakban a császárság nyugati részét Flavius Aetius irányította III. Valentinianus császár helyett. Aetius hosszú időt töltött a hun király, Rúga, udvarában, és jó kapcsolatot ápolt Attilával. Ennek
Nem, azért itt és most nem fogunk visszamenni a mediterránkori agyaglerakódás korába, amikor az ősbálna kimúlt, és végül a kékesszürke agyag foglya lett, ami aztán megőrizte az utókornak. A megtalálását, illetve az aztán következő vizsgálatokat, és a vizsgálatok eredményeit mutatjuk be. Borítóképen: Az ősbálna csontjai a borbolyai téglavetőben, Prost Jánossal Mielőtt még
Manapság mi sem természetesebb, mint hogy kinyitjuk a csapot, és folyik a víz. Ez bizony a kiegyezés után jelentős növekedésnek induló Pesten egyáltalán nem volt ennyire kézenfekvő, ahogy aztán Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülése után pedig a vízellátás egyre nagyobb problémát jelentett. Borítóképen: A káposztásmegyeri vízmű – 1906 Ezt az sem oldotta meg, hogy
Egy nem mindennapi történet… A mindenki által ismert 1931-es hídrobbantás azóta is sok vitát kavar, de tényszerűen megtörtént, viszont azt furcsállhatjuk, hogy a németek visszavonulás közben nem robbantották fel… Ennek is megvan a maga története, de ne szaladjunk ennyire előre, csak szépen sorban haladjuk! Borítóképen: A viadukt napjainkban A
1896. szeptemberében több magyarországi lapban pár soros hír jelent meg, amely értesíti a tisztelt olvasót arról, hogy az első nők felvételiztek az orvosi egyetemre. Kisasszonyok az egyetemen? Női orvosok? Akkoriban bizony ez nem volt magától értetődő! Borítóképen: Dr. Szendeffy Ida kortársai körében (a képen 1. számmal jelölve) – 1903 A hölgyeket sokáig nem engedték
Jekelfalussy Piller György, felsőtárkányi (Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6 ) kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző. Borítóképen: Piller György Piller György, az elismert honvédtiszt, 1918-ban fejezte be tanulmányait a híres Ludovika Akadémián. Ezt követően szolgálatot teljesített Miskolcon, ahol katonai