Udvarhelyvármegyében, Zetelaka határán, magas szikla tetején állt réges-régen Zeta vára. Ezt a várat egy Zeta nevü nagy úr akkor kezdte építtetni, amikor a magyarok egyrésze áttért a pogány hitről a keresztény hitre. Bent a faluban volt palotája Zeta úrnak, a várat azért építtette, azért
Tájak/korok
“A magyar főváros március havában impozáns autóközponttal gazdagodik. A Lehel-utca 10 alatt levő széles frontú modern épületbe költözik a Méray R.-T. A stílusosan átalakított front a Lőportár-utcában folytatódik és egészen a Tüzér-utcáig fut ki” – írja az Autó című lap 1938. február elsején megjelent száma. Borítóképen: Méray 500, korabeli hirdetés Nos, az épület
Ha megkérdeznénk bármelyik honfitársunkat arról, hogy melyik a legbüdösebb magyar élelmiszer, szinte biztosan rávágná, hogy a Pálpusztai sajt. És igen, nincs ezen mit szépíteni, ez a sajt jellegzetesen büdös. És ez nem véletlen! Borítóképen: Amikor már folyós… A pálpusztai sajt felületén ugyanis egy erősen fehérjebontó baktériumtenyészet hozza létre a vörösesbarna
Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső (született: Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16.– Budapest, 1987. január 25.) magyar bűvész, érdemes és kiváló művész. Borítóképen: Rodolfo Budapesten, a Józsefváros legmélyén, a Nagy Fuvaros utcában született, zsidó család gyermekeként. A környéken
„A szelíd dombokkal övezett települést mindössze százharmincan lakják. Az itt élő emberek hagyományokhoz való hűsége meglepi az idegent. A környék bővelkedik értékekben: Kelemér őrzi Tompa Mihály költői munkásságának emlékeit és itt található a Mohos tavak Európa-hírű tőzegmoha lápja is” – írja Kerékgyártó Mihály a Szabad Föld 1986-os 27. számában. Borítóképen: Gömörszőlős
Sokan gyermekverseiről ismerik a magyar irodalom kiválóságát, de az az igazság, hogy ez inkább kényszerpálya volt számára – mégis maradandót alkotott! Az 1960-as évek elején-közepén Tamkó Sirató Károly kiszorult az irodalomból. Az 1966-ban megjelent hatkötetes akadémiai kézikönyv, „A magyar irodalom története” nevét sem említette, az állami kiadók hatszor utasították el
Érdekes vita alakult ki akkor, amikor a Suzuki gyárépítésbe fogott, majd elkezdte a szériagyártást. Miénk a Suzuki, vagy sem? Ezt a kérdést általában két oldalról tették fel; egyrészt arról van szó, hogy mennyi a magyar érték (alkatrész, munka, egyebek) az autókban, másrészt pedig arról van szó, hogy mennyire tudják megfizetni a magyarok az autókat. Borítóképen: […]
Dr. Wander Rt. cég alatt Budapesten (VII., Damjanich utca 58.) új vállalat alakult 400.000 korona alaptőkével maláta- és lecitin-tartalmú gyógytápszerek gyártására – írta a Magyar Kereskedők Lapja 1912 szeptember 12.-i, 38. száma. A bejegyzés átcsúszott a következő évre, így hivatalosan 1913. február 19. napja az Egis hivatalos születésnapja. A cég alapítói Balla Sándor
Változtak az idők; míg 1848-49-ben Ganz Ábrahám a császáriak ellen használatos ágyúkat és ágyúgolyókat gyártott, 1855-ben már a párizsi világkiállításon a kiállítás bronzérmét vihette haza kéregöntésű vasúti kerekéért, a kiegyezés után pedig – 1867-ben elhunyt Ganz Ábrahám, gyára 1869-ben részvénytársasággá alakult Mechwart András vezetésével – udvari vonatot gyártott,
Nem, nem az 1949-ben forgalomba állított trolikról lesz szó, hiszen azok se nem magyarok, se nem elsők voltak. Itt és most a Ganz által gyártott, és Óbudán közlekedő első magyar trolikról lesz szó, amelyek kiválóan teljesítettek, azonban vonalukat a második nagy világégés után nem építették újra, a kocsikkal meg nem is nagyon lehet tudni, hogy […]































