Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 53)

Tájak/korok

Magyarság Tájak/korok Történelem

A zsellérek, és az ő történetük

Szabolcs Fürjes 681
Ha a pár száz évvel ezelőtti definíciót tekintjük, ma tulajdonképpen a legtöbbünk zsellérnek tekinthető lenne, hiszen Magyarországon az egynyolcad teleknél kevesebbel rendelkező jobbágyok már zsellérnek számítottak, és szemben a jobbágyokkal – akik nagyobb telken gazdálkodtak, de a megművelt földjeik a földesúr tulajdonában voltak, ezen a jogcímen pedig különböző mértékű
Magyarság Tájak/korok Történelem

Fény az éjszakában: a lámpagyújtogató

Szabolcs Fürjes 434
A lámpagyújtó az a személy, akit az olajlámpák vagy később gázos utcai lámpák meggyújtására és karbantartására alkalmaztak. Ez már önmagában is felelőségteljes munka, de egyes időszakokban a városi őr feladatát is ellátták, és mondani sem kell, hogy sok helyen az ő munkájukhoz igazodott a város napi életritmusa. Ennek ellenére sokan azt gondolják, hogy ez a […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A zsírosdeszka (na meg foci és sör)

Szabolcs Fürjes 334
Zsíroskenyér? Netán hagymával? Só az biztosan kell hozzá, mehet rá piros paprika is, vagy akár piros arany, vagy mondjuk erős Pista is, de a lényeg; rendes kovászos fehér kenyér (!), sült zsír (nem hidegen préselt!), amit felénk tej hozzáadásával tesznek még lágyabbá, és persze nem árt rá „némi” hagyma. Borítóképen: Venni, vinni, enni! Nem olyan […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

“A’ Tsikósok, igen gyönyörködtető látást okoztak az által ö Felségének” – Bábolna, ménes, történelem

Szabolcs Fürjes 404
1792. június 27.-én Komáromba érkezett Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné. A Magyar Hírmondó számolt be az eseményről a július 3-án megjelenő számában, majd pedig – aznapi programként megjelölve – arról számol be, hogy I. Ferenc király Bábolnán tett látogatást. Borítóképen: Bábolna, Gazal törzsmén – 1914 A XVIII. században az osztrák-magyar hadsereg
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Tanúhegy, több értelemben is: a Somló

Szabolcs Fürjes 514
A Somló (régebben gyakran Somlyó névalakban is) Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy. A hegy a földtörténeti múlt harmadidőszakában keletkezett, amikor Magyarország területét még tenger borította, amely elvesztette összeköttetését a világtengerekkel, a Turáni-tó kiszáradása után pedig az addig a
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az első automobil társaskocsi Magyarországon

Szabolcs Fürjes 348
Nem, ezt az autóbuszt – mert ma így nevezzük a címben ma már kissé idegenül hangzó gépezetet – mg nem Magyarországon gyártották, de itt helyezték forgalomba, méghozzá Székesfehérváron. Méghozzá 1899-ben! Borítóképen: A Daimler 1895-ban mutatta be a világ első motoros omnibuszát, a három évvel később, 1898-ban megjelent omnibusza már jobban hasonlított a későbbi
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Az ezredik gőzcséplő készlet, avagy; az EMAG története

Szabolcs Fürjes 400
Még 1 év és 10 hónap volt az 19. századból (az 1900-as év még a 19. század!), azaz 1899 februárját írták, de máris egy igen örömteli hírről számolhatott be a sajtó. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) még január 29.-én tartott egy ünnepséget abból az alkalomból, hogy a vállalat legyártotta az ezredik gőzcséplő készletet (ahogy […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Gyors volt: gyorsan jött, gyorsan ment az első légiposta

Szabolcs Fürjes 398
Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három
Magyarság Tájak/korok Történelem

1908: Hanglemezgyár Budapesten!

Szabolcs Fürjes 306
1908-ban jelent meg a cégnyilvántartásban a hivatalosan, az összes vármegye által elsőnek, bejegyzett Első Magyar Hanglemezgyár neve. A cég hamarosan a Práter utca 53. szám alatt dolgozott, az Első Magyar Hanglemezgyár épületében a hangfelvételtől a központi gramofon- és gramofonlemez-készáruraktárig mindent egy helyen lehetett megtalálni. Borítóképen: Az Első Magyar

Galéria

Logó