A lassan fellendülő magyar gépipar fokozatosan rátér olyan cikkek gyártására, amelyet eddig kizárólag külföldről kaptunk meg drága pénzen. Ez ideig például kizárólag külföldi gyártmányú motoros triciklik voltak használatban, amelyek segítségével igen előnyös feltételek mellett lehet
Tájak/korok
Az első bankrablás 1908 október 28.-án történt meg, méghozzá Újpesten, a helyzetet pedig némileg bonyolította, hogy az elkövetők külföldi állampolgárok voltak. Ha úgy vesszük, az eset voltaképpen nemzetközi bűnözés kategóriájába sorolandó. De nézzük mi történt! Borítóképen: A bankfiók bejárata Akkoriban Újpesten, az Árpád út 19. szám alatt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
A Kisföldalatti vonalát Ferenc József nyitotta meg 1896. május 2-án délután, de más források szerint a megnyitón nem volt ott, hanem csak május 8.-án tekintette meg a földalatti vasutat. A király „legkegyelmesebben megengedte”, hogy az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút elnevezés helyett felvegyék a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet.
„A világító lánggal égő gázkeveréket legnagyobb részben a kőszén száraz lepárolása által nyerik. Ezen kívül előállítható fa, turfa, petróleummaradék, zsír- és olajhulladékokból, melyek a különféle iparágak hulladékait képezik” – írta a Pallas nagy lexikona így írta le a gázgyártás alapanyagait. De miért kellett gázt gyártani? Borítóképen: Az óbudai gázgyár 1930 körül
Igen, a világ első betonzsilipjének címét is viseli a műtárgy, melynek vasszerkezetét nem más, mint Gustave Eiffel tervezte. De ne szaladjunk ennyire előre, a történet korábban kezdődött… Borítóképen: A zsilip napjainkban A magyar gazdaság, főleg a Tisza-vidék elmaradottságának legfőbb okát sokan Kelet-Magyarország és a nyugati felvevőpiacok közötti leküzdhetetlen
1440-ben Giskra serege elfoglalta a várat, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben, és ezek után szívesen tartózkodott itt, egy alapos átépítés után. De a vár története korábbra vezet… Borítóképen: Zólyom vára 1920 körül A település első vára, a Pusztavár a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, […]
Mióta ismerik a hévízi tó áldásos hatásait, nem tudjuk pontosan, de azt is itt talált különböző régészeti anyagok elárulják, hogy már a rómaiak is megfordultak itt, és azt is pontosan tudjuk, hogy az 1700-as években már a messze környékről jártak ide különböző mozgásszervi betegségekben szenvedők. Borítóképen: A tó A tó, ahogy ma ismerjük, persze nem […]
„A vállalat tárgya: a Budapest székesfőváros területén a Gizella térről kiindulva, a Harminczad utczán, Deák Ferencz téren Váczi körúton és Andrássy úton át a városligeti Artézi fürdőig vezetendő földalati villamos közúti vasút és csatlakozási vágány kiépítése és üzemben tartása…” – olvasható a Központi Értesítő 1895 január 6-án megjelent számában, melyben a Budapesti
„Autóbusz jár a Margitszigetre!” – adta hírül a Magyarság képes melléklete 1927 szeptember 1.-i száma. Igen, már akkor volt buszközlekedés a szigetre. Érdekesség, hogy a Margit hidat ugyan már 1876 április 30.-án felavatták, ugyanakkor Margit-szigetre vezető szárnyhíd csak 1900 augusztus 19-én nyitott meg, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető.
A tisztai pályaudvart 1859. május 24-én nyitották meg a közforgalom számára. Az ünnepélyes megnyitáson a város nem képviseltette magát, mert a vasutat építő Tiszai Vaspálya Társaság nem volt hajlandó figyelembe venni a városnak a pályaudvar elhelyezésére vonatkozó kívánságát. Borítóképen: A Tiszai pályaudvar épülete (eredetileg más épület állt itt, a fényképen 1901-ben