Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 74)

Tájak/korok

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Az első magyarországi fegyveres bankrablás!

Az első bankrablás 1908 október 28.-án történt meg, méghozzá Újpesten, a helyzetet pedig némileg bonyolította, hogy az elkövetők külföldi állampolgárok voltak. Ha úgy vesszük, az eset voltaképpen nemzetközi bűnözés kategóriájába sorolandó. De nézzük mi történt! Borítóképen: A bankfiók bejárata Akkoriban Újpesten, az Árpád út 19. szám alatt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Kisföldalatti – 2. rész: Boldog békeidők

A Kisföldalatti vonalát Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án délután, de más források szerint a megnyitón nem volt ott, hanem csak május 8.-án tekintette meg a földalatti vasutat. A király „legkegyelmesebben megengedte”, hogy az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút elnevezés helyett felvegyék a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Gázgyár? Az meg minek? A válaszokat kerestük az óbudai gázgyárban

„A világító lánggal égő gázkeveréket legnagyobb részben a kőszén száraz lepárolása által nyerik. Ezen kívül előállítható fa, turfa, petróleummaradék, zsír- és olajhulladékokból, melyek a különféle iparágak hulladékait képezik” – írta a Pallas nagy lexikona így írta le a gázgyártás alapanyagait. De miért kellett gázt gyártani? Borítóképen: Az óbudai gázgyár 1930 körül
Délvidék Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A világ első vasbeton zsilipje: a Ferenc József-zsilip!

Igen, a világ első betonzsilipjének címét is viseli a műtárgy, melynek vasszerkezetét nem más, mint Gustave Eiffel tervezte. De ne szaladjunk ennyire előre, a történet korábban kezdődött… Borítóképen: A zsilip napjainkban A magyar gazdaság, főleg a Tisza-vidék elmaradottságának legfőbb okát sokan Kelet-Magyarország és a nyugati felvevőpiacok közötti leküzdhetetlen
Épített örökség Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Mátyás király mulatóhelye – Zólyomi vár

1440-ben Giskra serege elfoglalta a várat, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben, és ezek után szívesen tartózkodott itt, egy alapos átépítés után. De a vár története korábbra vezet… Borítóképen: Zólyom vára 1920 körül A település első vára, a Pusztavár a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Hévíz: kis “Tóka”-történelem

Mióta ismerik a hévízi tó áldásos hatásait, nem tudjuk pontosan, de azt is itt talált különböző régészeti anyagok elárulják, hogy már a rómaiak is megfordultak itt, és azt is pontosan tudjuk, hogy az 1700-as években már a messze környékről jártak ide különböző mozgásszervi betegségekben szenvedők. Borítóképen: A tó A tó, ahogy ma ismerjük, persze nem […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Kisföldalatti – 1. rész: Rohamtempó

„A vállalat tárgya: a Budapest székesfőváros területén a Gizella térről kiindulva, a Harminczad utczán, Deák Ferencz téren Váczi körúton és Andrássy úton át a városligeti Artézi fürdőig vezetendő földalati villamos közúti vasút és csatlakozási vágány kiépítése és üzemben tartása…” – olvasható a Központi Értesítő 1895 január 6-án megjelent számában, melyben a Budapesti
Magyarság Tájak/korok Történelem

MÁVAG-NAG, az első hazai trambusz

„Autóbusz jár a Margitszigetre!” – adta hírül a Magyarság képes melléklete 1927 szeptember 1.-i száma. Igen, már akkor volt buszközlekedés a szigetre. Érdekesség, hogy a Margit hidat ugyan már 1876 április 30.-án felavatták, ugyanakkor Margit-szigetre vezető szárnyhíd csak 1900 augusztus 19-én nyitott meg, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

1856 május 24.: Miskolcon a vasút!

A tisztai pályaudvart 1859. május 24-én nyitották meg a közforgalom számára. Az ünnepélyes megnyitáson a város nem képviseltette magát, mert a vasutat építő Tiszai Vaspálya Társaság nem volt hajlandó figyelembe venni a városnak a pályaudvar elhelyezésére vonatkozó kívánságát. Borítóképen: A Tiszai pályaudvar épülete (eredetileg más épület állt itt, a fényképen 1901-ben